Megújul a zálogkölcsön

| forrás:
MNB
| olvasási idő: kb. 2 perc

Az MNB új, szeptember közepétől alkalmazandó ajánlást bocsátott ki a pénzügyi intézmények, kiemelt közvetítőik és refinanszírozóik részére a zálogkölcsönök nyújtásáról. A prudenciális előírások mellett a jegybank egyebek közt elvárásokat fogalmaz meg a zálogkölcsönök lejárata után felszámított kamatok, díjak és költségek mértékére vonatkozóan. A fogyasztókat tájékoztatni kell a zálogkölcsön legfontosabb jellemzőiről, az ahhoz kötődő alapvető fogalmakról, illetve kényszerértékesítéskor a pénzügyi intézmény elszámolási kötelezettségről is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki a kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsönnel kapcsolatos jegybanki elvárásokról, a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése, illetve a jogszabályok egységes alkalmazásának elősegítése érdekében. A szabályozás – amelynek alkalmazását a jegybank 2018. szeptember 15-től várja el az érintett intézményektől – a zálogkölcsönt nyújtó hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, illetve azok kiemelt közvetítői és refinanszírozói számára egyaránt megfogalmaz elvárásokat.

Az MNB fogyasztóvédelmi elvárásai között szerepel, hogy a zálogtárgyat futamidőn vagy türelmi időn belüli kiváltás esetén haladéktalanul, a türelmi időt követően (a kényszerértékesítésig) pedig 5 munkanapon belül bocsássák az ügyfél rendelkezésére, ha igényli azt. A zálogtárgy kiváltását a fogyasztók számára csak kivételes, indokolt esetben – például az értéktárolás egyedi jellemzői miatt – köthetik előzetes bejelentéshez. A zálogtárgyak – zálogjegyen is feltüntetett – becsértékének a valós piaci értékhez kell igazodnia.

A jegybank elvárja, hogy a futamidő lejártától a kényszerértékesítésig terjedő időszakra vonatkozóan a zálogkölcsönző pénzügyi intézmény maximálja az ezen időszak alatt általa felszámítható kamatok, díjak és egyéb költségek összegét. Fontos, hogy ezek is igazodjanak a pénzügyi intézménynél a zálogtárgy őrzésével, értékének megóvásával, valamint a kényszerértékesítéssel kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségekhez. Az MNB felhívja a figyelmet a fogyasztói érdekkel összeegyeztethetetlen gyakorlatokra is, így például az ügyfél késedelme esetén a szerződésszerű teljesítés ügyleti kamatát többszörösen meghaladó díj felszámítása nem fogadható el.

Az ajánlás szerint az ügyfél késedelme esetén a késedelem időtartamára – a jelzáloghitelekre vonatkozó fair banki előírás mintájára – legföljebb az adott zálogkölcsön ügyleti kamatának másfélszeresét 3 százalékponttal meghaladó mértékű (s a zálogkölcsönök teljes hiteldíj-mutató /THM/ plafonját meg nem haladó) késedelmi kamatot javasolt felszámítani.

A zálogkölcsön nyújtása előtt az ügyfelet tájékoztatni kell az ahhoz kötődő alapvető fogalmakról – így a türelmi és várakozási időről, a futamidő-hoszabbításról (prolongálás) és a kényszerértékesítésről –, a THM-ről, s az ezen belüli kamatról, díjakról, egyéb költségekről, a zálogtárgy kiváltásának elmaradása esetén követendő eljárásról, s annak díjairól, illetve arról is, hogy a kényszerértékesítést követően a pénzügyi intézménynek elszámolási kötelezettsége van az ügyfél felé. Elvárás, hogy a zálogkölcsönre vonatkozó hirdetmény elvihető formátumban, közvetlenül elérhető helyen folyamatosan az ügyfelek rendelkezésére álljon.

Az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha a pénzügyi intézmény vagy kiemelt közvetítője jelzi az ügyfeleknek, hogy elérhetőségük, pl. telefonszám, e-postacím megadásával lehetőség van arra (többletköltséggel), hogy még a zálogtárgy kényszerértékesítése előtt külön értesítést kapjanak, s így akár ekkor kiváltsák azt. Célszerű továbbá az is, hogy a fogyasztók a kényszerértékesítés után legfeljebb 30 nappal értesítést kapjanak az elszámolási kötelezettség következtében őket megillető összegről is.

A pénzmosási törvény módosítása nyomán gyakorlatilag megszűnt az anonim zálogkölcsönnyújtás lehetősége. A zálogkölcsönt nyújtó intézmény 3,6 millió forint alatti hitelügyletnél a fogyasztó nevét, születési adatait, jogi személynél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél annak nevét, rövidített nevét és székhelyét köteles rögzíteni. Efölötti ügylet esetén jóval több azonosító adatot kell megadni a hitelnyújtáshoz, s az MNB elvárása szerint a hitelnyújtónak meg kell követelnie az ügyféltől ezek okirattal történő igazolását.

Ezt olvasta már?

Az MNB korlátozza a betétek kifizetését az NHB Banknál »

4IG 1650 (-6,78 ) ALTEO 650 (-1,52 ) ALTERA 895 (-1,10 ) ANY 1300 (-0,38 ) APPENINN 444 (-0,45 ) CIGPANNONIA 410 (-0,24 ) Duna House A 3740 (-1,58 ) EHEP 650 (1,56 ) ESTMEDIA 120 (-6,98 ) FUTURAQUA 42 (-2,10 ) GSPARK 3520 (-0,28 ) KONZUM 225 (-0,88 ) MASTERPLAST 620 (-0,80 ) MOL 3040 (-1,30 ) MTELEKOM 438 (-0,68 ) NORDTELEKOM 33 (1,86 ) NUTEX 40 (13,14 ) OPUS 489 (-1,81 ) ORMESTER 1020 (-16,39 ) OTP 11530 (-1,11 ) PANNERGY 644 (-0,62 ) PLOTINUS 9100 (1,11 ) RABA 1210 (-1,63 ) RICHTER 5560 (1,74 ) SET Group 250 (-4,58 ) TAKAREK 682 (-2,57 ) WABERERS 2180 (-6,03 )