2019. október 22. 13:00 | forrás: Alapblog

Európai részvények kiaknázatlan lehetősége

Az elmúlt évtizedben az amerikai részvénypiac történelmileg példátlan mértékben teljesítette felül Európát. A jobb hozamot magyarázandó, persze több strukturális (például az internetes cégek nagyobb aránya)... The post Európai részvények kiaknázatlan lehe

Az elmúlt évtizedben az amerikai részvénypiac történelmileg példátlan mértékben teljesítette felül Európát. A jobb hozamot magyarázandó, persze több strukturális (például az internetes cégek nagyobb aránya) és ciklikus érvet (globális lassulás Európát negatívabban érinti) fel lehet hozni. De van egy fontos kulturális oka is, aminek a jelentősége az elmúlt években nagyot nőtt a nulla körüli kamatok világában. Ez pedig a tengerentúliak részvény-visszavásárláshoz való kedvezőbb viszonyulása.

részvényvisszavásárlás

Forrás: BofA Merrill Lynch, Hold Alapkezelő

Részvény-visszavásárlás során egy pénzügyileg stabil vállalat alig valamivel az állampapír hozamok feletti kamattal hitelt vesz fel és azt befekteti önmagába. Ha a kamatláb alacsonyabb, mint a vállalat által megtermelt eredmény-hozam (P/E ráta reciproka), akkor a részvény-visszavásárlásnak az lesz az eredménye, hogy növekszik az egy részvényre jutó eredménye, azaz (látszólag) csökken az értékeltsége (P/E rátája). Azért csak látszólag, mert közben nőtt a vállalat eladósodottsága, kockázata is, de erre a legtöbb befektető nem figyel.

A részvény-visszavásárlás tehát egyrészt többlet keresletet generál a részvények iránt a piacon, másrészt jobb színben tünteti fel azokat a vállalatokat, akik ezt aktívabban csinálják (nagyobb növekedés). Ha ezen visszavásárlások szemüvegén keresztül hasonlítjuk össze az amerikai és az európai részvénypiacot, akkor furcsa kép rajzolódik ki előttünk. Az lenne a logikus, ha Európában sokkal aktívabbak lennének a vállalatok a visszavásárlásokkal. Egyrészt valamivel alacsonyabb az európai piac értékeltsége, még akkor is, ha szektor-semlegesen hasonlítjuk össze a két kontinenst, azaz figyelünk az eltérő összetételre (Európában felülreprezentáltak a ciklikusabb, ezért alacsonyabb értékeltséget érdemlő vállalatok). Másrészt Európában az EKB agresszív kamatpolitikája hatására mintegy két százalékkal lentebb vannak a hozamok. Egy nagyon stabil európai vállalat ma alig valamivel 0 százalék kamat felett tud hitelt felvenni, befixálva hosszú távra, míg ez Amerikában inkább 2,5-3 százalék. Így Európában sokkal pozitívabb hatása van a visszavásárlásoknak a profitok növekedésére.

A valóságban azonban fordított a helyzet. Ahogy az alábbi ábrán látszik, az amerikai vállalatok mintegy négyszer annyit költenek részvény-visszavásárlásra, mint az Európaiak. És ez nem csak néhány gigavállalat (például Apple) vásárlása okozta torzítás. Míg az amerikai nagyvállalatok mintegy 80 százaléka vesz vissza aktívan részvényt, addig Európában csak 15 százalék. Ha az európai vállalatok ugyanolyan aktívak lennének, mint a tengerentúliak, akkor az európai egy részvényre jutó eredmények 2010 óta kétszer akkora ütemben növekedtek volna, mint ahogyan az valójában történt, nagy mértékben csökkentve a lemaradást az amerikai teljesítményhez képest.

EU buyback

Forrás: Bank of America, Morgan Stanley

Ami azonban még fontosabb, az a részvénykeresletre gyakorolt hatás, ugyanis az nagyon jelentős tétel. 2019-ben a globális konjunktúra romlása miatt folyamatosan vonták ki a tőkét a befektetők az európai részvényalapokból. Ennek mértéke meghaladja a 100 milliárd eurót, ami az elmúlt tíz év legnagyobb kiáramlása. Ahogy a fenti ábrán látszik, ez kioltotta a visszavásárlások okozta kereslet felét. (Ha a részvénykibocsátások többlet kínálatát is fegyelembe vesszük, akkor pedig az európai alapokból történő idei pénzkiáramlás ellensúlyozta a teljes nettó visszavásárlást.) Eközben az amerikai részvényalapokból történő pénzkiáramlás jóval kisebb mértékű, a visszavásárlásokhoz képest pedig egyenesen elhanyagolható nagyságú. Ez a hatalmas különbség a két kontinens tőkepiacainak pénzáramlásában alighanem érdemben befolyásolja az árakat.

Saját befektetési tapasztalatunk egybecseng a statisztikák által kirajzolt képpel. Európai vállalatokkal való találkozóink során sokszor tapasztaljuk azt, hogy a részvény-visszavásárlás hiányának a fő oka, hogy nincs benne a vállalat kultúrájában. Persze nem minden esetben érdemes részvényt visszavásárolni, túlárazott esetben semmiképp. De nem egyszer futunk bele olyan helyzetbe európai vállalatoknál, amikor stabil (nem ciklikus) vállalatok erős tőkeszerkezettel és normális (historikusan nem magas) árazás mellett nem élnek ezzel a lehetőséggel.

Az európai részvények árazása történelmi kontextusban nem tűnik alacsonynak, inkább átlagosnak. Viszont a kötvényeké extrém magas (hozamuk extrém alacsony). Hiba és egyben kiaknázatlan lehetőség, ha ezen relatív félreárazásból „hagyomány miatt” nem próbálnak értéket teremteni azok a menedzsmentek, akik ezt egyébként vállalatuk erős tőkeszerkezete következtében könnyen megtehetnék. Befektetőként érdemes lehet ezekre a vállalatokra fókuszálni, mert a negatív kamatok tartós fennállása mellet ezen menedzsmentek egyre nagyobb nyomás alá fognak kerülni (főleg amerikai aktivista befektetők által), hogy visszavásárlásokba kezdjenek, amire alighanem pozitívan reagálnának a részvényárak.

The post Európai részvények kiaknázatlan lehetősége appeared first on alapblog.

Tovább az eredeti cikkre
Tovább a blogra

Hirdetés
Hirdetés
Brexit

Megosztottan szavazott és Brexit-kockázatokra hívja fel a figyelmet.

A rendezett Brexitet is komolyan megszenvedné a brit gazdaság.

Lakáshitel-kalkulátor
Piaci hírek

Jó a hangulat Európában

Erősödéssel indult a kereskedés pénteken Nyugat-Európában.

Mínuszok uralkodnak Európában

Csökkenéssel indult a kereskedés a vezető nyugat-európai értéktőzsdéken...

A kivárás mellett döntöttek a befektetők

Vegyesen kezdték a napot a vezető európai értéktőzsdék szerdán.

4IG 843 (0,96 ) AKKO Invest 446 (-0,89 ) ALTEO 808 (-1,46 ) ANY 1370 (0,74 ) AutoWallis 108 (0,93 ) BIF 310 (0,98 ) CIGPANNONIA 217 (-1,36 ) CSEPEL 540 (1,12 ) Duna House A 3780 (0,53 ) ESTMEDIA 130 (-8,45 ) FUTURAQUA 101 (-2,13 ) GSPARK 4700 (1,51 ) KPACK 17000 (-4,49 ) MOL 3060 (1,32 ) MTELEKOM 443 (0,68 ) NUTEX 31 (1,32 ) OPUS 317 (5,04 ) ORMESTER 7000 (-2,10 ) OTP 13880 (0,29 ) OTT1 249 (-1,58 ) PANNERGY 756 (0,27 ) RABA 1085 (-1,81 ) RICHTER 5630 (0,90 ) SET Group 103 (0,59 ) TAKAREK 560 (-1,41 ) WABERERS 1300 (0,39 )