2019. február 11. 10:32 | forrás: Alapblog

Bankos gondok

Nincsenek könnyű helyzetben manapság a bankok. Főleg az európaiak. Csütörtökön jelentett a Société Générale, amelynek számait kezdetben nagy örömmel fogadta a részvénypiac (+5 százalék nyitásban),...

Nincsenek könnyű helyzetben manapság a bankok. Főleg az európaiak.

Csütörtökön jelentett a Société Générale, amelynek számait kezdetben nagy örömmel fogadta a részvénypiac (+5 százalék nyitásban), de napközben a romló befektetői hangulat és bank csalódást okozó tervei miatt folyamatosan adták a francia bank részvényeit, amely 7 százalékos eséssel fejezte be a napot. A SocGen már jó ideje alig keres pénzt, bevételei nem nőnek, nyomják a költségek, a saját tőkéje húszszorosára rúgó mérlegfőösszeg pedig fekete dobozként sok kockázatos elemet rejthet. A befektetők szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a bank belátható időn belül érdemi pénzt fog keresni, ezért a számviteli saját tőkéjének mindössze egyharmadán forognak a részvények. A SocGen részvénye idén (és az elmúlt 12 hónapban) az Euro Stoxx 50 index legrosszabbul teljesítő papírja, az árfolyam a 2016-os (Brexit) mélypont alá esett.

Ami érdekes, hogy az anyacég számainak közzétételével párhuzamosan a külföldi leányok is jelentettek. Többek között a második legnagyobb cseh (Komercni) és a harmadik legnagyobb román (BRD) bank.

A cseheknél nem a hitelnövekedés hiánya a gond, hanem a gyilkos piaci verseny. Az elmúlt negyedévben a Komercni Banka jelzáloghiteleinek kamatmarzsa (swapok fölött) mindössze 60 (!) bázispont volt (éves szintre vetítve). Nagyságrendek szemléltetése végett, ez a szám az új folyósítású hazai jelzáloghiteleknél (nem utolsósorban az MNB erőteljes nyomására és ösztönzőinek köszönhetően) épp, hogy 300 bázispont alá esett. Miért érdemes ilyen nyomott hitelfelárral hitelezni a cseh banknak? Védi a piaci részesedését és emellett a hitelfolyósítások mellett némi díjbevételt is be tud zsebelni. Azonban ez utóbbiakat is figyelembe véve évente alig 1 százaléknyi marzsot keres meg egy átlagos jelzáloghitelen. Ez finoman szólva sem nagy poén, hosszú távon ebből nem lehet eltartani a nagy fiókhálózatot (különösen a nagyon feszes munkaerőpiac következtében a jóval az infláció fölött bővülő bérköltségek mellett). És még hitelezési veszteségek is lesznek. Ez utóbbi szintje most szinte nulla, de ne legyenek illúzióink, a nagy hitelezési verseny a konjunktúra romlásával megbosszulja majd magát. A most kihelyezett hitelekkel tehát várhatóan nem sokat fog keresni a cseh bank. Ehelyett talán jobban megérné állampapírokat venni. Dehát fürdik a bank a pénzben (80 százalék alatti a hitel/betét mutatója), és ezzel valamit kezdeni kell. Az már más kérdés, hogy a Komercni Banka részvényárfolyama lényegében 5 éve nem emelkedik (igaz, a bank évente kifizet körülbelül 6 százaléknyi osztalékot), annak ellenére, hogy eközben a cseh gazdaság és hitelezés dübörög és a jegybank az alapkamatot is megemelte (ami segít a bankszektornak, ugyanis nem emelnek betéti kamatot és ezzel sokat tudnak keresni).

A Société Générale (bordó színnel), a BRD (zöld színnel) és a Komercni Banka (szürke színnel) árfolyamának alakulása

Forrás: Bloomberg

A SocGen román leányvállalatánál, a BRD banknál más jellegűek a gondok. A BRD is tud növekedni, de egyben a hitelezéssel is szépen keres. Keleti szomszédunknál a politikusok nehezítik a bankszektor helyzetét. Ahogy arról már az alapblogon is írtunk, a felelőtlen költségvetési osztogatást szektoradókból próbálják meg finanszírozni. A drasztikus bankadó decemberi bejelentését követően (amelynek pontos mértékét a piaci szereplők 3 hétig nem ismerték, mert a szövegezés alapján nem volt egyértelmű, hogy az eszközök 0,3 vagy 1,2 százaléka lesz-e az éves mérték…) el kellett telnie 1,5 hónapnak, amíg a – matematikából láthatóan nem jelesre érettségizett (a közgazdasági intézményeket pedig nagy ívben kerülő) – politikusok rájöttek, hogy nem kis károkat okoznak a kezdeti elképzeléseikkel. Miután az érintetteknek elmagyarázták, hogy ezáltal a román bankszektor fele veszteségessé válna, a másik felének pedig lefeleződne az eredménye, aminek következtében vélhetően leállna a hitelezés, eltűnne a gazdasági növekedés, azt is megértették, hogy ez egy olyan költségvetési bevétel növelő terv, ami rontja a költségvetés egyenlegét. Most kiderült, hogy állítólag a kormányban csak azt akarták elérni, hogy olcsóbbak legyenek a hitelek… (Amelyek, ugye, azért ilyen drágák, mert kiszámíthatatlan a szabályozás és magas a politikai kockázat, ezt pedig a bankoknak felárként be kell építeniük a termékeikbe.) Bármi is legyen, Romániában a politika nem fogja megkönnyíteni a bankok dolgát.

Nem könnyű manapság a bankok dolga. Főleg Európában.

 

Tovább az eredeti cikkre
Tovább a blogra

Hirdetés
Hirdetés
Brexit

Alig érkeznek EU-munkavállalók Nagy-Britanniába.

A Brexit legkorábbi időpontja jelenleg április 12-e.

Lakáshitel-kalkulátor
Piaci hírek

Jó a hangulat Európában

Erősödéssel indult a kereskedés pénteken Nyugat-Európában.

Mínuszok uralkodnak Európában

Csökkenéssel indult a kereskedés a vezető nyugat-európai értéktőzsdéken...

A kivárás mellett döntöttek a befektetők

Vegyesen kezdték a napot a vezető európai értéktőzsdék szerdán.

4IG 4360 (1,16 ) ANY 1365 (0,37 ) APPENINN 532 (1,53 ) AutoWallis 144 (1,41 ) BIF 3230 (-0,92 ) EMASZ 26600 (1,53 ) ENEFI 435 (-0,91 ) ESTMEDIA 120 (-1,80 ) FORRAS/T 1560 (0,65 ) FUTURAQUA 58 (-1,36 ) KONZUM 217 (-0,46 ) MOL 3442 (1,83 ) MTELEKOM 460 (-0,54 ) NUTEX 30 (1,37 ) OPUS 444 (1,60 ) ORMESTER 2420 (-3,97 ) OTP 12920 (-0,46 ) OTT1 225 (1,81 ) PANNERGY 708 (-0,84 ) RABA 1210 (0,41 ) RICHTER 5810 (-0,60 ) SET Group 712 (0,85 ) TAKAREK 714 (0,85 ) WABERERS 1580 (2,60 ) ZWACK 17450 (0,87 )