Így gyarapodott a válságban a milliomosok vagyona

| forrás:
TF-információ
| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

A 2008-ban kirobbant válságnak sok pénzügyi áldozata volt és van. Gondolhatnánk, akinek sok van, aki igazán vagyonos, az bukja a krízisek idején a legnagyobbat. Hatalmasat tévedünk, ha ezt hisszük.

„A tendencia egészen mást mutat. Nevezetesen azt, hogy 2008 óta a gazdagok gazdagodtak, a középosztály, a szegények pedig szegényedtek. A még válságévnek tekintett 2012-es esztendő óta csaknem húsz, egészen pontosan 19,7 százalékkal növekedett a dollármilliomosok vagyona.

A válságos években is gazdagodtak a tehetősek

Számokkal nehezen fejezhető ki érthetően a milliomosok által birtokolt, hihetetlenül gigantikus globális ,,juss”, a  8,4 ezer milliárd dollár (a világ összes vagyonának 5,5 százaléka), ha ezt forintban beszorozzuk, elveszítjük a viszonyítási pontokat. Különösen egy olyan országban, ahol legalább százezer fogyasztó tartozik a közműszolgáltatóknak, nem képes a szabályok szerint kifizetni a számláit.

A Boston Consulting Group (BCG) értékelése még itt sem áll meg. Rövid távú, 2018-ra előre tekintő prognózisa szerint, az ominózus időre legkevesebb 7,7 százalékkal növekszik majd a dollármilliomosok száma. Várhatóan 13 ezer milliárd dollárra gyarapszik az összvagyonuk, ami a globális vagyon 6,5 százalékát teszi ki.

Működik a több lábon állás stratégiája

Ha a fejlett világot nézzük, az elmúlt, mondjuk öt esztendőt nem igazán jellemezte az infláció elszabadulása, de a nagy lélekszámú országokban, Kínában, vagy Indiában sem tapasztaltunk ilyesmit. Ami tehát a vagyonok világméretű eloszlását illeti, minden bizonnyal arról lehet szó, hogy az úgynevezett középosztálybeliek és a szegények kategóriájába sorolt emberek zsebéből a gazdagokéba vándorolt a pénz. Persze a folyamatokba bizonnyal besegítettek a nemzeti pénznyomdák is.

Az inflációs összefüggés persze kevés az egzakt bizonyításhoz, annyi viszont hihető, hogy a gazdagoknak éppen a vagyonuk nagysága és összetettsége miatt sikerült átvészelniük haszonnal a nehéz éveket. Ha veszítettek az ingatlanbefektetésen, azt visszanyerték a pénzügyi alapokba tett befektetéseikkel, vagy a részvényeikkel, vagy az energiát termelő gyáraikkal, beruházásaikkal. Hogy több lábon kellene állnunk azt régóta ismerjük, csak éppen esetleg a lehetőségeink szűkösek az alapok megteremtéséhez.

Egyre több a világon a szupergazdag ember

A dollármilliomosok mellett az úgynevezett szupergazdagok, a dollárszázmilliomosok száma is gyarapszik. A legtöbben, 4.754-en az Amerikai Egyesült Államokban élnek. A dobogó második helyén a maga 1.044 szupergazdagjával Nagy Britannia áll. Szorosan a nyomában ott van a dobogó harmadik helyén Kína, ahol immár csaknem ezer, 983 ember rendelkezik százmillió dollárnál nagyobb vagyon felett.

A gazdagság szempontjából akadnak érdekes területi sajátosságok is. Olyan államokban, mint például Svájc, Katar, vagy Szingapúr minden tizedik háztartás egymillió dollár feletti vagyont tudhat a magáénak.

Kína már felkapaszkodott a dobogóra

Nyilván nem meglepő, hogy az USA-ban találjuk a legtöbb milliomos háztartást, s itt lesz egyelőre évről évre a legtöbb új dollármilliomos. Nagyon jön azonban fel Kína is ebből a szempontból. 2012-ben 1,5 millió milliomos háztartást tartottak számon az ázsiai országban. A számuk 2013-ra 2,4 millióra emelkedett. A másik végletet Japánban tapasztalhattuk, itt a dollármilliomosok száma 1,5 millióról 1,2-re csökkent. A pénzügyi szakértők a jen dollárhoz viszonyított mélyrepülésével magyarázzák a dolgot.

A több lábon állás jól jöhet a válságos időkben. A szupergazdagok vagyona azonban gyakran különös úton gyarapszik. Például örökléssel, nem ritkán családi úton-módon. Néhány ilyen vagyongyarapodást következő cikkünkben ismertetünk.

Ezt olvasta már?

Nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon »