2019. április 18. 13:30 | forrás: Alapblog

Hogy lesz az EU-támogatás a wellness sáskája?

Egy korábbi cikkünket olvashatják újra Jön a négy napos, wellness hétvége. Ilyenkor sokan találkozhatunk olyan szállókkal, ahol szép EU-kék táblán hirdetik, hogy (mondjuk) a wellness...

Egy korábbi cikkünket olvashatják újra

Jön a négy napos, wellness hétvége. Ilyenkor sokan találkozhatunk olyan szállókkal, ahol szép EU-kék táblán hirdetik, hogy (mondjuk) a wellness részleget néhány száz millió forint EU-támogatásból sikerült felújítani. Mekkora öröm ez, hiszen épül-szépül Magyarország! A német buszsofőr adójából! Csak hát tényleg olyan nagy öröm ez? Erről szeretnék egy kicsit elmélkedni, hogy legyen min gondolkozni a szauna csendjében.

Képzeljük el a következő, szándékosan sarkított példát! Egy közkedvelt pihenőhelyen van két nagyobb kaliberű szálloda hasonló szolgáltatásokkal, hasonló árakkal. Versenyeznek keményen a vendégekért és egész jól el is üzemelnek átlagosnak mondható, 60% körüli kihasználtsággal. Egyikükre aztán rámosolyog a szerencse és az EU 100 millió forintból (ez kifejezetten alacsony összeg, de legalább könnyű vele számolni) felújítja a teljes wellness részlegüket, hogy még a sógorok is csodájára járnak. Az eddig hasonló versenypozícióban levő két szálló egyensúlyi helyzete tehát felborult. Mivel szaunában ülünk, ezért ne bonyolítsuk a számítást olyasmikkel, hogy a támogatott szálló emeli, a másik csökkenti árait! Vegyük inkább a legegyszerűbb versenyhátrányt kiegyenlítő forgatókönyvet: az EU által elhanyagolt szálló is tataroztat 100 millióért. Csak ők ezt a saját pénzükből teszik. Illetve a bankéból, mert kölcsönt kell rá felvenniük.

Egy 3-4 százalék kamatozású, 100 millió forintos, 10 év futamidejű (ennyi idő alatt nagyjából el is kopik a felújítás csillogása és lehet újra beruházni) hitel havi törlesztőrészlete nagy szerencsénkre 1 millió forint körül alakul – ennyivel nő meg a szálloda havi fix költsége. Tehát a peches szállónak havi egymillió forinttal nagyobb nyereséget kell produkálnia, hogy eredmény szinten pont ott tartson, ahol a versenytárs, EU nyertes szálló. Fontos, hogy az előző mondatban „nyereség” szó szerepelt: tehát nem árbevétel, hanem annak csak töredéke. Maradva a kerek számoknál, a szálló – bruttó eredmény szintjén – keressen meg minden 100 forint árbevételből 50-et! Ez azt jelenti, hogy árbevétel szinten már havi 2 millió forint pluszt kell produkálnia a hitel törlesztéséhez.

Ha pedig egy főnek egy éjszaka 10 ezer forintba kerül, akkor már el is értünk a számolásunk végére: a hitelből finanszírozott szállónak havonta 2 millió/10 ezer, azaz 200 teljes árú vendégéjszakával többet kell produkálnia, mint a másiknak, miközben a paramétereik továbbra is megegyeznek. Ez heti 50, vagy napi 7 vendégéjszakát jelent úgy, hogy csúcsidőszakban fizikailag lehetetlen több vendég elhelyezése, tehát a maradék időszakokban nagyobbat kell alkotni. Ha pedig „csak” havonta száz vendéggel tud többet becsalogatni (tehát alapvetően sokkal jobb szolgáltatást nyújt!), akkor előbb-utóbb jó eséllyel csődbe jut.

Tehát az EU (vagy általában az ilyen piactorzító típusú) beavatkozásnak az lesz a hosszú távú következménye, hogy nem azok a szállók buknak el, amelyeket a piac rostálna ki (jellemzően a minőség/ár mutatóban gyengébb szállodák), hanem azok, amelyekre kevésbé hull a támogatás. Pláne akkor, ha nem egy gazdasági ciklus tetején uralkodó állapotok mellett gondolkozunk a szállodai piacról, hanem figyelembe vesszük, hogy mit művel a nem támogatott szállodával a törlesztőrészlet a pangó években. Ezzel pedig visszaértünk a bevezetőben feltett kérdéshez: biztos olyan nagy öröm az, ha néhány év múlva csak az EU-támogatásokon keresztül szelektált szállodakínálatból választhatunk a gyarapodó hosszú hétvégéinken?

Hogy egy kicsit optimistább legyen a befejezés, van mindennek egy érdekes aspektusa. Valójában akkor nincs olyan nagy baj, ha az amúgy is legjobb szállodák kapják a támogatást, hiszen a piaci verseny ugyan csökken, de legalább a gyengék esnek el. Furcsa módon még kisebb a baj, ha az a szituáció állna elő, hogy olyan szereplők ölébe hull a manna, akiknek nem a szálloda versenyelőnyhöz juttatása és így felvirágoztatása a célja. Ha ugyanis a felújítók célja inkább az, hogy az EU-támogatás minél nagyobb hányada jusson minél gyorsabban az érintettek zsebébe, akkor a szállodapiac működése szinte zavartalan marad.

Kiemelt kép forrása: abandonednyc.com

Tovább az eredeti cikkre
Tovább a blogra

Hirdetés
Hirdetés
Brexit

A brit bankrendszer elviselné a rendezetlen kilépést.

Az EU rendkívüli költségvetési intézkedéseket fogadott el.

Lakáshitel-kalkulátor
Piaci hírek

Jó a hangulat Európában

Erősödéssel indult a kereskedés pénteken Nyugat-Európában.

Mínuszok uralkodnak Európában

Csökkenéssel indult a kereskedés a vezető nyugat-európai értéktőzsdéken...

A kivárás mellett döntöttek a befektetők

Vegyesen kezdték a napot a vezető európai értéktőzsdék szerdán.

4IG 1084 (2,26 ) AKKO Invest 25200 (3,28 ) ANY 1240 (1,64 ) APPENINN 470 (-1,05 ) AutoWallis 120 (-0,42 ) BIF 290 (-2,03 ) CIGPANNONIA 368 (1,10 ) CSEPEL 698 (9,75 ) CyBERG 1940 (-5,83 ) Duna House A 3950 (-0,25 ) EHEP 20000 (-1,96 ) ELMU 28200 (0,71 ) EMASZ 24800 (1,64 ) ESTMEDIA 133 (20,00 ) FORRAS/OE 990 (-1,00 ) FUTURAQUA 106 (1,53 ) GSPARK 3820 (2,41 ) KPACK 17500 (7,36 ) MASTERPLAST 722 (0,28 ) MOL 3020 (1,14 ) MTELEKOM 438 (1,04 ) NORDTELEKOM 41 (-2,27 ) NUTEX 29 (-0,35 ) OPUS 450 (2,74 ) ORMESTER 3120 (-2,50 ) OTP 12410 (0,40 ) OTT1 246 (-4,29 ) PANNERGY 736 (1,94 ) RABA 1155 (-0,43 ) RICHTER 5000 (-1,48 ) SET Group 603 (-0,66 ) TAKAREK 652 (-1,51 ) WABERERS 1150 (0,88 ) ZWACK 16800 (-4,00 )