2019. július 18. 12:00 | forrás: Alapblog

Wall of worry

A címben szereplő kifejezést olyan piaci hangulatra, környezetre szokták használni, amikor rossz hírek és bizonytalanság által övezve, a befektetők pesszimizmusa ellenére (vagy talán épp emiatt)...

A címben szereplő kifejezést olyan piaci hangulatra, környezetre szokták használni, amikor rossz hírek és bizonytalanság által övezve, a befektetők pesszimizmusa ellenére (vagy talán épp emiatt) is lassan, de fokozatosan emelkednek a részvényárfolyamok. A többség nem hisz az emelkedésben, de mégis kúsznak fel az árfolyamok. Talán a wall of worry kifejezés írja le leginkább a mostani piaci viselkedést.

A hangulatot jól szemlélteti ez a múlt héten összegyűjtött hírcsokor:

„Az S&P 500 közöl 50 százalékot emelkedett, amióta Janet Yellen 2015-ben a részvénypiaci árazást általában véve ’elég magasnak’ nevezte.” „Az S&P 500 új mindenkori csúcsra emelkedett, mert Jerome Powell Fed-elnök szerint egyre több a bizonytalanság, ami borússá teszi a gazdasági kilátásokat.” „A New York-i Fed recesszió-előrejelző indikátora 2008 óta most van a legmagasabb szinten.” „Folyamatosan csökkenek az amerikai vállalatok profit előrejelzései.” „2014 óta a legtöbb pénzt vették idén ki a befektetők amerikai részvényalapokból.”

A(z amerikai) tőzsde tehát új csúcson, miközben rosszak a kilátások és emiatt a befektetők adják el a részvényeket, váltják vissza a részvényalapokat. Hogy tud akkor mégis emelkedni a részvénypiac? Ki vesz egyáltalán részvényt?

Valószínűleg azok, akik már korábban eladtak és látván azt, hogy a tőzsde mégsem esik, lassan „visszamenekülnek” a részvényekbe. Másrészt a vállalatok veszik vissza a saját részvényeiket. Utóbbi nagyságrendjét érzékeltetendő, álljon itt néhány szám. A BofA Merrill Lynch számításai szerint július közepéig idén globálisan 150 milliárd dollárnyi részvényalapot (ETF-eket is beleértve) váltottak vissza a befektetők. Ezzel szemben csak az S&P 500 indexbe tartozó vállalatok az első félévben nagyságrendileg 500 milliárd dollárnyi saját részvényt vettek vissza. (Ez utóbbi az index összértékének 2 százaléka fél év alatt. Az ezen kívül kifizetett osztalékokkal számolva idén várhatóan az árfolyam közel 6 százalékát juttatják vissza az amerikai vállalatok a befektetőknek.)

Saját részvényt többnyire akkor vásárolnak vissza a vállalatok, amikor egyrészt van miből (azaz nyereségesek és emellett olcsó a finanszírozás), másrészt nem akarnak olyan sokat beruházni (hiszen akkor arra költenék a forrásaikat). (Az, hogy éppen drágának vagy olcsónak gondolják a saját papírjaikat a vállalatok, általában véve – leszámítva tipikusan a menedzsment által tulajdonolt és jól vezetett vállalatokat – már jellemzően kevésbé meghatározó tényező.) Úgy tűnik, a vállalatok is bizonytalannak látják a környezetet (kereskedelmi háborúk, szabályozási kockázatok), beruházási szándékaik a legtöbb felmérés adatai alapján mérséklődnek. Ehhez képest profitabilitásuk (az enyhe romlás ellenére) is jó, ráadásul az idei évi globális hozamcsökkenésnek (és befektetői hozaméhségnek) köszönhetően ismét a mindenkori mélypont közelébe csökkentek a hitelköltségeik.

Amerikai BBB minősítésű vállalati kötvények hozama

Forrás: FED

A vállalati saját részvény vásárlás tehát nagyon erős, vélhetően a kisbefektetői részvénypiaci pesszimizmusból adódó részvényalap visszaváltás hatását ellensúlyozni tudja.

Ráadásul az intézményi befektetők június elejére elképesztően, tíz éve nem látott módon pesszimistává váltak, legalábbis ez tükröződött a Merrill Lynch elmúlt havi globális alapkezelői felméréséből. Akkor tehát felkészültek a legrosszabbra, alulsúlyozták a részvényeket és védekező üzemmódba kapcsoltak. Tegnapelőtt jelent meg az újabb felmérés (amihez a válaszokat a múlt héten gyűjtötték), amiből az látszik, hogy az elmúlt hónapban elkezdtek kimerészkedni a bunkerből, megszüntették a részvény alulsúlyt.

A részvényeket felülsúlyozó és alulsúlyozó alapkezelők arányának különbsége (kék oszlopok, bal tengely)

Forrás: BofA Merrill Lynch Fund Manager Survey

A tőzsdeindexek emelkedéséhez tehát a vállalatok mellett az elmúlt hónapban az alapkezelők vételei is jelentősen hozzájárulhattak. A hatalmas óvatosság mára eltűnt, eufóriának azonban az alapkezelők között még nincs jele. A sokéves átlaghoz képest jóval kevesebb részvényt és több kötvényt, valamint pénzpiaci kitettséget tartanak. Látványos, hogy a növekedési részvények value (azaz érték alapon olcsónak számító) részvényekkel szembeni több, mint tízéves felülteljesítése után az alapkezelők már nem hisznek abban, hogy az utóbbiak rá tudnának verni a magasabban árazott növekedési papírokra.

Alapkezelők nettó aránya, akik a value részvények felülteljesítését várják

Forrás: BofA Merrill Lynch Fund Manager Survey

Szembetűnően magas azok aránya, akik tovább lassuló globális növekedést, romló profitokat, az infláció teljes hiányát és ebből kifolyólag a kötvényhozamok tartósan alacsony szinten történő stabilizálódását várják. Ez utóbbi pedig a befektetők megítélése szerint nem is annyira rossz hír a részvényeknek, hiszen ezek alapján az alternatíva költség, az elvárt hozam is alacsony maradhat, tovább emelve az eszközök árát. Valójában ez is segíti a részvénypiacok emelkedését, legalábbis addig, amíg ez nem párosul a globális lassulásból adódó profitcsökkenéssel. (Hosszú távon az infláció és a hozamok emelkedése a fő kockázat.)

Alapkezelők aránya, akik a jövőben a hosszú kötvényhozamok emelkedését várják (kék vonal, bal tengely)

Forrás: BofA Merrill Lynch Fund Manager Survey

A Merrill alapkezelői felmérése persze nem fedi le a teljes befektetői piacot. Kevésbé látni bele, hogy a gyorsan irányt váltó hedge fundok, különböző monentum befektetők vagy nyugdíjalapok hogyan vannak pozícionálva. Az ezekkel kapcsolatos – korántsem teljeskörű – adatokból többnyire az látszik, hogy az intézményi befektetők inkább óvatosak, bár az elmúlt hónapban ők is (különösen a momentum alapú stratégiákkal dolgozók) a vételi oldalon állhattak. Az kisbefektetői felmérésekből (pl. American Association of Individual Investors, Investors Intelligence) is visszafogottság tükröződik.

Az AAII felmérésében a részvénypiac emelkedését várók (bullok) százalékos aránya (zöld vonallal a negyedéves mozgóátlag)

Forrás: American Association of Individual Investors (AAII)

Bár a tőkepiacon semmi sem lehetetlen, a fenti tényezők arra utalnak, hogy a lassuló világgazdaság (totálisan befékező Ázsia) és a sok kockázat ellenére sem kizárt, hogy a nyáron folytatódik a részvénypiacok lassú, kis volatilitású emelkedése, a wall of worry tovább emelheti a tőzsdeindexeket. Az ilyen környezetnek jellemzően a piaci szereplők „bebullozódása”, azaz a növekedésbe vetet hit, az optimizmus visszatérése szokott véget vetni, vagy a jelenleg árazott világkép drasztikus további romlása. Előbbi vélhetően idővel egy gyorsuló emelkedést okozna, utóbbi a tőzsdék lefordulását, a piaci szereplők bunkerbe történő visszamenekülését hozná. A pozícionáltság és a piacok viselkedése, belső szerkezete alapján rövid távon az utóbbinak most kisebbnek tűnik a valószínűsége. Persze gyorsjelentés szezon van, ami mindig tartogat meglepetéseket…

Tovább az eredeti cikkre
Tovább a blogra

Hirdetés
Hirdetés
Brexit

Nagy-Britannia nincs felkészülve a megállapodás nélküli kilépésre.

A brit költségvetési hivatal szerint recesszióba kerülhet a brit gazdaság.

Lakáshitel-kalkulátor
Piaci hírek

Jó a hangulat Európában

Erősödéssel indult a kereskedés pénteken Nyugat-Európában.

Mínuszok uralkodnak Európában

Csökkenéssel indult a kereskedés a vezető nyugat-európai értéktőzsdéken...

A kivárás mellett döntöttek a befektetők

Vegyesen kezdték a napot a vezető európai értéktőzsdék szerdán.