2019. szeptember 16. 19:30 | forrás: Alapblog

Az MNB figyeli az extraprofit-vadászatot

A Világgazdaság üzleti napilap mai nyomtatott lapszámában olvashat arról, hogy „Az MNB figyeli a lombardhitel-állományt”. A cikk bemutatja, hogy a (júliusi) statisztikák szerint a MÁP...

A Világgazdaság üzleti napilap mai nyomtatott lapszámában olvashat arról, hogy „Az MNB figyeli a lombardhitel-állományt”.

A cikk bemutatja, hogy a (júliusi) statisztikák szerint a MÁP Plusz megjelenése (június 11.) után rövid idő alatt jelentősen megnőtt a lombardhitelek állománya (az újságban közölt számokból számítva kb. 25 milliárd forinttal), másrészt drasztikusan csökkent az „egyéb hitelek” átlagos kamatszintje az addigiakhoz képest. (A lombardhiteleknek jellemzően 2% körül van a kamatlába, azaz lehúzzák az átlagot.)

A MÁP Plusz állományának fantasztikus emelkedését látva, nyilván nem egyszeri alkalomról van szó, hanem egy folyamatról (vannak is erre előzetes augusztusi jelek), ezért az MNB-nél azt közölték a lappal, hogy „…szoros figyelemmel kísérik a lombardhitel-állomány alakulását…”. Az újság információi szerint az MNB „…határozottabb jelzést is adott a piacnak, hogy nem nézi tétlenül az egyre nagyobb (hitel)állomány felépülését, az államkötvény felhasználásának a megtakarítói tömegek megmozdítását célzó eredeti szándékával ellentétben álló extraprofit-vadászatot.”

A témában mi is írtunk még nyáron egy rövid cikket. Érdekes fejlemény, hogy az MNB máris foglalkozik a jelenséggel.

Varga Mihály pénzügyminiszter arról tájékoztatta ma az MTI-t, hogy „A várakozások felett teljesít a Magyar Állampapír Plusz, június óta mintegy 2000 milliárd forintért vásárolt a lakosság az új megtakarítási formából. A Magyar Állampapír Plusszal (MÁP+) az egész ország jól jár, a magyar emberek számára kiemelkedő hozamot kínál, egyúttal Magyarország stabilitását is erősíti” – mondta el Varga Mihály kiemelve, hogy a legfrissebb adatok szerint a júniusi bevezetése óta több mint 1981 milliárd forintot jegyeztek az új állampapírból. Mint mondta: „a lakossági állampapíroknak köszönhetően a központi költségvetés adósságának a devizaaránya – az Államadósság Kezelő Központ nyilvántartása szerint – 2011. évi 52 százalékról 2019. július végére már 18,4 százalékra csökkent, így jelentősen mérséklődött az ország külső sérülékenysége. A kedvező folyamat – miszerint a magyar emberek ilyen nagy mennyiségben vásárolják az új állampapírt – azt jelenti, hogy bizalommal vannak az ország jövője iránt” – tette hozzá a tárcavezető. A MÁP+ amellett, hogy képes lehet az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelni, a lakosságnál lévő készpénzállományt is csökkentheti – értékelte az eddigi jegyzési adatokat Varga Mihály. Felidézte, hogy a magyar gazdaság szereplői több mint 6000 milliárd forint készpénzt tartanak, ami a GDP 14 százalékát teszi ki. Ez nemzetközi és régiós összehasonlításban is magas, amelynek csökkentésében áttörést érhet el az új állampapír. A pénzügyminiszter szerint a MÁP+ a készpénzben tartott megtakarítással szemben azért is előnyösebb, mert magas kamatozású, adómentes, továbbá a legbiztonságosabb befektetési lehetőség, hiszen a tőke teljes összegére, valamint a kamatokra teljes körű az állami garancia.

Az állomány elképesztő bővülése kapcsán korábban Nagy Márton, az MNB alelnöke jelezte, problémásnak látják, hogy a MÁP Plusz jegyzések 80 százalékáért az állam jutalékot fizet a forgalmazóknak, akik ráadásul még számlavezetési és tranzakciós költségeket is felszámolnak a MÁP Plusszal kapcsolatban.

Az állam tehát létrehozott egy szinte mindent verő szuper kondíciójú terméket (tegyük hozzá adófizetői pénzből), aminek létezéséhez a piac gyorsan elkezdett alkalmazkodni (mert jól keres rajta jelentős részben adófizetői pénzből), azonban az egyik fő célt („képes lehet az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelni, a lakosságnál lévő készpénzállományt is csökkentheti”) még így sem sikerült elérni annak ellenére, hogy a MÁP Plusz állomány hihetetlenül megnőtt.

Ezen célok teljesülése nélkül viszont ez az egész MÁP Plusz történet csak egy adófizetői pénzből finanszírozott erőltetett kísérletnek tűnne arra, hogy a lakossági megtakarítási piacot átstrukturálják.

Meglátjuk, hogy a szabályozók érvényt tudnak-e szerezni szándékaiknak és el tudják-e érni az eredeti célok megvalósulását.

 

Tovább az eredeti cikkre
Tovább a blogra

Hirdetés
Hirdetés
Brexit

Nem viszi el Nagy-Britanniából a Juke gyártását a Nissan.

Lassabb ütemben, de továbbra is csökken a brit gyáripar aktivitása.

Lakáshitel-kalkulátor
Piaci hírek

Jó a hangulat Európában

Erősödéssel indult a kereskedés pénteken Nyugat-Európában.

Mínuszok uralkodnak Európában

Csökkenéssel indult a kereskedés a vezető nyugat-európai értéktőzsdéken...

A kivárás mellett döntöttek a befektetők

Vegyesen kezdték a napot a vezető európai értéktőzsdék szerdán.

4IG 831 (-0,95 ) AKKO Invest 29600 (2,78 ) APPENINN 429 (-0,69 ) AutoWallis 102 (-1,92 ) CIGPANNONIA 262 (-0,76 ) CyBERG 1500 (-1,32 ) EHEP 9000 (-8,16 ) ELMU 34200 (0,59 ) EMASZ 31400 (0,64 ) ENEFI 440 (1,15 ) ESTMEDIA 118 (2,43 ) FORRAS/T 1510 (0,67 ) FUTURAQUA 100 (-1,77 ) GSPARK 4630 (-0,43 ) KPACK 19600 (-0,51 ) MASTERPLAST 760 (-1,30 ) MOL 2846 (-1,52 ) MTELEKOM 445 (-0,22 ) NORDTELEKOM 45 (0,34 ) NUTEX 29 (1,03 ) OPUS 321 (-5,09 ) ORMESTER 7300 (4,29 ) OTP 13150 (-0,38 ) OTT1 258 (1,58 ) RABA 1085 (-0,91 ) RICHTER 4932 (1,86 ) SET Group 114 (0,53 ) TAKAREK 576 (0,70 ) WABERERS 1380 (-0,72 ) ZWACK 17100 (-0,29 )