2019. szeptember 16. 16:00 | forrás: Alapblog

OLVASÓINK KÉRDEZTÉK, VÁLASZOLUNK – MAGYAR ÁLLAMADÓSSÁG, LAKOSSÁGI ÁLLAMPAPÍROK

Elképzelhető-e, hogy a magyar lakossági állampapírok kockázatmentessége és/vagy likviditása megbotlik a következő 10 évben anélkül, hogy államcsőd következne be? Ezt nem tartjuk valószínűnek. A magyar...

Elképzelhető-e, hogy a magyar lakossági állampapírok kockázatmentessége és/vagy likviditása megbotlik a következő 10 évben anélkül, hogy államcsőd következne be?

Ezt nem tartjuk valószínűnek. A magyar állam forintot, ha arra szükség lenne, gyakorlatilag bármennyit tud nyomtatni. Ezen kívül a lakossági állampapírokat a háztartások, azaz a szavazók tartják, nem lenne tehát célszerű bármilyen hatalmon lévő kormánynak épp ezeket nem visszafizetni vagy az ezekkel kapcsolatban meghirdetett ígéreteket nem betartani. Emellett pedig fontos az is, hogy a magyar államadósság várhatóan pár éven belül (a magas nominális növekedés és az igen alacsony kamatszint következtében) a GDP 60 százaléka alá esik, ami viszonylag könnyen kezelhetővé teszi. – Móricz Dániel

Mi a véleményük az új Magyar Állampapír konstrukcióról, és milyen hatása lehet az ingatlanpiacra?

Véleményem szerint az új, sávosan növekvő kamatú állampapír a teljes futamidőre (5 év) vetítve magasabb hozamot biztosít a befektetőknek (4,95%), mint a jelenlegi ingatlanárakra vetített várható albérleti díjak. Ez utóbbiak lényeges emelkedésére nem számítok, egyrészt a jövedelmekre vetített albérleti árak magas szintje, másrészt a következő két évben átadandó lakások tulajdonosi megoszlása miatt. A pénzügyi befektetők magas aránya miatt a bérbeadandó lakások kínálata ugyanis érezhetően emelkedni fog.

Úgy látom, hogy az ingatlanárak emelkedésének legdinamikusabb szakasza immár mögöttünk van, ezért az ingatlanpiacon az állampapír hozamokat lényegesen meghaladó nyereség már csak az átlagosnál eredményesebb ingatlan kiválasztással érhető el. – Szabó László

Amennyiben valóban csökkennek az EU kifizetések, úgy honnan tudna a magyar állam pótlólagos forrásokat bevonni?

Az EU-s források lényege leegyszerűsítve az volt, hogy a magyar költségvetés úgy tudott nagyon laza, stimulatív maradni az elmúlt években, hogy papíron a költségvetési hiány alacsony maradt, hiszen az állami kiadásokat részben az EU finanszírozta. A következő ciklusban Magyarország várhatóan érezhetően kevesebb pénzt kap majd az EU-tól, ami azt jelenti, hogy a költségvetés kevésbé tud ösztönzőleg hatni a gazdaságra, különösképpen a beruházásokra. A kieső forrásokat tehát nem fogják pótolni, ennyivel kevesebb külső ösztönző hat majd, aminek a következménye várhatóan lassabb gazdasági növekedés lesz. – Móricz Dániel

Csökkenő EU-s kifizetések és gyengébb gazdasági növekedés mellett miből képes az állam törleszteni az államadósságot? Ez hogyan érinti pl. a lakossági államkötvények törlesztését? Milyen mértékben képes az állam az infláció, forintleértékelés segítségével törleszteni a forint alapú államkötvényeket?

Az államadósságokat gyakorlatilag sosem szokták az államok visszafizetni, csak refinanszírozzák. A refinanszírozás akkor megy könnyen és olcsón, ha a piac elhiszi, hogy az adósság szintje a GDP-re vetítve (azaz végső soron az állam bevételi forrásához viszonyítva) fenntartható. A fenntarthatóság alapvetően két dologtól függ, egyrészt attól, hogy mennyi a költségvetés elsődleges (azaz kamatfizetések előtti) egyenlege, másrészt attól, hogy a gazdaság nominális növekedési üteme hogyan viszonyul az államadósságra fizetendő kamatszinthez. Magyarország jelenleg mindkét tekintetben nagyon jól áll: nincs elsődleges költségvetési hiánya, a gazdaság nominális növekedési üteme (jelenleg közel 9%) és az államadósság átlagos kamatszintje (kevesebb, mint 3,5%) között pedig hatalmas a különbség. Épp emiatt várható a következő években a GDP-arányos államadósság jelentős csökkenése. Az EU-s kifizetések mérséklődése egyrészt rontja valamelyest a költségvetés helyzetét, másrészt vélhetően lassul majd a gazdaság növekedése is, de valószínűleg még ezen hatások figyelembevétele mellett sem lesz gond jó pár évig a magyar államadóssággal.

Amennyiben a gazdaságpolitikának sikerül meglepetésszerű (nem várt) inflációnövekedést okoznia, az azonnal megnöveli a GDP növekedési ütemét, tehát csökkenti a GDP-arányos adósságot. Azonban, ha a piaci szereplők az inflációt tartósnak gondolják, akkor egyre magasabb és magasabb kamatokat követelhetnek az államtól, mint kötvénykibocsátótól. Ez lehet a valós kockázat, de ennek kezelésére jelenleg Magyarországnak – elsősorban a stabil külső egyensúlya miatt – sokkal több eszköze van, mint a 2008-09-es válságot megelőzően. – Móricz Dániel

Tovább az eredeti cikkre
Tovább a blogra

Hirdetés
Hirdetés
Brexit

Nem viszi el Nagy-Britanniából a Juke gyártását a Nissan.

Lassabb ütemben, de továbbra is csökken a brit gyáripar aktivitása.

Lakáshitel-kalkulátor
Piaci hírek

Jó a hangulat Európában

Erősödéssel indult a kereskedés pénteken Nyugat-Európában.

Mínuszok uralkodnak Európában

Csökkenéssel indult a kereskedés a vezető nyugat-európai értéktőzsdéken...

A kivárás mellett döntöttek a befektetők

Vegyesen kezdték a napot a vezető európai értéktőzsdék szerdán.

4IG 850 (1,31 ) AKKO Invest 29400 (2,08 ) APPENINN 429 (-0,69 ) AutoWallis 102 (-1,92 ) CIGPANNONIA 262 (-0,76 ) CyBERG 1480 (-2,63 ) ELMU 34200 (0,59 ) EMASZ 31400 (0,64 ) ENEFI 440 (1,15 ) ESTMEDIA 118 (2,61 ) FORRAS/T 1510 (0,67 ) FUTURAQUA 99 (-2,75 ) GSPARK 4600 (-1,08 ) KPACK 19600 (-0,51 ) MASTERPLAST 760 (-1,30 ) MOL 2842 (-1,66 ) MTELEKOM 445 (-0,22 ) NORDTELEKOM 44 (-1,46 ) NUTEX 29 (1,38 ) OPUS 324 (-4,08 ) ORMESTER 7300 (4,29 ) OTP 13190 (-0,08 ) OTT1 260 (2,37 ) RABA 1085 (-0,91 ) RICHTER 4936 (1,94 ) SET Group 114 (0,53 ) TAKAREK 576 (0,70 ) WABERERS 1355 (-2,52 ) ZWACK 17100 (-0,29 )