Nehezen jövünk le a kolbászról

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

A felnőtt magyar válaszadók háromnegyede nem szenved olyan krónikus betegségben (vagy nincs tudomása róla), amely speciális étrend betartását igényelné - derül ki az Ipsos felméréséből.

Az étrendváltoztatás mögött meghúzódó legfőbb okok a már diagnosztizált szív- és érrendszeri betegségek, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség megléte, valamint a kóros túlsúly. Az ezekben a betegségekben érintett válaszadók több mint egynegyede még soha nem vette komolyan a számára előírtakat, s csak egyharmaduk következetes a speciális étrend megtartásában, ők is jellemzően inkább a férfiak. A legnépszerűbb „diéta-célok” a betegségek megelőzése, a már felmerült egészségügyi panaszok megszüntetése, valamint a testsúly-kontroll.

Egy diéta-típus szélesebb körű ismertsége még nem jelenti annak feltétlen kipróbálását és egyben hatásosságát. Egy-egy diéta kiválasztásában a szakemberek (elsősorban a háziorvos) mellett számít a barátok és a családtagok ajánlása – ezek az Ipsos Health Egészségpercek kutatás-sorozat legfontosabb megállapításai, amely a klasszikus diétázási szokásokat vizsgálta a betegség miatti és a betegség nélkül, preventív okból speciális étrendet tartó magyar lakosság körében - 1000 felnőtt és félszáz fiatalkorú megkérdezésével.

A legtöbb embert érintő, étrendmódosítást igénylő betegségek a következők: a szív- és érrendszeri megbetegedések, ezen belül is a szívbetegség és a magas vérnyomás; a magas koleszterinszint; a cukorbetegség; valamint a túlsúly, elhízás. Utóbbi leginkább a 40-60 éves korcsoportra jellemző. Kétszer annyi nőt érint a túlsúly, mint férfit - a válaszadók saját megítélése alapján.

A férfiak nehezebben veszik rá magukat a diétára

A betegségben érintett válaszadók több mint egynegyede még soha nem kezdett speciális étrendbe, s a megkérdezettek csak egyharmada következetes a számára előírtakban. A férfiak esetében jellemzőbb, hogy nehezebben vehetők rá a diéta elkezdésére, azonban fegyelmezettebben betartják a szabályokat. A nők nyitottabbak a diétára, viszont nagyobb arányban igaz rájuk, hogy időnként engedményeket tesznek maguknak.

A válaszadók körében a legnépszerűbb diéta-célok: az egészségügyi panasz megszüntetése, a súlyosabb betegségek megelőzése és a testsúly-kontroll. A klasszikus étrendmódosításnak nem a fogyás az elsődleges indítéka, az csupán kellemes következménye.

Mindenki másra esküszik

A legismertebb diéták az említések sorrendjében: a káposztaleves diéta, a Norbi Update, a léböjtkúra, a Paleolit diéta, a 90 napos diéta, az Atkins diéta, a vegetáriánus étrend, az alacsony szénhidráttartalmú diéta, a szétválasztó diéta, a vércsoport- és a Turbó Diéta. A káposztaleves diéta, a Norbi Update diéta és a léböjtkúra kapcsán mondható el leginkább, hogy a válaszadók hallottak róla/ismerik, próbálták is már és legutóbb is ezekkel igyekeztek eredményt elérni.

A legsikeresebb, „hivatalos” diétákkal vetekszik a válaszadók saját maguk által kialakított étrendek népszerűsége, a kipróbált diéták listavezetője is a diétázók saját szabályrendszere.

A nők mindig mindent tudnak

A nemek szerinti bontásban elmondható, hogy a nők nagyobb arányban ismerik az egyes diétákat. Az életkort tekintve a legfiatalabb korosztály mindössze a felsorolt diéták feléről hallott. Iskolázottságtól függetlenül a káposztaleves- és a Norbi Update diéta a legismertebb a kérdezettek körében. A saját diéta az alacsonyabb végzettségűek esetén, míg a Paleolit- és az Atkins diéta az edukáltabbak esetén ismertebb. A diéta-fajták ismertsége esetén a lakóhely típusa nem befolyásoló tényező. A Paleolit-, az Atkins- és a vércsoport diétákat a budapestiek és a nagyvárosiak körében kétszer olyan ismertek, mint vidéken és a kisebb városokban.

Ha az orvos mondja, akkor az nem vicc

A válaszadóknak leginkább a háziorvos, a szakorvos, a barátok, a családtagok és a dietetikus véleménye volt releváns a legutóbbi diétájuk kiválasztásában. A diétázók típusa szerinti csoportok esetén eltérés mutatkozik: akik nem konkrét betegség, egészségügyi panasz miatt, hanem egyéb célból diétáznak, inkább a barátaiktól kértek ajánlást, míg a betegség, egészségügyi panasz okán diétázók jellemzőbben orvoshoz fordultak diéta-tanácsért. A férfiak számára a háziorvos, családtagok véleménye számít inkább a diéta kiválasztásakor. A sztárok és az internetes blogok egyáltalán nem kerültek említésre általuk. A fiatalok (18-29) és a középkorúak (30-39) számára a barátok vélemény a legfontosabb, de a családtagok tanácsát is szívesen fogadják. Míg az idősebb korosztályok (40-49, 50-59, 60+) estében jellemzőbb a szakorvoshoz, háziorvoshoz fordulás. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők (általános iskola, szakmunkás) esetén az orvosi diéta-referencia a domináns, míg a képzettebbek körében a barátok a diéta-választás elsődleges meghatározói. A fővárosiak harmada fordul a barátaihoz diéta-tanácsért, míg a községben élők viszont a háziorvos véleményét kérik ki elsődlegesen.

A diétázáshoz leginkább teljes kiőrlésű termékeket, vitaminokat, csökkentett energiatartalmú termékeket, speciális teákat és biotermékeket vásárolunk. Ez a lista megegyezik a hatékonysági rangsorral. A nők közel 40%-a vásárol teljes kiőrlésű terméket a diétájához, míg a férfiak legnagyobb aránya a vitaminokat választja a diéta elősegítésére. A speciális teák és a csökkentett energiájú termékek nem népszerűek a férfiak körében. A csökkentett energiatartalmú termékeket a 18-29 éves korosztály vásárolja leginkább. A vitaminok vásárlói inkább a magasabb iskolai végzettségűek, ezek a csoportok a legdominánsabb vásárlók a csökkentett energiatartalmú termékek vonatkozásában is. A budapestiek, városiak inkább fogyasztanak vitaminokat a diétájukhoz, mint a községben élők. Csökkentett energiatartalmú termékeket a budapestiek választanak legkisebb arányban a polcokról. A biotermékek vásárlása településtípustól független.

Mozgás nélkül mit sem ér az egész

A válaszadók legutóbbi diétájukkal kapcsolatos legjellemzőbb megállapításai, tapasztalatai a következők voltak: a diéta mellé szükséges kiegészítés a mozgás, a diéta következtében jobb közérzet érhető el, valamint közös konklúzió, hogy a diéta „költséges mulatság”. A diéta hosszú távú pozitív hatása, hogy tartós életmód-váltásra ösztönöz. Kevésbé igaz viszont, hogy a megkérdezettek elégedettek lennének magukkal a tartott diétának köszönhetően. Az elégedettség amúgy sem jellemző ránk. Saját testsúlyukat – egy ötös skálán – a válaszadók több mint harmada csupán hármasra osztályozza.