Ha ezt elszúrjuk, komoly adósságunk lehet a NAV felé

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 1 perc

Az eredménytartalék lekötött tartalékba történő átvezetésének módjáról minden esetben a vállalkozás dönthet önállóan, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a határozatról írásos dokumentum is szülessen, elkerülve az esetleges félreértéseket - hívja fel a vállalkozások figyelmét a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

Ha a dokumentálást elmulasztják, akkor a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetnie a vállalkozásnak. 

Mi az a fejlesztési tartalék?

A fejlesztési tartalék intézménye 2003. óta létezik a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben, de csak az utóbbi időben jelentek meg olyan vélemények, hogy ennek képzéséhez a taggyűlés döntése, és így taggyűlési határozat kell. Az indok, hogy amennyiben a vállalkozás a képzés évében csökkenti az eredménytartalékot, annak osztalékfizetésre felhasználható része is csökken – ez viszont csak a tagok hozzájárulásával tehető meg.

Ráadásul, mivel a képzett fejlesztési tartalék összegét az adott év december 31-ig kell átvezetni a lekötött tartalékba, így nem elegendő az erről való döntést az adott év mérlegbeszámolójának elfogadásakor meghozni, hanem egy külön taggyűlést kell összehívni, még az év végét megelőzően.

„A vonatkozó jogszabályok ugyanakkor nem írnak elő ilyen kötelezettséget, a társaság maga dönthet arról, hogy a működés során ki milyen döntést hozhat és mely esetekben kell összehívni a taggyűlést” – hangsúlyozta Bagi Márta, a Crowe FST adótanácsadási szolgáltatások partnere.

Hozzátette: amennyiben a taggyűlés hatáskörébe utalták az erről szóló döntést, akkor valóban a taggyűlés határozata lesz a képzés és átvezetés bizonylata, ha pedig a döntést meghozhatja az ügyvezetés, esetleg a gazdasági vezető, akkor nem szükséges a taggyűlés összehívása. 

Figyeljünk a részletekre!

A fejlesztési tartalék képzése a 9 százalékos TAO mérték mellett is jelentős, adott évi TAO alap csökkentő tétel lehet, hiszen az adózás előtti eredmény 50 százalékáig, maximum 500 millió forint összegben képezhető.

„Különösen fontos, hogy számviteli bizonylat támassza alá a könyvelést, ez a számviteli bizonylat pedig bármi lehet, ami megfelel a Számviteli törvény 166.§ (1) bekezdésének. Ilyen lehet például a vezető tisztségviselő döntését tartalmazó okirat is” – mondta el a Crowe FST szakembere. 

Bagi Márta szerint ugyanakkor tisztában kell lenni a felhasználásra vonatkozó előírásokkal, mint például azzal, hogy milyen beruházásra használható fel, illetve hogy meddig kell azt felhasználni.

„Ha akár a képzés, akár a felhasználás nem felel meg az előírásoknak, akkor a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetnie a vállalkozásnak” – figyelmeztetett a Crowe FST szakembere.

Ezt olvasta már?

Sürgetik a cukor megadóztatását »

4IG 831 (-0,95 ) AKKO Invest 29600 (2,78 ) APPENINN 429 (-0,69 ) AutoWallis 102 (-1,92 ) CIGPANNONIA 262 (-0,76 ) CyBERG 1500 (-1,32 ) EHEP 9000 (-8,16 ) ELMU 34200 (0,59 ) EMASZ 31400 (0,64 ) ENEFI 440 (1,15 ) ESTMEDIA 118 (2,43 ) FORRAS/T 1510 (0,67 ) FUTURAQUA 100 (-1,77 ) GSPARK 4630 (-0,43 ) KPACK 19600 (-0,51 ) MASTERPLAST 760 (-1,30 ) MOL 2846 (-1,52 ) MTELEKOM 445 (-0,22 ) NORDTELEKOM 45 (0,34 ) NUTEX 29 (1,03 ) OPUS 321 (-5,09 ) ORMESTER 7300 (4,29 ) OTP 13150 (-0,38 ) OTT1 258 (1,58 ) RABA 1085 (-0,91 ) RICHTER 4932 (1,86 ) SET Group 114 (0,53 ) TAKAREK 576 (0,70 ) WABERERS 1380 (-0,72 ) ZWACK 17100 (-0,29 )