-->

Könnyebben érvenyesíthetjük érdekeinket a hatóságokkal szemben

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

A Kúria elnöke szerint eredményes lehet az új közigazgatási rendtartás, amely olyan, mint egy szerkezetkész ház, tartalommal a hatályba lépés után a bírósági eljárás fogja megtölteni.

Meg kell töltni tartalommal

Darák Péter kedden Visegrádon, A jogrendszer megújulása - A kodifikáció vívmányai című szakmai konferencián azt mondta, azért is kell különös gondossággal beszélni az új szabályozásról, mert bár elfogadták, hatályba még nem lépett, ezért nem állnak rendelkezésre a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai, amelyek mérhetővé teszik a kodifikáció sikerét.

Szerinte az általános közigazgatási rend egy szerkezetkész ház, amely a lakhatásnak, vagyis a jogalkalmazásnak már minden feltételét biztosítja, de nem ad támpontot és segítséget a konkrétan felmerülő kérdések részleteiben.

Felidézte: a korábbi szabályozásoknál az államigazgatási eljárási törvény (Áe.) állampolgári megközelítésű volt, míg azt a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (Ket.) cizellált, jogias, jogorvoslati szempontok alapján meghatározott szabályai követték. Szerinte ez vezethetett ahhoz, hogy a jogalkotó újra egy egyszerű rendtartást kívánt bevezetni.

Előremutató változások

Az Országgyűlés tavaly december 6-án fogadta el az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt. A hatósági eljárásjogot általános jelleggel szabályozó törvény jóval rövidebben, tömörebben, a Ket. terjedelmének mintegy negyedében szabályozza a hatósági eljárásjog általánosan alkalmazandó szabályait.

Az új szabályozás jelentős változásokat eredményez a jogalkalmazásban, akárcsak az új és megújított jogintézmények. A Kúria elnöke példaként említette erre a jogorvoslati rendszer átalakítását, illetve azt, hogy a jogalkotó szándéka a közigazgatási eljárás fokozatainak csökkentése.

Az alapok nem változtak

Darák Péter előadásában megjegyezte azonban, hogy bár úgy látszik, a közigazgatási eljárások radikálisan megújulnak, alapvetően várhatóan nem változnak azok az életviszonyok, felmerülő jogértelmezési kérdések, amelyek a bíróságok elé kerülnek. Hozzátette: nem változik az a logika sem, amelyet az eljáró bírák alkalmaznak, és azok a módszerek sem, amelyeket a jogértelmezési dilemmák feloldására használnak.

Erre példaként említette a Kúria négy, korábbi jogerősen lezárult döntését, amelyek során olyan alapelveket vizsgáltak, mint például a közigazgatási szervek mérlegelési jogkörének bírósági felülértékelhetősége, a tisztességes ügyintézéshez való jog, a rendeltetésszerű joggyakorlás, vagy a szerzett jog kérdése közigazgatási eljárásokban.

Úgy fogalmazott, ha beszélünk is új szabályozásról a közjogi eljárásokban, ez semmiképp sem jelenti azt, hogy csak új típusú problémákkal fogunk találkozni, teljesen újra kell kezdeni a közjogi bíráskodás felépítését.

Darák Péter előadásában utalt Rozsnyai Krisztinának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Közigazgatási Jogi Tanszéke habilitált egyetemi docensének egy korábbi publikációjára is, miszerint a közigazgatási eljárásnak négy követelménynek kell megfelelnie: a célszerűségnek, a jogszerűségnek, a költséghatékonyságnak és a gyorsaságnak. Hozzátette: az eljárásrendet az szolgálja megfelelően, ha meg lehet találni ezek összhangját.

Ezt olvasta már?

Pert nyert a GVH - milliárdos bírság az Auchan számára »

4IG 628 (-0,63 ) AKKO Invest 389 (-0,13 ) ALTEO 900 (0,45 ) ANY 1250 (-0,79 ) AutoWallis 84 (-0,12 ) CIGPANNONIA 369 (-1,07 ) DELTA 73 (-1,21 ) DM-KER 81 (-1,22 ) Duna House 370 (1,09 ) EHEP 1400 (-3,45 ) FUTURAQUA 60 (-1,15 ) GSPARK 3470 (0,87 ) Gloster 2780 (-5,44 ) KULCSSOFT 1675 (-0,30 ) MASTERPLAST 1595 (-0,31 ) MOL 2022 (0,50 ) MTELEKOM 385 (0,79 ) NORDTELEKOM 23 (1,30 ) NUTEX 24 (-1,24 ) OPUS 240 (2,79 ) ORMESTER 1535 (-2,85 ) OTP 12000 (1,01 ) OTT1 154 (1,18 ) PANNERGY 754 (0,53 ) RABA 1060 (-0,93 ) RICHTER 7220 (0,56 ) WABERERS 1175 (4,91 ) ZWACK 16550 (0,30 )