2018. április 18. 11:00 | forrás: Alapblog

SpaceX: Vigyázz, kész, Mars!

Csillagászati költségek, szárnyaló remények Teljesen abszurdnak tűnő üzleti vállalkozás. Kiötlői embereket szeretnének szállítani a Marsra, és igen, profitot is szeretnének. Ez a Space Exploration Technologies,...

Csillagászati költségek, szárnyaló remények

Teljesen abszurdnak tűnő üzleti vállalkozás. Kiötlői embereket szeretnének szállítani a Marsra, és igen, profitot is szeretnének. Ez a Space Exploration Technologies, vagyis a Spa­ceX terve. Már nem is kell más, „csak” fizetőképes kereslet, a világ egyik legjobb K+F rész­lege, kordában tartott költségek és elhivatott befektetők.

A New Space folyóirat szerint a SpaceX a következő 50- 100 évben 1 millió embert juttatna el a Marsra. De ki ké­pes évtizedekig folyamatosan finanszírozni a hatalmas fejlesztési költségeket egy jövőbeli álomért? Valószínűleg szinte senki, de nem is kell. A Marsra jutás csak a vízió, a végső cél. Tökéletes marketingfogásnak is hívhatnánk, mert elképesztő médiavisszhangot generál a SpaceX minden egyes bejelentése. Márpedig mire az első ember megve­szi a jegyet a bolygóközi expressz járatra potom 500 ezer dollárért, addigra a vállalat komoly összegeket tesz majd zsebre, ha minden a tervek szerint alakul.

Lőjünk fel valamit (1. fázis)

Mint a legtöbb induló vállalkozásnál, a SpaceX-nél is kriti­kus faktor volt, hogy az első vevők megérkezéséig legyen elegendő pénz az első próbálkozásokra és fejlesztésekre. A vásárlók felbukkanása ugyanis, amellett, hogy valamennyi bevételt biztosít, a befektetők figyelmét is felkelti. A kezdő lökést Elon Musk – PayPal eladásából szerzett – 100 millió dollárja biztosította. „Ennek elégnek kell lennie 3-4 rakéta elindítására.” – Elon Musk. Három eredménytelen próbálkozás után, pont a negyedik sikerült. Ezzel a Falcon 1 lett a valaha volt legköltséghatékonyabb rakéta, ami harmadannyiba került (7,9 millió dollár), mint az akkori legjobb amerikai változat. Erre már a NASA is felfigyelt és bejelentkezett egy ajánlattal.

SpaceX, az űrfutárszolgálat (2. fázis)

Jelenleg több ezer műhold kering a Föld, valamint a nap­rendszerünk más bolygói és holdjai körül. Műholdakat jelenleg néhány ország és magáncég képes felvinni az űrbe. Az eddigi legnagyobb Föld körül keringő műhold a Nem­zetközi Űrállomás, amin folyamatosan legalább két ember tartózkodik. Régebben főleg az amerikai űrrepülőflotta, illetve a Szojuz és a Progressz orosz űrhajók szolgálták ki. Az amerikai állami űrrepülőflotta kifutása után az állomás ellátásához két amerikai magáncég által üzemeltetett (Dra­gon és Cygnus) teherűrhajó is csatlakozott.

A Dragon a Space Exploration Technologies – azaz a Spa­ceX – űrhajója. 1,6 milliárd dollárért 12 repüléssel 20 tonna ellátmányt tervez elvinni az űrállomásra. A SpaceX az a magánvállalat, amely elsőként állított Föld körüli pályára űrhajót, geoszinkron pályára műholdat és küldött űrhajót a Nemzetközi Űrállomásra.A Zuma program a nevük elhallgatását kérő kormányzati források szerint sikertelenül zárult, de a nyilvánosságra került nyilatkozatok alapján nem a SpaceX hibázott. Ezt a vállalat mellett az USAF (Egyesült Államok Légie­reje) is megerősítette. Sok a bizonytalanság, még az is lehetséges, hogy a kudarcról szóló hírek elterelésként szolgáltak és a Zuma küldetés valójában sikeres volt.Az űrállomás kiszolgálása mellett egyéb űrküldeményeket is vállal a SpaceX „futárszolgálat”: magáncégek kereskedelmi műholdjainak szállításán kívül szerződése van nem amerikai kormányzati szervekkel, de akár titkos projektekben is részt vesz. Ilyen volt például a Zuma kódnéven futó program, amiről csak annyit lehet tudni, hogy az Egyesült Államok volt a megrendelő.

SpaceX üzleti terve

Minőségfejlesztési és költséghatékonysági okokból a SpaceX maga fejleszti és gyártja az űrutazáshoz szükséges eszközei nagy részét: a hajtóműveket (Draco, Merlin, Kestrel) és az űr­hajókat (Dragon). Míg az iparág többi szereplője főleg beszál­lítókra támaszkodik, a SpaceX rakétaalkatrészek 80 százaléka házon belül készül el. A SpaceX üzleti modellje lehetővé teszi, hogy az iparág legalacsonyabb árait kínálja a megrendelőinek. A Falcon9 durva becsléssel számított 55 milliós indítási ára a negyede-fele a Boeing–Lockheed ajánlatainak.

A teherszállítás mellett a NASA-tól személyszállításra alkal­mas űrhajó fejlesztésére is van megbízásuk. 2018. február 6-án a Falcon Heavy rakétarendszer tesztrepülése sikeresen zárult, ami lehetővé teszi a személyzettel rendelkező űr­hajók Holdra és Marsra jutását is. Marsi úti céllal körülbe­lül 17 tonnányi teherszállító kapacitással rendelkezik. Egy rövidebb úton, mondjuk egy alacsony, Föld körüli pályával a rakétarendszer már akár kilónként 2200 dolláros árat is képes kínálni. A tesztrepülés során a „csomag” Elon Musk Tesla Roadstere volt, ezzel az is eldőlt, hogy a Tesla már februárban megnyerte „A 2018-as év legdrágább, de leg­látványosabb autóreklámja” díjat.

Lássuk a számokat!

A SpaceX nincs a tőzsdén, a pénzügyi kimutatásai nem nyilvánosak, ezért csak a Wall Street Journal birtokába jutott, 2011-2015-ös időszakot felölelő dokumentumokra, valamint a volt alkalmazottakkal készített interjúkra támasz­kodhatunk. 2014-ig folyamatosan növekvő árbevétel mel­lett pozitív működési eredményt tudott felmutatni a cég. Az iparág kockázatosságát 2015-ben a SpaceX befektetői is megérezték, ugyanis két rakéta is felrobbant. A robbanás­sal járó közvetlen károk mellett későbbi, már betervezett indításokat is el kellett halasztani. Ennek következtében a bevételek megtorpantak, a működési eredmény erősen negatív lett, és néhány vevő más lehetőségek után nézett. 2016-ban sem kerülték el a céget a problémák, így való­színűleg a 2016-os év is veszteséges lesz. Bár nyilvános információ nem elérhető ezzel kapcsolatban, de az előze­tes tervekben szerepeltetett rakétafellövési célszámoktól messze elmaradt a vállalat.

Sajnálni azért nem kell a céget, mert több mint 10 milli­árd dollárnyi szerződés biztosítja, hogy a bevételei tovább növekedjenek. Finanszírozási szempontból sincs gond, jelenleg teljesen hitelmentes az operáció, sőt, több mint 1 milliárd dollár a készpénztartalék. A befektetők között találhatjuk az Alphabetet (Google) 7,5 százalékos részese­déssel, valamint a Fidelity-t, amelyek üzletrészvásárlásuk pillanatában (2015) 12 milliárd dollárra tették a cég értékét.

A SpaceX bevételei érzékenyek a balesetekre (Forrás: The Wall Street Journal)

Műholdas internetet mindenkinek!

Nem rossz a helyzet, pedig elvileg az igazi pénzeszsákot még ki sem nyitották. A cég globális műholdas internet-szol­gáltatása csak 2018-ban érkezik. A vállalat 2016-ban kért engedélyt 4425 műhold felbocsátására. A kérelem pillana­tában 1419 aktív és 2600 használaton kívüli műhold kerin­gett a Föld körül, és nagyjából 4,2 milliárd embernek nem jutott internetlefedettség. A számokból láthatjuk, hogy ez egy igazán grandiózus terv. A SpaceX sokat vár a projekttől, 40 millió felhasználóra, valamint 30 milliárd dollárnyi bevé­telre számít 2025-ben, ami mellett már eltörpülni látszik az űrfutárszolgálat hozzájárulása a bevételekhez. És akkor még nem is beszéltünk a nemrég belengetett, nagyvárosok közötti utasszállítási ötletről, mivel mással, mint rakétával. Ha a cég számításai helytállónak bizonyulnak, és nem előzi meg őket a rivális OneWeb vállalat, akkor valószínűleg nem lesz gond a Mars-projekt finanszírozásával sem, mindemellett a sokéves űrfutárszolgálat és a műholdas internethálózat kiépítése alatt rengeteg tudás halmozódik fel a cégben – kifejlesztésre, tesztelésre és éles bevetésre is kerülnek a Mars utazáshoz is alkalmazható eszközök.

Határ a csillagos ég (Forrás: The Wall Street Journal)

A 200 ezer dolláros jegy (3. fázis)

Szinte ingyen adják. A jelenlegi hagyományos űrrepülési rendszerekkel körülbelül 10 milliárd dolláros árral lehetne számolni, ehhez képest a SpaceX ajánlata rendkívül gá­láns. Valószínűleg nem is ennyiért fognak elkelni az első jegyek. De a vízió az, hogy ne csak a dollármilliárdosok számára legyen elérhető a Mars, hanem valódi kolonizáció kezdődhessen el.

De ne szaladjunk ennyire előre, addig még rengeteg tenni­való van. A Mars betelepítéséhez teljesen biztonságos újra­felhasználható rakétára és űrhajóra van szükség. Ráadásul a tervek szerint egy háromszor erősebb hajtómű is kell, mint a Falcon9-et működtető Merlin. Az is nagy kérdés, hogy az Elon Musk által hangoztatott kereslet valós-e. Lesz tényleg körülbelül 1 millió ember, aki hajlandó elhagyni a rokonait, barátait, vállalkozik egy ilyen kockázatos útra és kifizeti a jegyet? Képes lesz a vállalat katasztrófák nélkül véghez­vinni mindezt? Tudnak-e élhető feltételeket biztosítani a Marson? Befektetői szemmel azt mondanám, álmokat diszkontálunk. Elég csak az utolsó pár évet megnézni, hogy a tervekből mi valósult meg: sikertelen küldetések, csúszá­sok, előre nem látott problémák. De ha még mindent el is hiszünk, akkor sem biztos, hogy igazán kiemelkedő profitra tennénk szert a befektetett összegre vetítve.

Én mindenesetre izgatottan várom az első személyszál­lítós küldetésekről szóló híreket. A vevők között az állami megrendelések mellett (Nemzetközi Űrállomásos személy­cserék) bizonyára meg fognak jelenni az első magánsze­mélyek is mint a SpaceX leendő űrturistái, majd a Hold körüli utazások lelkes jelentkezői. Ezután pedig remélem, bekövetkezik, hogy a névadóm, az Apollo11 küldetése után egy újabb égitestet hódítson meg az emberiség, a vörös bolygót. Vigyázz, kész, Mars!

Tovább az eredeti cikkre
Tovább a blogra

Hirdetés
Hirdetés
Brexit

Nissan óriáscég szerint súlyos következmények lennének.

Akár hónapokra is leállhat a cég angliai termelése, ha nem lesz egyezség.

Lakáshitel-kalkulátor
Piaci hírek

Jó a hangulat Európában

Erősödéssel indult a kereskedés pénteken Nyugat-Európában.

Mínuszok uralkodnak Európában

Csökkenéssel indult a kereskedés a vezető nyugat-európai értéktőzsdéken...

A kivárás mellett döntöttek a befektetők

Vegyesen kezdték a napot a vezető európai értéktőzsdék szerdán.