2017. február 13. 12:43 | forrás: Total Return

Túltolt devizaspekuláció

Nem biztos, hogy olyan tuti dolog cseh koronában spekózni.

Alig telt egy hónap ez előző ilyen témájú bejegyzés óta, de a nemzetközi helyzet Csehországban igencsak fokozódik, olyannyira, hogy kicsit féltem attól, hogy ma már meg is történik az, amire olyan sokan várnak. A „svájci típusú” árfolyamrendszert működtető cseh jegybank igen kemény januárt tudhat maga mögött: a devizatartalékok a hónap folyamán soha nem látott mértékben, 15 milliárd euróval (!!!) nőttek, aminek nagy része az intervenciós küszöbön történt devizavásárlásból származott.

A cseh devizatartalékok változása havi bontásban

Elemzők az egyéb devizaműveletek hatásait kiszűrve 14 milliárd euró feletti teszik azt a részt, amit a jegybanknak a hónap folyamán tisztán az erősebb koronára spekulálók miatt vásárolnia kellett, a devizapiaccal szervesen együtt mozgó bankközi kamatláb-piac, illetve a határidős EURCZK-jegyzések pedig arra utalnak, hogy ennek a beáramlásnak a jó része a hónap első felében történt. Január 15 biztos sokak számára volt mágikus dátum: 2015-ben ezen a napon engedte el a svájci jegybank a frankot, 2003-ban pedig január 15-én és 16-án került nyomás alá az akkor még létező forint árfolyamsáv alsó széle. 15-e után már láthatóan gyengült a nyomás, de a hónap így is erősre sikeredett.

A küszöb eltörlését váró spekik legfőbb stratégiai muníciója a cseh infláció emelkedése. Január elején még nem lehetett tudni, de a novemberi erős adat után a decemberben mért árszínvonal-emelkedés ebből a szempontból is igen biztató lett. A cseh jegybank ugyanis azért szabott adminisztratív korlátot a korona erősödése elé 2013-ban, mert az infláció addigra olyan alacsony szintre esett, hogy még erősebb árfolyam esetén a kis, nyitott cseh gazdaságba áramló import további, koronában mért árcsökkenése deflációba húzta volna le a gazdaságot, ezt pedig még az 1929-33-as világválság tapasztalatai alapján mindenhol el szeretnék kerülni. Azóta a Cseh Nemzeti Bank többször jelezte, hogy egy „tartósan 2 százalék feletti” infláció esetén engednék csak el a sávot, és annak ellenére, hogy nem teljesen világos, hogy ez nem csak szükséges, hanem önmagában elégséges feltétel-e, sokan felbátorodtak az árak gyorsuló emelkedése láttán.

A cseh infláció alakulása

Az inflációs momentum tartósságával kapcsolatban vannak viták, különösen azért, mert bizonyos szektorokban viszonylag drága elektronikus pénztárgépeket kellett bevezetni, melyek költségét a felmérések szerint a szereplők egyszeri áremelés formájában simán áthárították a fogyasztókra, ami hirtelen, de nem ismétlődő hatást okozott az árindexben. A cseh jegybank egyébként még tavaly ősszel annyit kinyilatkoztatott, hogy 2017 első negyedévében biztosan nem szüntetik meg a küszöböt, amit aztán sokan úgy értelmeztek, hogy a második negyedévben viszont igen. Erre persze nem vennék mérget, mert az ilyen rendszerek általában egyik pillanatról a másikra, különösebb előzetes bejelentés nélkül változnak meg, úgyhogy az, mit mond a jegybank, és majd mit csinál, két különböző dolog.

A cseh és a svájci példa között egyébként nem párhuzamot kell húzni, hanem inkább egymás ellentéteként kell őket szemlélni. A svájci esetben mindenki azt hitte, a küszöb „örökké” fennmarad, azért amikor frank árfolyama az 1,20-as euróval szembeni szintre erősödött, akkor a spekulatív játékosok elkezdtek frankot eladni. A kiépült frank shortokat aztán 15-én, a deviza erősödésekor pánikszerűen (percek alatt!) zárni kellett (frankot kellett venni), ami egyfajta pozitív visszacsatolási folyamatként brutálisan beerősítette az árfolyamot.

Csehországban a helyzet pont fordított: a küszöböt nem az örökkévalóságnak gondolják, ellenkezőleg, mindenki a hamarosan bekövetkező eltörlését vizionálja. Ezért mindenki koronát vesz, azaz a piac koronában long! A kérdés az, hogy amennyiben a sáv tényleg kinyílik, és a korona tényleg erősödni kezd, nem gondolják-e sokan, hogy ennyi elég is volt, és kezdenek pozíciózárásként koronát adni, és ezzel gyengítve az árfolyamot. A spekulatív pozíciók tényleges nagyságáról csak becslések vannak, azok stratégia szerinti lebontásáról pedig még elképzelésünk sincs. Az azonban valószínűnek tűnik, hogy a devizapiac áteresztőképességét (ami napi forgalmával arányos) jelentősen meghaladhatja a pozíciózárások hirtelen igénye, és ezért a küszöb elmozdulásakor az árfolyam még akár jelentősen le is értékelődhet, jelentős veszteségeket okozva az ellenkező mozgásra spekulálóknak! A cseh jegybank ezért igyekszik igen transzparensen kommunikálni azokat a devizapiaci trendeket, amelyeket ő lát, hogy mindenki figyelmét fel tudja hívni a rövid távú devizapozíciók okozta veszélyekre, arra, hogy a szűk ajtón nem fog tudni mindenki egyszerre kimenni.

Hogy aztán ebből a helyzetből, amibe a jegybank és a piac kommandírozta magát, hogyan tudnak együtt kimászni, elképzelésem sincs. A cseh folyó fizetési mérleg többletet mutat, és várakozások is enyhe szuficitről szólnak, ami az EU-fizetések erősen pozitív egyenlegével együtt folyamatosan növelik a devizatartalékok nagyságát. Az sem izárt, hogy még hónapokig, esetleg több negyedéven keresztül fogjuk nézni, ahogy a piac időről időre felül erre a vonatva, várva, hogy egyszer csak befutnak a végállomásra.

Forrás: Bloomberg

Tovább az eredeti cikkre
Tovább a blogra

Hirdetés
Forex szemináriumok

Tudtad, hogy ha megtanulsz egy pénzkezelési módszert a valószínűségre...

Hirdetés
Brexit

"Katasztrofális" következményekkel járna a brit élelmiszeripar...

A Bank of England kormányzója szerint a brit EU-tagság megszűnésének...

Lakáshitel-kalkulátor
Piaci hírek

Kétfelé indult Európa

A BUX 0,02 százalékkal erősödött pénteki záró értékéhez képest.

A Richter lett a hét vesztese

Csökkenő forgalom mellett gyengült a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a...

Vállalati hírekre mozdultak a befektetők

Gyengüléssel zártak pénteken a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. Az...

4IG 2740 (5,38 ) ALTEO 705 (-2,08 ) ALTERA 850 (4,29 ) APPENINN 696 (5,61 ) BIF 1940 (-2,02 ) CIGPANNONIA 460 (4,07 ) CSEPEL 970 (0,21 ) Duna House A 4200 (0,96 ) EHEP 740 (18,40 ) EMASZ 26200 (0,77 ) ENEFI 203 (1,50 ) ESTMEDIA 142 (14,06 ) FORRAS/OE 1090 (-0,91 ) FORRAS/T 1250 (4,17 ) FUTURAQUA 69 (6,81 ) KONZUM 3360 (5,66 ) MASTERPLAST 635 (-1,55 ) MOL 2998 (0,94 ) MTELEKOM 459 (0,55 ) NORDTELEKOM 52 (5,05 ) NUTEX 52 (-8,77 ) OPUS 718 (9,45 ) OTP 11410 (0,09 ) OTT1 298 (6,05 ) PANNERGY 752 (-1,05 ) RABA 1360 (-0,73 ) RICHTER 5275 (0,48 ) SET Group 277 (1,09 ) WABERERS 4100 (0,49 )