-->

Megtakarítás magyar módra - te hova tartozol?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 4 perc

Tovább nőtt a megtakarítani tudók aránya 2013 óta az internetező lakosság körében: míg két évvel ezelőtt a megkérdezettek mindössze egyharmada tudott félretenni, mára ez az arány már 55 százalék - derült ki a Budapest Alapkezelő kutatásából. A befektetési eszközök használatában azonban még nincs elegendő gyakorlata a lakosságnak: a pénzüket még mindig legtöbben lekötés nélkül a folyószámlán, illetve készpénzben tartják. Az előző évekhez képest nőtt azok száma, akik befektetési jellegű megtakarítással rendelkeznek, de ők is inkább az alacsony hozamú, biztonságosabb eszközöket részesítik előnyben, míg a befektetési alapok népszerűsége tavaly óta változatlan. A Budapest Alapkezelő az idei első negyedévben tovább növelte piaci részesedését, kezelt vagyona pedig 521 milliárd forintról 526 milliárd forintra nőtt az év eleje óta.

A Budapest Alapkezelő még 2013-ban indította évente ismétlődő kutatássorozatát, amelynek célja, hogy felmérje a hazai lakosság körében a megtakarítani tudók arányát, a különböző megtakarítási, befektetési eszközök megoszlását, valamint a megtakarítási eszközökkel kapcsolatos pénzügyi ismereteket és az egyes eszközökhöz – ezen belül kiemelten a befektetési alapokhoz – való viszonyulást.

Többségbe kerültek a megtakarítók

Míg 2013-ban a megkérdezettek mindössze 34 százaléka rendelkezett megtakarítással, addig 2016-ra stabil többségbe kerültek azok, akik meg tudnak takarítani: a megkérdezettek 55 százaléka válaszolt úgy, hogy van félretett pénze. Bár még mindig kevesen fialtatják ezt, a tavalyi 24 százalékról idén 30 százalékra emelkedett azok aránya, akiknek van befektetési jellegű megtakarítása.

A megtakarítási formák esetében a korábbi évekhez hasonlóan az alacsony hozamú, ugyanakkor kiszámítható, lekötés nélküli megoldások a legelterjedtebbek. A tavalyi 34 százalékhoz képest csökkent a pénzüket a folyószámlán lekötés nélkül tartók száma (27 százalék), viszont tovább nőtt, és 18 százalékra jött fel azok aránya, akik egyszerűen készpénzben tartják félretett pénzüket, amely így mára a második leggyakoribb megtakarítási formává vált.

A legnépszerűbb befektetési forma továbbra is a bankbetét, illetve a megtakarítási számla (12 százalék), ezt a folyószámlán történő lekötés követi (10 százalék). A befektetési alapok népszerűsége tavaly óta változatlan, idén is a válaszadók 8 százaléka tartja ebben az eszközben pénzét. Részvényekben a megkérdezettek 3 százaléka tartja a pénzét. 2013 óta népszerűek lettek az ingatlanpiaci befektetések is, a válaszadók 4 százaléka választotta ezt a befektetési formát.

Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója az adatok ismertetésekor elmondta, hogy sokak számára még mindig a hozzáférhetőség és a biztonság a legfontosabb, így azonban lemondanak a hozamokról.

Ha lenne egymillió forintunk, azt állampapírba vagy ingatlanba fektetnénk

A felmérésben résztvevőket ismét megkérdeztük, hogy mibe fektetnének be egymillió forintot. A tavalyi brókerbotrány nyomán megrendült bizalom helyreállni látszik, és az akkor tapasztalt visszaesés (63 százalék) után idén már a válaszadók 70 százaléka választana befektetési jellegű megtakarítást.

Az elmúlt évekhez hasonlóan legtöbben most is állampapírt vásárolnának, majdnem ennyien tartanák készpénzben ezt az összeget, míg a harmadik helyen az ingatlan áll. A bizalom visszanyerése azonban egyelőre nem terjedt ki a befektetési alapokra: 2015-höz hasonlóan idén is a válaszadók 7 százaléka helyezné ebbe az eszközbe a pénzét.

Még mindig bonyolultnak tartjuk a befektetési alapokat

A lakosság befektetési alapokhoz való viszonya nem változott a tavalyihoz képest: a válaszadók fele továbbra is túl bonyolultnak és kockázatosnak tartja azokat, és tartja magát az a tévhit is, hogy ezek az eszközök csak azoknak valók, akiknek sok pénzük van, amelyet több évre szeretnének befektetni. Ugyanakkor a tartósan alacsony betéti kamatok idén már többeknek (38 százalék) jelentenek érvet a befektetési alapok mellett.

A felmérésből kiderül az is, hogy a pénzügyi szolgáltatók közül a válaszadók többsége a bankokban bízik meg leginkább. A bizalmi lista második helyén az alapkezelők állnak, ezt követik az egyéb pénzügyi tanácsadók, míg a listát a brókercégek zárják.

Ugyanakkor a befektetési alapokkal kapcsolatos személyes tapasztalat jelentősen növeli a pénzügyi szolgáltatókkal szemben érzett bizalmat: a befektetési alapokkal rendelkezők ugyanis összességében biztonságos, kedvező pénzügyi megoldásnak tartják ezt a befektetési formát, olyannak, amit profi pénzügyi szakemberek kezelnek.

Nyitottabbak lettünk a kockázatra

Ha a befektetési eszköz választásáról van szó, a befektetéssel rendelkező válaszadók csaknem fele (47%) teljes mértékben elutasítja a kockázatot, míg 53 százalékuk különböző mértékben, de nyitott a kockázatvállalásra. A kockázatot vállalni hajlandók közül 7 százalék számára kizárólag a várható hozam a mérvadó.

A befektetési alappal rendelkezők jóval kockázatvállalóbbak: négyből hárman (75 százalék) nyitottak a kockázatosabb befektetésekre.

Rövidtávú szemlélet

Ha a befektetés nem hozza a várt eredményt, a befektetők gyorsan, jellemzően néhány hét vagy néhány hónap után áthelyezik pénzüket, 18 százalékuk pedig azonnal vált, ha felismeri, hogy számára előnytelen befektetési formát választott. Mindössze 9 százalék vár egy évnél tovább, mielőtt változtatna a befektetés formáján, holott több olyan befektetési eszköz van, amelyet több éves időtávra ajánlanak a szakemberek.

Tájékozódás és döntés, érzésre?

A gyors, gyakran elhamarkodott döntések mögött az áll, hogy a felmérésben résztvevők közel háromnegyede (72 százalék) kifejezetten ritkán tájékozódik pénzügyekkel kapcsolatban, 28 százalék pedig soha nem keres pénzügyi információkat. Mindössze a megkérdezettek negyede (28 százalék) informálódik legalább havi rendszerességgel, és csak 11 százalék azok aránya, akik hetente olvasnak vagy hallgatnak pénzügyi híreket, cikkeket.

Ugyanakkor a befektetéssel rendelkezők jobban informáltak a pénzügyek területén, mint a befektetéssel nem rendelkező lakosság: 18 százalékuk keres heti szinten pénzügyi információkat, míg a befektetési alapokkal rendelkezőknél ez az arány eléri a 31 százalékot.

Aki bármilyen szinten is tájékozódik a pénzügyekkel kapcsolatban, jellemzően nem szakember tanácsát kéri: a kutatásban résztvevők 71 százaléka az internetről szerez pénzügyi információkat, 21 százalék a személyes környezetéből (barátok, ismerősök, családtagok) tájékozódik, pénzügyi tanácsadóhoz pedig csak 19 százalék fordul. Ezzel szemben a befektetéssel rendelkezők esetében a szakmai források aránya jóval nagyobb: 42 százalékuk állítja, hogy elsősorban tanácsadóktól tájékozódnak, a befektetési alappal rendelkezőknek pedig 59 százalék a teszi ugyanezt.

Ha azonban a tájékozódás mélységére vagyunk kíváncsiak, kiderül, hogy a pénzügyekkel kapcsolatban bármilyen szinten tájékozódók mindössze 16 százaléka állítja magáról, hogy többnyire naprakész, és igyekszik minden elérhető és számára fontos információt megszerezni, 39 százalékuknak csak felületesek az ismeretei, 27 százalék nagyjából tisztában van a befektetési eszközökkel, ezen felül csak kiemelt hírekre, trendváltozásokra figyel, 18 százaléknak pedig kifejezetten hiányosak az ismeretei.

A befektetéssel kapcsolatos döntéseket a válaszadók többsége (72 százalék) nem egyedül hozza meg: ezekhez elsősorban banki tanácsadók (35 százalék), illetve befektetési szakemberek tanácsát vesszük figyelembe (24 százalék), de továbbra is jelentős azok aránya, akik inkább a családtagokra vagy ismerősökre, barátokra hagyatkoznak ebben a kérdésben (26, illetve 22 százalék).

Az ismeretek hiányát kiválóan mutatja az infláció aktuális mértékével kapcsolatos tájékozatlanság is, amelynek mértékével a válaszadók mindössze 17 százaléka van tisztában, 46 százalék felülbecsülte azt, egyharmaduk (31 százalék) pedig egyáltalán nem tudta megválaszolni az erre vonatkozó kérdést.

Befektetési csalódás

A befektetők sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy mit is lehetne várni egy befektetési eszköztől, ezért nem is csoda, hogy azok közül, akiknek valaha is volt befektetésük, a kétharmada csalódott már a korábban választott eszközben. Legtöbben a bankbetétben és a lekötött folyószámla termékekben csalódtak, míg a legkisebb mértékű csalódást az arany és műkincs befektetések okozták. Ráadásul úgy tűnik, a rossz élmény emlékezetes is: a válaszadók több mint háromnegyede (77 százalék) legalább egyes részleteket fel tud idézni a történtekből, közel ötödük (19 százalék) pedig kifejezetten élénken őrzi magában a rossz emléket.

„Mi a Budapest Alapkezelőnél azt valljuk, hogy a kockázatot nem kerülni, hanem kezelni kell. Éppen ezért minden ügyfelünknek a saját igényeire és jellemzőire szabott befektetési lehetőséget ajánlunk a kockázatvállaló képességük, a korábbi tapasztalataik, a befektetésük időtávja, illetve az elvárt hozam alapján.

Ha valaki valódi hozamot szeretne elérni a befektetésein, akkor egyértelműen szükséges, hogy magas hozampotenciálú termékeket – részvényeket, hosszú távú kötvényeket – tartalmazó elemeket is beépítsen a portfólióba, például vegyes alapokon keresztül.

Fontos, hogy a befektetők az ajánlott időtávokat is tiszteletben tartsák, és a megtakarítási célhoz megfelelő időtávú megtakarítási vagy befektetési eszközt válasszanak. Üzletpolitikánkat az általunk kezelt vagyon folyamatos növekedése is igazolja: az idei első negyedévben 521 milliárd forintról 526 milliárd forintra növeltük állományunkat, piaci részesedésünk pedig 8,51 százalékról 8,58 százalékra nőtt” – mondta Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója.

Ezt olvasta már?

Tovább invesztál az LNG-be az Enefi »