2018. május 16. 11:22 | forrás: Alapblog

Ingatlan: Lakhatás vagy befektetés, azaz mit csináljunk a lakásáfával?

A lakáspiac legnagyobb problémája kétarcúsága. A lakás elsődleges funkciója a lakhatás. Minden család érdekelt a megfizethető, jó minőségű és elhelyezkedésű otthon biztonságában. A biztos lakhatás...

A lakáspiac legnagyobb problémája kétarcúsága.

A lakás elsődleges funkciója a lakhatás. Minden család érdekelt a megfizethető, jó minőségű és elhelyezkedésű otthon biztonságában. A biztos lakhatás vagy annak hiánya komplex társadalmi hatásokkal jár, elég, ha arra gondolunk, hogy a megoldott lakáskérdés gyakran a családalapítás feltétele.

Az ingatlan, így a lakás ugyanakkor befektetési jelleggel is bír. Bár a tranzakciós költségek viszonylag magasak, a kisebb-nagyobb befektetők egyik kedvenc tőkebefektetési terepe. Az 1982-ben kezdődött 35 éves globális kamatcsökkenési ciklus egyik társadalmilag pusztító mellékhatása éppen az ingatlanok drasztikus felértékelődése volt. Mindez egy olyan időszakban, amikor a fejlett országokban hagyományos középosztály reáljövedelme nem nőtt lényegesen, így nem csoda, hogy a jó elhelyezkedésű lakás megszerzése egy átlagos család számára ma jóval nehezebb feladat, mint korábban. Ez a jelenség szinte minden nagyvárosban ismerős – Londontól San Franciscóig.

Nagyon úgy néz ki, hogy a lakhatású célú lakásvásárlók és a befektetők versenyét a jó minőségű lakásokért a befektetők nyerték. Nincs ez máshogy Magyarországon sem, a néhány éve elindult lakásáremelkedésre leggyorsabban a befektetési célból vásárlók mozdultak rá. Mire a CSOK-os (családi otthonteremtési kedvezmény) vásárlók igazán beindultak, olyan árakkal találkoztak, hogy a kedvezmény igénybevétele mellett is többet kell fizetniük egy lakásért, mint három évvel ezelőtt kedvezmény nélkül. A magasabb árak és az áfacsökkentés hatására ugyanakkor végre felfutottak a lakásépítések, így a kínálat hosszú idő után emelkedésnek indult.

Meggyőződésem, hogy hosszú távú gazdasági és társadalmi szempontból célszerű lenne a lakáscélú vásárlók „versenypozícióinak” javítása úgy, hogy közben a befektetői lakáscélú keresletet adminisztratív módon ne korlátozzuk.

A kedvezményes áfakulcs ügyében időszerű döntés éppen jó eszközt adhat a gazdaságpolitika kezébe. A kormány helyében egyrészt visszaállítanám a lakásépítés normál áfakulcsát, ezzel párhuzamosan azonban a preferált vásárlói kör esetében teljesen le is mondanék róla. A forgalmi adó meg nem fizetéséből adódó 27 százalékos kedvezmény jelentős árelőnyt biztosítana a lakhatási célú vásárlóknak. Nyilvánvalóan lehetetlen a preferált réteg tökéletes körülhatárolása és a kedvezmény mértéke is elég nagy ahhoz, hogy sokaknak meglóduljon a fantáziája, de egy jól átgondolt rendszer elfogadható hatékonysággal tudna működni.

Kezdettől fogva tudható volt, hogy az ideiglenes áfakedvezmény kifutása óriási megrázkódtatást fog okozni a piacon. Ezzel a megoldással a kereslet visszaesése kevésbé lenne drasztikus, ráadásul a vásárlók nagy része a preferált vásárlói körből kerülne ki. Az elmúlt években ismét kiépült kapacitások „150 százalékos” kihasználásával pörgő építőipar vissza tudna állni a normál kerékvágásba és a keresleti-kínálati oldal is elmozdulna egy egészségesebb egyensúly irányába.

Tovább az eredeti cikkre
Tovább a blogra

Hirdetés
Hirdetés
Brexit

Az Európai Gyógyszerügynökség munkatársainak 30 százalékát veszítheti el az...

Az Airbus európai repülőgépgyártó konzorcium közölte, kérdésessé válna...

Lakáshitel-kalkulátor
Piaci hírek

Jó a hangulat Európában

Erősödéssel indult a kereskedés pénteken Nyugat-Európában.

Mínuszok uralkodnak Európában

Csökkenéssel indult a kereskedés a vezető nyugat-európai értéktőzsdéken...

A kivárás mellett döntöttek a befektetők

Vegyesen kezdték a napot a vezető európai értéktőzsdék szerdán.