Hány minimálbéres van a magyar cégeknél?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A GKI Zrt. 2018 márciusában vállalati felmérést készített az 5 fő feletti, jellemzően többségi magyar tulajdonban levő vállalatok körében. Összesen 1204 cég válaszolt. A vállalkozásokat egyebek mellett a béremelésekről, illetve a minimálbéresek és a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók helyzetéről kérdeztük.

A vállalatok létszámának 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott. A kisebb vállalatok arányaiban több embert foglalkoztatnak minimálbéren, illetve garantált bérminimumon, mint nagyobb cégek.

A 20 fő feletti cégek esetében a foglalkoztatottak számának emelkedésével csökken az alacsony béren foglalkoztatottak aránya. Különösen nagy a 11-20 főt foglalkoztatók körében a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya (30%), ami annak a következménye, hogy ebben a csoportban sok az építőipari cég.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

Ágazatok, térségek

Az ágazatokat tekintve kiemelkedő a minimálbéresek aránya a kereskedelemben (10%), illetve az üzleti szolgáltatásokban (9%). Ettől nem sokkal maradnak el a feldolgozó- (6%) és építőipari arányok (4%). Leginkább az üzleti szolgáltatást nyújtó vállalatokra jellemző a garantált bérminimumon (szakmunkás minimálbéren) való foglalkoztatás (12%), melyet a kereskedelmi (8%), az építő- és feldolgozóipari cégek követnek (rendre 7% és 5%).

Az egyes régiók eltérései is jelentősek. A fejlettebb országrészekben (Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl) a minimálbéren foglalkoztatottak aránya 2-3 százalék, a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya 2-10 százalék. A minimálbéresek aránya a többi régióban jellemzően 10-13 százalék, a maximumot Dél-Alföldön éri el (16%). A szegényebb régiókban a garantált bérminimumon dolgozók súlya 7-11 százalék, ez esetben is Dél-Alföldé a szélsőérték (17%).

Újra drágább lett a foglalkoztatás

2018 januárjában ismét emelték a minimálbért (8 százalékkal) és a garantált bérminimumot (12 százalékkal), ugyanakkor 2,5 százalékkal csökkent a cégek által fizetendő szociális hozzájárulási adó. Mindezek hatására a vizsgált cégeknél kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének hatására a foglalkoztatás költségei átlagosan 5,2 százalékkal emelkedtek.

A költségnövekedés minimalizálására a cégek számos praktikát bevetettek. Ezek közé tartozik a munkaerő kölcsönzése, a normák emelése, az elbocsátás, a cafeteria csökkentése, a más munkakörbe való sorolás és a munkaidő csökkentése. A GKI 2017 eleji felmérésében ugyanezen opciókat jelölhették meg a válaszadók, s akkor a mostaninál jóval magasabb arányban választották a különböző lehetőségeket. A csökkenés hátterében az egyes lehetőségek véges kihasználhatósága állhat.

Megoldások

2018-ban kb. minden 10. cég élt a normák emelésével. E mellett továbbra is népszerű a munkaerő kölcsönzése (8%), ami az időszakos munkavégzésre megfelelő munkavállalót kereső vállalatoknak segíthetett a leginkább terheik csökkentésében. A harmadik legnépszerűbb intézkedés a munkavállalók más munkakörbe való sorolása (7%). A vállalatok közel azonos aránya (3-4%) bocsátott el munkavállalókat, csökkentette a cafetériát vagy a munkaidőt a költségek csökkentése érdekében.

Forrás: GKI

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése tehát továbbra is a kis- és közepes vállalatok számára jelenti a legnagyobb problémát. Az erőltetett béremelést ugyan valamelyest kompenzálja a 2,5 százalékpontos adócsökkentés, azonban csak csekély mértékben. E tekintetben is jól látható az ország „szétszakadása”, ugyanis a fejlettebb és az elmaradottabb régiók között jelentős a különbség a foglalkoztatási mód tekintetében.

Idén a cégek már kisebb mértékben élhettek a különböző költségcsökkentő technikákkal, melyek közül a normák emelése és a munkaerő kölcsönzése továbbra is az első helyeken szerepelt. A költségcsökkentő lépések alkalmazhatósága azonban véges, hiszen egy vállalat, ha például. már tavaly megszüntette a cafeteria nyújtását, ezt idén már nem alkalmazhatta (hasonlóan a más munkakörbe való átsoroláshoz).

Ezt olvasta már?

Német szigorítások a magyar vállalatok felé »

4IG 596 (-2,30 ) AKKO Invest 448 (-1,65 ) ALTEO 746 (1,63 ) APPENINN 342 (-0,87 ) AutoWallis 79 (1,95 ) BIF 295 (-2,32 ) CIGPANNONIA 215 (2,38 ) CyBERG 1190 (-0,83 ) DELTA 101 (2,64 ) Duna House A 3100 (-3,73 ) EHEP 2440 (-2,01 ) ENEFI 320 (-1,23 ) FORRAS/OE 1110 (4,72 ) FUTURAQUA 65 (-1,67 ) Gloster 2300 (-8,00 ) KULCSSOFT 1600 (4,23 ) MASTERPLAST 606 (2,02 ) MOL 1796 (0,11 ) MTELEKOM 380 (-1,30 ) NORDTELEKOM 30 (3,10 ) NUTEX 29 (-0,68 ) OPUS 240 (-2,04 ) ORMESTER 11400 (-3,80 ) OTP 10810 (-1,28 ) OTT1 193 (-0,62 ) PANNERGY 602 (-1,63 ) RABA 846 (-1,86 ) RICHTER 6460 (-0,31 ) SET Group 71 (-0,14 ) TAKAREK 485 (-0,21 ) WABERERS 870 (1,16 ) ZWACK 16700 (0,30 )