2019. április 23. 12:28 | forrás: Alapblog

Csoda Ukrajnában?

Ukrajnában – erősen gyaníthatóan – a liberális, nyitott társadalom hívei nyertek csatát abban a nemzetközi küzdelemben, amely köztük és az ultranacionalizmusra építő oligarchikus rendszer hívei...

Ukrajnában – erősen gyaníthatóan – a liberális, nyitott társadalom hívei nyertek csatát abban a nemzetközi küzdelemben, amely köztük és az ultranacionalizmusra építő oligarchikus rendszer hívei között zajlik. A Felvidékről származó, a new-yorki-washingtoni Carnegie Endowment agytrösztnél és Kijevben egyaránt kutató Kelet-Európa elemző, Jarábik Balázs az alábbi interjúban úgy fogalmaz, hogy Oroszországban, Belorussziában, és a többi autoriter kelet-európai és közép-ázsiai exszocialista országban működő rendszerek vezetőinek intő példa lehet az Ukrajnában lezajlott esemény. Demokratikusan megdőlt egy olyan rendszer, amely azért folytatott nacionalista propagandát, hogy az emberek figyelmét elterelje a lényegről, hogy a politikai és gazdasági-pénzügyi elit totálisan kisajátítja az ország vagyonának nagy részét.

Zentai Péter: Több amerikai és nyugat-európai elemző egybehangzóan állítja, hogy valójában Vlagyimir Putyin aratott győzelmet Ukrajnában. Egyetért ezzel?

Jarábik Balázs: Tudna említeni néhány épkézláb érvet e feltételezés alátámasztására?

Például, míg Petro Porosenko, a hivatalából lelépni kényszerülő ukrán államfő a háború fokozását ígérte Kelet-Ukrajna és a Krím visszaszerzése érdekében, addig a győztes Volodomir Zelenszkij a háború befejezését célozza meg, szóval békét készül kötni Putyinnal.

Egy másik érv: Zelenszkij az orosz kultúra által uralt Dél-Ukrajnából származik. Ebből következik, hogy ellenzi az ukrán nacionalizmust, titkon talán kimondottan barátja Oroszországnak. 

Harmadik érvem: Zelenszkijnek átláthatatlan az egzisztenciája, homályban hagyott pénzügyi, politikai támogatókkal. Simán meghúzódhat mögötte akár a Kreml is.

Egyik érve vagy következtetése sem állja meg a helyét.

Igen, Porosenko valóban folytatni akarja a háborút, tovább növelné a katonai költségvetést, ezzel szemben a megválasztott elnök csökkentené a katonai kiadásokat és békét kötne Oroszországgal. De ez éppenséggel nemhogy jó, hanem kifejezetten hátrányos Putyinék szempontjából. A Kremlnek sokkal többe kerülne a béke helyreállítása, mint ennek, a számára rutinból viselt háborúnak a folytatása. Ukrajna költségvetését, emberi és anyagi erőforrásait összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben „fárasztják le” hadműveletek, a hadsereg szükségleteinek kielégítése, mint Oroszországét.

Ha viszont Zelenszkij – pláne nyugati, főként amerikai segítséggel –megbékélésre kényszeríti Putyint, akkor ez utóbbinak nagyon mélyen be kell nyúlnia Oroszország „pénztárcájába”, kompenzációkat kell majd fizetnie Ukrajnának és véget kell vetnie az Ukrajna elleni gazdasági és egyéb nyomásgyakorlásnak. Más szóval: Ukrajna nem gyengülne tovább gazdaságilag, pénzügyileg, hanem erősödhetne, s az ukrajnai belső helyzet lassan, de biztosan a feszültségmentesítés irányában változhatna.

A második érvével kapcsolatosan a következőt jegyzem meg: Az, hogy Zelenszkij orosz anyanyelvű közegből származik, ráadásul személyében most először lesz Ukrajnának nem a fejlettebb nyugati országrészből, hanem az „ósdi”dél-keletről származó – jelesül az orosz kulturális körhöz tartozó, az oroszországi tévékben is éveken át önálló műsorral bíró  – elnöke,  nos, ez egyszerűen óriási arculcsapása az orosz propagandagépezetnek. Gondoljon bele: Putyinék ország-világ előtt az ukrán nacionalista fasiszták utódaiként, a kisebbségi kultúrák elnyomóiként prezentálják az ukrán elitet, beleértve az ukrán nép nagy részét. Erre fogják magukat ezek a „fasiszták” és hatalmas többséggel egy zsidó-orosz embert választanak meg elnöküknek. Teszik ezt olyan demokratikus körülmények között – gondoljunk csak a stadionban vívott Porosenko-Zelenszkij nyílt vitára, melyet minden tévé közvetített és amely részben orosz nyelven zajlott! Ez elképzelhetetlen lenne Oroszországban. Belorussziáról, Kazahsztánról és a többi exszovjet köztársaság többségéről nem is szólva.

Ami a harmadik érvét illeti: Zelesznkijnek nem homályos az egzisztenciája. Jogász diplomája van, mindössze negyvenegy éves és már húsz éve szerves része az ukrán és az orosz nyilvánosságnak. Igaz, nem jogászként, hanem amolyan komédiásként ismert. Ámde: mindig is magas színvonalú politikai szatírákat csinált, úgy, ahogy ezt csak a politikát és a politikusokat, azok elveit, machinációit egészen közelről ismerő ember csinálhatja.

Lehet, hogy ez utóbbi a sikerének a titka? Az ukrán választók olyan embert találtak Zelenszkij személyében, aki teljesen otthonosan mozog ugyan a politikában, de mégis kimarad belőle, mármint azok „mocskosságaiból”?

Pontosan. Életszerűnek tartja az ukrán polgárok többsége, hogy ez az ember megengedheti magának azt a luxust, hogy szembe forduljon mindenféle korrupcióval és oligarchával, mindazzal, ami az elmúlt években a nép folyamatos átverését jelentette. Az ukránok kipróbálták már az elmúlt tizenöt évben az orosz-barátságot, az orosz-ellenességet, a háborúskodást, az ultranacionalizmust, és megállapíthatták, hogy egyik se hozott számukra érezhető gazdasági felemelkedést, a többség által óhajtott érdemi beépülést a nyugati világba.

Tehát továbbra is a Nyugathoz akarnának tartozni? Nem csalódtak még a Nyugatban?

 Az emberek többsége az utóbbi időben inkább azt élte meg, hogy nyugatbarát szólamok közepette az egymás ellen viaskodó politikai és pénzügyi-gazdasági oligarchák csak ellopták a nyugati támogatásokat. A harag tehát nem a Nyugat, hanem a Nyugatot is átverő bennfentesek ellen irányult. Zelenskijtől pedig éppenséggel azt várják, hogy a háború befejezése révén a gazdasági és szociális jólét emelésére fordítja a háborús kiadások jelentős hányadát, legalább 5 milliárd dollárt évente. Illetve azt, hogy megadóztatja a dúsgazdagokat és az államapparátus digitalizálása, modernizálása révén be is szedi tőlük azt. Felszabadítja továbbá az oligarchák által monopolizált ágazatokat, versenyhelyzetbe hozza a legnagyobb, de elzárt profitábilis ágazatot: a mezőgazdaságot, aminek keretében egyebek között szabaddá teszi a földvásárlásokat.

Ezt hívják liberalizálásnak.

Liberalizálásnak és társadalmi nyitásnak. Zelenszkij példaképe Emmanuel Macron francia elnök. Részben az ő receptjeit másolja két éve: nem jobboldalban és baloldalban gondolkodik, hanem a nemzet pragmatikus egységesítésében, a közvetettből modern, közvetlen demokráciára való átrendezésben. Számára – ahogy elnökké választását követően Macron számára is – a legsürgetőbb feladat mostantól az, hogy új arcokból, fiatalabb technokratákból, korrupcióval nem vádolható emberekből szövetséget, egy új centrumot építsen ki az októberben esedékes parlamenti választásokra, netán e választások idejét még előre is fogja hozni. Aztán az új emberekből fog hozzá hasonlóan gondolkodó, „nyugatos” kormányt hatalomra segíteni. Ukrajnában a pénzügyek, a gazdaság, a szociális ügyek a kormány felügyelete alatt vannak, ugyanakkor a védelmi, a bel-és külbiztonsági és a külpolitika már e perctől kezdődően Zelenszkij kezében összpontosul. Zelenszkijnek történelmi esélye van arra, hogy „felülről” hajtson végre „demokratikus puccsot”.

Mindez nagyon szépen hangzik, de kétségeim vannak. Már csak azért is, mert a korrupció és az oligarchák elleni hadjáratot hirdető új elnök mögött egy korrupt oligarcha, Ihor Kolomojszkij húzódik meg.

Legalábbis ezeket mondják róla. A vádakat azonban maguk a vádlók, Porosenkoék ejtették ellene nemrégiben. A választók azonban mindennel tisztában vannak és a valóban homályos egzisztenciának számító: ciprusi, izraeli és ukrán útlevéllel egyaránt rendelkező Kolomojszkij háttéremberként való közreműködése ellenére választották hatalmas többséggel elnökké Volodomir Zelenszkijt.

Ezt a kockázatot tehát bevállalta a többség.

Ettől függetlenül: valami olyan dolog zajlik most Ukrajnában, ami óhatatlanul hatalmas társadalmi-politikai hatásokat tud kiváltani Oroszországban, Belorussziában és számos közép-európai országban is.

 

Tovább az eredeti cikkre
Tovább a blogra

Hirdetés
Hirdetés
Brexit

A Brexit világszerte csökkent a tőzsdei bevezetések száma.

Alig érkeznek EU-munkavállalók Nagy-Britanniába.

Lakáshitel-kalkulátor
Piaci hírek

Jó a hangulat Európában

Erősödéssel indult a kereskedés pénteken Nyugat-Európában.

Mínuszok uralkodnak Európában

Csökkenéssel indult a kereskedés a vezető nyugat-európai értéktőzsdéken...

A kivárás mellett döntöttek a befektetők

Vegyesen kezdték a napot a vezető európai értéktőzsdék szerdán.