Mire költenek a magyarok?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A magyarok költései nem csupán két csúcsidőszakra - nyaralás és karácsonyi ajándékozás - koncentrálódnak, hanem több hullámra oszlanak el éves szinten. Ugyan a többségnek volt vagy lesz idén nyáron valamilyen nagyobb kiadása, de az év eleji fűtési, a tavaszi lakásfelújítási és az őszi iskolakezdési szezonokkal is ugyanúgy számolni kell a családoknak. A Cofidis Hitel Monitor országos reprezentatív kutatása szerint nyaralásra költünk a legszívesebben, ez az a kiadás, amire a legtöbbünk nem sajnálja a pénzt. Kiderült az is, hogyan éljük meg a költekezést lelkileg, vagyis mit tekintünk jól elköltött pénznek, milyen kiadásoknál jellemző, hogy túlköltekezünk és ezekből miket bánunk meg utólag.

Költekezési csúcsidőszakok

A Cofidis felmérte, hogy idén milyen kiadásokkal terveznek a magyar családok. Legtöbbeket a nyaralási költségek (28 százalék) érintenek, ezt az iskolakezdés (17 százalék), a lakásfelújítás (17 százalék), majd a ruházati cikkek, kiegészítők vásárlása (13 százalék) követi a sorban, és számottevőek az egészségügyi kiadások (8 százalék) mellett a műszaki cikkekre (8 százalék) és szórakozásra (6 százalék) fordított anyagiak is.

Meglepő lehet, de a magyarok nagyobb összegű növekedésről számolnak be a nyári, mint a karácsonyi kiadások esetén. A magyarázat emögött az lehet, hogy ugyan a karácsonyi kiadások jóval többünket érintenek, mégis utazni a magasabb jövedelemmel rendelkező réteg tud, ahol jellemzően nagyobb összegeket költenek el.

Amire a legszívesebben költünk

A nyaralás (88 százalék) az a kiadás, amire a legnagyobb megelégedéssel tekintünk, ha pénzköltésről van szó. Ezt követi a szórakozásra (75 százalék), gyerekek táboroztatására (71 százalék), ruházati cikkekre (70 százalék), lakásfelújításra (69 százalék) fordított pénz. Mindezek azt mutatják alapvetően élményekre és maradandó dolgokra szeretünk költeni.

Fesztiválra, esküvői ajándékra/részvételre (50 százalék) ehhez képest jóval kevésbé költünk szívesen, ráadásul utólag gyakran megbánjuk. Lakásfelújítás (46 százalék) és nyaralás (38 százalék) esetén fordul elő a leggyakrabban, hogy túlszaladnak a családok az eltervezett költségvetésen. Ugyanakkor ezek azok a kiadások, amelyeket a legkevésbé bánnak utólag.

Ugyan a nyaralási szezon zárul, de a pénztárcánk nem

A 18-69 éves lakosságra igaz, hogy a a júliusi-augusztusi (17-22 százalék) és a decemberi-januári (47 százalék) hónapokban többet költ a megszokottnál. Azonban a kutatás friss adatai arról is beszámolnak, hogy egy év alatt kettőnél többször kell nagyobbra nyitnunk a pénztárcánk. Jelentősnek számít az év eleji fűtési (január-február) és a tavaszi lakásfelújítási szezon (március-május) is, előbbinél 12 százalékkal, utóbbinál 14 százalékkal költünk többet a havi jövedelmünkhöz képest.

A szeptemberi iskolakezdési időszak pedig főképp a gyerekes családok számára jelent megterhelést, amikoris átlagosan havi 30 ezer forinttal költenek többet. A nyári kiadásokat a döntő többség saját jövedelemből (66 százalék), illetve spórolt pénzből fedezi (58 százalék).

A megtakarítások inkább a lakásfelújítás és nyaralás esetében jellemzőek, itt a többség már legalább fél évvel korábban elkezdi a spórolást. 5-ből 1 esetben fordul elő, hogy a családok pénzt kapnak ajándékba – feltehetően a nagyszülők iskolakezdési támogatása, vagy a ballagásra kapott összegek jelenhetnek meg itt.

Túlköltekezés: mit tegyünk, ha már megtörtént?

A legtöbben megtapasztaljuk az évről évre hasonló időszakokban ismétlődő kiugró költéseket és elkezdünk számolni azzal, hogy ilyenkor többet kell elköltsünk a megszokottnál. Viszont előfordulhat olyan eset, amikor nem jól becsüljük meg a kiadásokat és túlszaladunk a költségvetésen.

Ha ez megtörténik, érdemes megtalálni a számunkra legmegfelelőbb fedezeti formát, ami akár lehet külső anyagi segítség igénybevétele, korábban félretett megtakarítás, pénzügyi tartalék vagy pénzintézettől felvehető hitel is.

Érdemes eszközként, lehetőségként tekinteni ezekre a megoldásokra, amelyek segítenek a családi kasszát egyensúlyba hozni egy-egy anyagilag megterhelőbb időszak előtt vagy után.

Korábbi Hitel Monitor kutatásainkat megvizsgálva arra derült fény, hogy nagyobb összegű költéseket, mint például a kerékpárvásárlást a megkérdezettek héttizede önerőből oldja meg, hitelt erre a célra felvenni 3 százalék tervezett (2017 április). Ugyanezt a kérdést gépjárművásárlás esetén is megvizsgáltuk (2017 januárjában) és az autóvásárlást fontolgatók fele saját megtakarításból (is) fedezte autóját, harmaduk tervezett hitelfelvétellel, személyi kölcsönre pedig tizedük gondolt.

2016-os karácsonyi kutatási adatok szerint a vásárlást az ajándékot adók elsősorban az aktuális havi jövedelemből (63 százalék) tervezték fedezni, 44 százalék kifejezetten ajándékvásárlásra gyűjtött, hitelt 5 százalék tervezett igényelni. 2016 januári kutatás pedig a lakást felújítók életébe engedett betekintést: hitelt a lakásfelújítók harmada (34 százalék), személyi kölcsönt 14 százalék tervezett igénybe venni, de még mindig sokan aktuális jövedelemből 46 százalék és korábban erre a célra félretett pénzből 45 százalék tervezték finanszírozni a felújítási munkákat.

Kevesebben merünk belevágni a hitelfelvételbe, pedig utólag jó döntésnek tartjuk

A mostani, 2017 augusztusi tanulmány szerint a nyári kiadások során jellemzően kevésbé élünk a hitel adta lehetőséggel: ruházati cikkekre 1 százalék, iskolakezdésre 2 százalék, nyári kiadásokra 3 százalék, lakásfelújításra a lakosság 10 százaléka vesz fel hitelt.

Pedig az aggodalommal indulók félelmei alaptannak bizonyulnak. Egy 2016 júliusi kutatás szerint ahol a hitelfelvevők mintegy héttizede (69 százalék) tartott előzetesen a hitelfelvételtől, ám mindössze a negyedüknek (23 százalék) igazolódott be az előzetes félelme, így nem véletlen, hogy hattizedük (61százalék) utólag jó döntésnek tartotta a hitelfelvételt.

Ezt olvasta már?

Jók vagyunk a hitelezésben »