Milliárdokat költünk rájuk, hogy felforgassák a világot

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

A startupok legnagyobb álma, hogy belépjenek az úgynevezett Milliárd Dolláros Klubba, ahol a legjobb cégek már azzal büszkélkedhetnek, hogy a hátuk mögött áll legalább egy milliárd dollár értékű magántőke - és esetlegesen egy IPO vagy egy nagyobb vállalati felvásárlás. Jóllehet világszerte csak igen kevesen léphetnek be az elit klubba, sokan azzal vonzzák magukhoz a kockázati tőkét, hogy víziójukkal forradalmasítani kívánnak egy-egy hatalmas és jövedelmező iparágat. A CNBC pedig harmadik alkalommal állította össze azon startupok 50-es listáját, amelyek a legnagyobb forradalmi potenciállal rendelkeznek.

A listán szereplő vállalatok összesen 22 milliárd magántőkét vonzottak, és közülük hét egyenként elérte a bűvös 1 milliárdos határértéket. A csúcson olyanok vannak, mint a Moderna Therapeutics (1. hely) 1 milliárd dollárral, a Space X (2. hely) 1,2 milliárddal, a Bloom Energy (3. hely) 1,1 milliárddal, az Uber (4. hely) 4,9 milliárddal, a Dropbox (6. hely) 1,1 milliárddal, vagy a SurveyMonkey (14. hely) 1,2 milliárddal.

További hét olyan társaság van, amely meghaladta az 500 millió dollárt, köztük például a Palantir Technologies (7. hely), amely eddig 896,2 millió dollár tőkét szerzett.

A gyógyítás forradalma

A listavezető Moderna Therapeutics-ot 2011-ben alapította Noubar Afeyan, Robert Langer, Kenneth Chien és Derrick Rossi. Az eddig 1 milliárd dolláros tőkét vonzó vállalat célja egy olyan technológia, amely segítséget nyújtana az emberi test számára, hogy "gyógyszereket" fejlesszen ki a betegségek ellen.

Forrás: Facebook (Moderna Therapeutics)

A cambridge-i (Massachusetts) székhelyű társaság csapata olyan üzenetküldő ribonukleinsavakat használ, melyek arra vonatkozó instrukciókat vagy kódokat juttatnak el az emberi sejtekhez, hogy proteineket vagy antitesteket kell termelniük. Ezek segítségével pedig a test felvehetné a harcot a cukorbetegségekkel, a szívbetegségekkel vagy egyes rákos megbetegedésekkel szemben is.

Szempontok és uralkodók

A lista összeállításakor a szerkesztők 400 nyilvánosan jelölt társaságot világítottak át a nemzetközi palettáról, majd egy kritériumrendszer alapján osztályozták azokat. A szempontok között volt az alapító múltja, a pénzügyi háttér, a vállalat által megcélozható piac becsült mérete, valamint az üzleti modell eredetisége. Kulcsfontosságú volt emellett, hogy a vállalkozás mennyire működőképes tömeges felhasználás során, valamint milyen mértékben képes új piacot vagy ökoszisztémát létrehozni.

Top 10
1. Moderna Therapeutics
2. SpaceX
3. Bloom Energy
4. Uber
5. Airbnb
6. Dropbox
7. Palantir Tech
8. TransferWise
9. Slack
10. Warby Parker

Ebben az évben a széles körben "üzleti szolgáltatásoknak" nevezett kategória uralta a listát. A vállalatok közül 11 tartozott ebbe a kategóriába, olyanokkal, mint a fordított logisztika, közösségi média támogatás vagy bérszámfejtési szolgáltatások.

Ezt a kategóriát követik a pénzügyi szolgáltatások, a kiskereskedelem, a média, az adatelemzés, a kiberbiztonság, az egészségügy és biotechnológia, az élelmiszer, a telekommunikáció, a közlekedés és szállítás, valamint az energia és űrkutatás.

A CNBC kiemeli, hogy a listát elemezve megdőlni látszik néhány olyan mítosz, amely eddig erősen tartotta magát a sikeres startupokkal kapcsolatban.

Első mítosz: a túl régi vállalatok már nem lehetnek diszruptívak

A diszruptív technológia vagy innováció kifejezés arra utal, hogy egy fejlesztés alapvetően képes átalakítani egy piacot és az ott uralkodó erőviszonyokat, mi több, akár teljes egészében kiszoríthatja az addigi szereplőket.

A mítosszal szemben a valóság pedig az, hogy a 2015-ös listán 14 olyan társaság van, amely hét éves vagy annál idősebb, és így is komoly kockázati tőkét vonzott. Ráadásul 17 vállalat három és hét év között van, és még mindig a fejlődő szakaszban tartózkodik. A GENBAND-et (22. hely), amely távközlési és kábeltévé szolgáltatóknak készít szoftvereket, például 1999-ben alapították, és még mindig fel tudja rázni az iparágat, és eddig összesen 550 millió dollár tőkét vonzott. A teljes 50-es listán egyébként 19 olyan startup van, amelyet az elmúlt három évben alapítottak.

Második mítosz: minden innováció a Szilícium-völgyben összpontosul

Jóllehet valóban igaz, hogy a Szilícium-völgy az élen jár, amit az is mutat, hogy a listán szereplők több mint fele (29 cég) onnan jön, mégis fontos kiemelni, hogy más területek is szép eredményeket mutathatnak fel.  A Spotify (47. hely) zene streaming szolgáltatót és a Klarna e-kereskedelmi vállalatot például például Stockholmban alapították, és mindkét társaság komoly kockázati tőkét tudott vonzani. A 8. helyre befutó, nemzetközi pénz-átutalási szolgáltatással foglalkozó TransferWise székhelye például Londonban van.

Forrás: Facebook (Akamai Technologies)

Érdekesség, hogy a társaságot Taavet Hinrikus, a Skype első alkalmazottja és Kristo Käärmann, a PriceWaterhouseCoopers korábbi vezetési tanácsadója alapította. A vállalkozók fejében akkor fogant meg a nagy ötlet, amikor megelégelték, hogy magas díjakat kell fizetniük az átutalásaikkor észtországi és londoni munkahelyeik között.

Harmadik mítosz: a nagy startup sikereket főleg elitegyetemeken tanult fehér férfiak érik el

A valóság ezzel szemben az, hogy napjainkban a sikeres vállalkozók sokkal szélesebb merítésből kerülnek ki. Ez pedig még a korosztályi megoszlásra is igaz. Két évvel ezelőtt például a 60 éves Patrick Brown, a Stanford biokémia professzora megalapította az Impossible Foods nevű vállalatot, amely fenntartható élelmiszereket készít növényekből. A társaság a CNBC listáján idén a 42. helyre futott be, és olyan befektetők is tettek bele pénzt, mint Bill Gates.

Miközben valóban elmondható, hogy a listát a férfi vezérigazgatók dominálják, négy esetben női vezetők irányítanak. Ilyen a lakásdizájnnal foglalkozó Houzz (11. hely), a ruházati kölcsönző cég, a Rent the Runway (28. hely), a kozmetikai és szépészeti mintatermékekre előfizetési szolgáltatást nyújtó Birchbox (43. hely), vagy a közösségi marketing eszközökben utazó Hearsay Social (39. hely).

A nem fehér amerikai vállalkozók szintén letették már a névjegyüket a legjobbak között. Az Amazon egykori mérnöke, az indiai születésű Vivek Ravisankar például a HackerRank (30. hely) ötletével állt elő. A vállalat egy olyan IT szolgáltatást nyújt, amely segítségével a cégek megtalálhatják a technológiai tehetségeket. Az ügyfelek között már olyanok vannak, mint a Bloomberg vagy a Target, vagyis nem véletlen, hogy a tőkevonzó képesség mellett a társaság a CNBC listájára is felkerült.

Ezt olvasta már?

Életet menthet a magyar startup »