A bitcoin eltéved a magyar jog útvesztőiben

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

Fizethetünk vele, de nem pénz, kereskedhetünk vele, de nem értékpapír - mi az? Bizony a bitcoin, amelynek működéséről, illetve az új technológia kapcsán felmerülő jogi kihívásokról már írtunk. A jelen cikk a bitcoin polgári jogi megítélése kapcsán felmerülő kérdéseket, illetve a jogalkalmazó előtti kihívásokat vizsgálja - áll a DLA piper blogján.

Mielőtt elkezdenénk foglalkozni a bitcoin felhasználási lehetőségeivel, illetve ezek pénzügyi jogi vonatkozásaival, először az alapvető polgári jogi kategóriák között kell elhelyezünk, azaz meg kell vizsgálnunk, hogy dolognak, jognak, vagy követelésnek minősül-e a bitcoin (illetve a hasonló elven működő virtuális valuták).

A bitcoin mint dolog

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: “Ptk.”) szerint dolog alatt birtokba vehető testi tárgyat kell érteni. A virtuális pénzek azonban fizikai megnyilvánulással, térbeli körülhatároltsággal nem rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy az immateriális, testetlen tárgyakat nem ismeri el a magyar jog dologként, a fizikai formában meg nem jelenő bitcoin nem dolog, így tulajdonjog tárgya sem lehet.

Bitcoin, mint pénz?

Vizsgálnunk kell, hogy vajon a bitcoin a pénz fogalma alá tartozhat-e? A kérdés eltérő eredményre vezet a dologi jogban, illetve a kötelmi jogban.

Dologi jogi szempontból pénznek kell tekinteni a fizikai formában megjelenő törvényes fizetőeszközt (érme, bankjegy), ideértve a külföldi hivatalos fizetőeszközt is. A dologi jog szempontjából tehát nem pénz a bitcoin.

Kötelmi jogi szempontból már más a bitcoin megítélése. Az Alaptörvény meghatározza, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi törvény (a továbbiakban: “MNBtv.”) értelmében az MNB jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által Magyarországon kibocsátott bankjegy és érme – ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is – Magyarország törvényes fizetőeszköze.

A bitcoin tehát nem minősül törvényes fizetőeszköznek, mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy a felek megegyezése esetén a tartozásokat ne lehetne bitcoinban kiegyenlíteni. A törvényes fizetőeszköz jelleg ugyanis pusztán annyit jelent, hogy az adós jogosult ezzel kiegyenlíteni tartozását, a hitelező pedig követelheti, hogy ezzel a fizetőeszközzel teljesítsen az adós.

A Ptk. diszpozitivitásából fakadóan azonban a törvényes fizetőeszköz akkor alkalmazandó, ha a felek másként nem rendelkeztek. Ha a felek megállapodnak abban, hogy a tartozást bitcoinnal is ki lehet egyenlíteni, akkor az adós jogosult bitcoinnal rendezni tartozását, a hitelező pedig követelheti, hogy bitcoinnal teljesítsen az adós. Dologi értelemben tehát nem, kötelmi jogi szempontból azonban minősülhet pénznek a bitcoin.

Értékpapírként megállja a helyét?

Azt is vizsgálnunk kell, hogy vajon a bitcoin az értékpapír fogalom alá tartozhat-e? A Ptk. szerint, ha valaki elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott (dematerializált) módon egyoldalúan kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy a nyilatkozatában megjelölt más személy a nyilatkozatban rögzített jog gyakorlását a nyilatkozatban meghatározott feltételek szerint az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére biztosítja, vagy az elektronikus úton rögzített nyilatkozat szerinti szolgáltatást az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére teljesíti, a nyilatkozatot rögzítő elektronikus jelsorozat értékpapírnak minősül.

A dematerializált értékpapír fogalmi eleme tehát a kibocsátó, ami bitcoin esetén nem értelmezhető, ezért értékpapírnak sem tekinthető.

A bitcoin mint jog

A szerzői jogról szóló 1999. évi törvény (Szjtv.) értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is.

A bitcoin alapjául szolgáló technológia egy nyílt forráskódú szoftver, azaz szerzői jogi védelem illeti, maga a bitcoin azonban, mint fizetésre szolgáló vagyontárgy nem tekinthető szellemi alkotásnak - derül ki a blogbejegyzésből.

A bitcoin mint követelés

A bankszámlapénz analógiájára felmerülhet a bitcoin követelésként való kezelése. Ez azonban feltételezne egy relatív jogviszonyt, azaz meghatározott jogosultat és kötelezettet. A bitcoin esetében azonban nincs kibocsátó, akitől követelhetnénk, ezért önmagában a bitcoinnal való rendelkezés relatív jogviszonyként sem értelmezhető.

Ettől eltérő megítélése lehet bizonyos esetekben a bitcoin tárcában való tárolásának. A bitcoin tárca lehet asztali (desktop), mobil, webes (online), papír, illetve hardware alapú. A tárcákban sosem magát a bitcoint tároljuk, hanem azt a nyilvános, illetve titkos kulcsot, amivel a bitcoin címünket elérhetjük, tranzakcióinkat aláírhatjuk. Ha nem magunk töltjük le és telepítjük fel a bitcoin klienst a számítógépünkre, hanem webes szolgáltatóhoz fordulunk, akkor ez azzal a következménnyel fog járni, hogy bizonyos esetekben lényegében a webes szolgáltató lesz a rendelkezésre jogosult és nem mi.

Ez azt is jelenti, hogy bizonyos esetekben a tényleges rendelkezési jogot nem mi gyakoroljuk, hanem pusztán követelésünk keletkezik a bitcoin kiadására a webes szolgáltatóval szemben. Ugyanígy a kereskedési felületet üzemeltetők felé is egy követelésünk keletkezik az adott virtuális valuta kiadására.

A bitcoint tehát sem dologként, sem jogként, sem pedig követelésként nem tudja értelmezni jelenleg a magyar jog. A bitcoin a legközelebb a dolog kategóriájához áll, azonban ennek megállapításához a magyar bírói gyakorlatnak meg kellene haladnia jelenlegi álláspontját a testetlen, fizikai megnyilvánulással nem rendelkező dolgokról.

Ezt olvasta már?

Ismét a lejtmenet jellemzi a forintot »

4IG 568 (-0,18 ) AKKO Invest 434 (-3,12 ) ALTEO 832 (-0,95 ) ANY 1350 (-0,74 ) APPENINN 355 (5,97 ) AutoWallis 99 (7,14 ) BIF 306 (-1,92 ) CIGPANNONIA 177 (1,61 ) CyBERG 1350 (-9,40 ) DM-KER 4500 (18,42 ) Duna House A 3650 (-3,95 ) ELMU 33600 (-0,59 ) EMASZ 30800 (-0,65 ) ENEFI 363 (-1,36 ) ESTMEDIA 105 (17,32 ) FORRAS/T 1640 (-14,58 ) FUTURAQUA 92 (-3,06 ) GSPARK 5060 (-0,78 ) KPACK 16700 (2,45 ) KULCSSOFT 2280 (-1,72 ) MASTERPLAST 722 (-2,43 ) MOL 2520 (1,29 ) MTELEKOM 425 (0,95 ) NORDTELEKOM 42 (4,48 ) NUTEX 33 (7,77 ) OPUS 264 (5,10 ) OTP 14570 (0,41 ) OTT1 185 (-2,12 ) PANNERGY 710 (-1,66 ) RABA 1090 (1,87 ) RICHTER 6775 (1,80 ) SET Group 92 (-0,22 ) TAKAREK 470 (-2,08 ) WABERERS 1030 (-1,90 )