2019. november 19. 20:18 | forrás: Kiszámoló

Térdig gázolunk a készpénzben

2009-ben a magyar készpénzállomány a GDP 8%-át tette ki, ami mostanra szakadatlan növekedési ütemben majdnem a duplájára, 15%-ra nőtt 2018-ra, sőt azóta is szakadatlanul nő az arány, jelenleg 6445 milliárd forint a hazai készpénzállomány, ebből bő ötezer

2009-ben a magyar készpénzállomány a GDP 8%-át tette ki, ami mostanra szakadatlan növekedési ütemben majdnem a duplájára, 15%-ra nőtt 2018-ra, sőt azóta is szakadatlanul nő az arány, jelenleg 6445 milliárd forint a hazai készpénzállomány, ebből bő ötezer milliárd forint van a lakosságnál, vagyis átlagosan minden háztartás 1,2 millió forintot dugdos otthon készpénzben.

Ennek csak az egyik oka az alacsony kamatkörnyezet, hiszen az uniós országokban, ahol még a magyarnál is sokkal alacsonyabb a kamatkörnyezet, nem nőtt ennyire a készpénz mennyisége, bár a növekedés ott is látványos.

A másik, magyar specifikus probléma a tranzakciós adó, amiről már a bevezetésekor mindenki megmondta, hogy a készpénzforgalom irányába löki a piaci szereplőket és lőn, tényleg így lett. Hiába vezették be, hogy a vállalkozások egymással havi másfél millió forint felett csak utalással fizethetnek egymásnak. Aki csak teheti, elkerüli a méregdrágává vált banki utalásokat.

S persze a feketegazdaság mérete is indokolja a nagy készpénzállományt. Próbáltál-e valaha mondjuk építőipari munkáért átutalással fizetni?

A Bankszövetség nemrégiben kiadott egy tanulmányt, hogyan lehetne csökkenteni a készpénz-állományát.

Az egyik javaslatuk nem meglepő módon a tranzakciós adó kivezetése, illetve az lakosság számára ingyenes készpénz-felvétel megszüntetése, ami évente 20 milliárd forintnyi adójába kerül a bankoknak.

A másik az 500 ezer forint feletti adásvételek online csatornába terelése, vagyis vége lenne a 150 milliós házak készpénzért megvásárlásának, de sokmilliós autót sem lehetne készpénzért vásárolni.

Szerepel még a listán egy egyszeri adóamnesztia, 10% anonim adózás mellett tisztára lehetne mosni az otthon dugdosott készpénzt.

A sárga csekk valódi költségeinek a felhasználókra való hárításának a lehetősége is szerepel a javaslataik szerint.

Természetesen haza (is) beszélnek, de tény, hogy a készpénzkezelés költsége évente 200-400 milliárd forintba kerül a gazdaság szereplőinek, a szürkegazdaság miatti adókiesés pedig sokkal nagyobb ennél.

Akit érdekel, olvassa el a fentebb belinkelt tanulmányt.

Persze addig jó, amíg van készpénz, ahogy erről már többször írtam is:

A készpénz még sokáig velünk marad

A világ készpénz nélkül

Share

Tovább az eredeti cikkre
Tovább a blogra

Hirdetés
Hirdetés
Brexit

Megosztottan szavazott és Brexit-kockázatokra hívja fel a figyelmet.

A rendezett Brexitet is komolyan megszenvedné a brit gazdaság.

Lakáshitel-kalkulátor
Piaci hírek

Jó a hangulat Európában

Erősödéssel indult a kereskedés pénteken Nyugat-Európában.

Mínuszok uralkodnak Európában

Csökkenéssel indult a kereskedés a vezető nyugat-európai értéktőzsdéken...

A kivárás mellett döntöttek a befektetők

Vegyesen kezdték a napot a vezető európai értéktőzsdék szerdán.

4IG 757 (1,75 ) AKKO Invest 434 (0,93 ) ALTEO 836 (-0,24 ) ANY 1375 (1,10 ) APPENINN 389 (0,91 ) CIGPANNONIA 200 (0,91 ) CSEPEL 463 (-5,51 ) EHEP 9400 (-6,93 ) EMASZ 30400 (0,66 ) ENEFI 408 (0,99 ) ESTMEDIA 136 (-1,87 ) FUTURAQUA 100 (0,40 ) GSPARK 5000 (-1,57 ) KPACK 26000 (11,11 ) KULCSSOFT 3080 (10,00 ) MASTERPLAST 746 (0,27 ) MOL 2872 (0,42 ) MTELEKOM 440 (0,34 ) NORDTELEKOM 53 (-2,04 ) OPUS 325 (4,50 ) ORMESTER 10300 (3,00 ) OTP 14900 (0,13 ) OTT1 258 (2,18 ) RABA 1200 (1,69 ) RICHTER 5830 (-1,10 ) SET Group 102 (3,03 ) TAKAREK 578 (7,04 ) WABERERS 1195 (0,84 ) ZWACK 17400 (-0,29 )