Pénz kéne az ötlethez? Így fordulj a közösséghez!

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A közösségi finanszírozás (crowdfunding) egyre népszerűbb szerte a világon. A tevékenységre vonatkozó jogi szabályozás kialakítását illetően az Európai Unió is gyerekcipőben jár, Magyarországon pedig még egyáltalán nincs szabályozva a pénzgyűjtés ezen új formája - emeli ki blogbejegyzésében dr. Fekete Zoltán Titusz az RSM Hungary adómenedzsere.

A közösségi finanszírozást működtető internetes oldalakon keresztül magánszemélyek, vállalkozások, és szervezetek (Támogatott) gyűjthetnek pénzt projektjeik megvalósításához. A támogatást a Támogatók ingyenesen, vagy bizonyos ellenszolgáltatásért cserébe adják. A közösségi finanszírozásnak több válfaja is van és azok teljesen eltérően működnek.

A közösségi finanszírozási formák négy típusa

- Adomány típusú: a Támogató nem kap ellenszolgáltatást/nonprofit jelleg.

- Jutalom típusú: a Támogató leggyakrabban csupán egy csekély ajándékot kap a szponzorációért /nonprofit jelleg.

- Hitel típusú: a hitelen felül előre meghatározott kamatot is visszakap a finanszírozó/üzleti jelleg

- Részvény típusú: értékpapírban megtestesülő tulajdonjogot szerez a „Támogató”. A hozam kifizetése osztalék vagy árfolyamnyereség formájában történik/üzleti jelleg.

A különböző lehetőségek adójogi minősítése eltérő. Ezen konstrukciók a banki és tőkepiaci finanszírozási formákra nagyban hasonlítanak, így hazai viszonylatban az MNB felé történő bejelentés, illetve engedélyeztetési kötelezettség is megjelenhet a közösségi finanszírozásban közreműködő oldalakat üzemeltetőinél, ami kihathat a kapcsolódó adókötelezettségekre is.

Az adókötelezettség meghatározásakor az alábbi tényezőket pedig feltétlenül figyelembe kell venni:

1. Ki a támogatott (magánszemély, gazdasági társaság, nonprofit szervezet), illetősége (belföldi, EU-n belüli, 3. ország)?

2. Ki a támogató (magánszemély, vagy cég), illetősége (belföldi, EU-n belüli, 3. ország)?

3. Milyen jellegű a finanszírozási forma; üzleti, vagy nonprofit?

A fenti paraméterek alapján ajándékozási illeték, személyi jövedelemadó (szja), társasági adó (tao), általános forgalmi adó (áfa) fizetési kötelezettség is megjelenhet. A konkrét esetek ismeretében  dönthető el, hogy a gyűjtésben résztvevő szereplőket érinti-e és melyik fizetési kötelezettség.

Egy-egy példa az egyes adónemek kapcsán:

Illeték

Ha belföldi illetőségű magánszemély a támogatott és a támogató is, továbbá semmiféle ellenszolgáltatás nem jár a támogatásért, akkor szja helyett  18 százalékos ajándékozási illetékfizetési kötelezettség merülhet fel a Támogatott személynél a Támogatótól kapott éves 150 000 forint feletti támogatás esetén. Az értékhatárt támogatónként elkülönülten kell nézni.

Személyi jövedelemadó (szja)

Szja szempontjából a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen, vagy kedvezményesen juttatott pénzösszeg, egyéb vagyoni érték adómentes. Ez az adómentesség azonban nem alkalmazható, ha a juttatás a magánszemély által végzett valamilyen tevékenységre, vagyonértékesítésre tekintettel történik, azaz a pénzmozgás mögött nem ingyenesség van, hanem a támogató a pénzéért cserébe már valamilyen vagyoni ellenszolgáltatást vár.

Nincs jelentősége, hogy a támogató cég, vagy valamilyen szervezet.  2015. évben 16%-os szja-t kell megfizetni, 2016-tól az új adótörvény csomag javaslat szerint 15 százalékos lesz az szja mértéke.

Társasági adó (tao)

Ha magyarországi székhelyű gazdasági társaság a támogatott, akkor a támogatás összege bevételnek számít, ami növeli a gazdasági társaság eredményét, tehát társasági adófizetéssel kell számolni.

Egy magyarországi alapítvány, közalapítvány, egyesület esetében viszont az adomány jellegű támogatáshoz nem fog adókötelezettség kapcsolódni. Cégek támogatása esetén, ha a támogató maga is cég, a támogatással összefüggésben figyelnie kell a vonatkozó törvényi előírások betartására, hogy a juttatás ne eredményezzen plusz adófizetési kötelezettséget.

Általános forgalmi adó (áfa)

Az áfa fizetés szempontjából annak van jelentősége, hogy üzleti céllal és ellenszolgáltatás fejében történik-e a pénzátadás. Ha a támogatásért cserébe a támogatónak nem jár semmilyen termék, vagy a támogatás valaminek az ellenértéke, úgy az adomány nem áfa köteles. Ha viszont üzleti célú kampányról beszélünk és ellenszolgáltatás is jár a támogatásért cserébe, akkor áfa fizetési kötelezettség is felmerülhet a támogatott magánszemély, vagy gazdasági társaság vonatkozásában. Természetesen itt a teljesítés szempontjából nem mindegy, hogy hol van a támogató illetősége.

A crowdfunding weboldalak nem ingyenesen biztosítják a finanszírozás lehetőségét, tehát a kapcsolódó szolgáltatás adókötelezettségét is az általános szabályok szerint kell megítélni.

További részletek az RSM szakmai blogján olvashatók.

Ezt olvasta már?

Egészségi porblémák, visszaigényelhető forintok »

4IG 4045 (3,72 ) ALTEO 788 (1,03 ) ANY 1340 (-1,47 ) APPENINN 470 (0,43 ) AutoWallis 129 (1,18 ) BIF 3100 (0,32 ) CIGPANNONIA 408 (-1,33 ) CSEPEL 800 (11,11 ) EHEP 4800 (-5,88 ) ENEFI 442 (-3,28 ) ESTMEDIA 109 (1,11 ) FORRAS/OE 1060 (3,92 ) FUTURAQUA 80 (-4,22 ) GSPARK 3580 (0,85 ) KONZUM 197 (-1,50 ) KULCSSOFT 1300 (-5,11 ) MASTERPLAST 708 (-0,28 ) MOL 3158 (0,32 ) MTELEKOM 421 (-0,71 ) NORDTELEKOM 47 (3,98 ) NUTEX 29 (-2,03 ) OPUS 396 (-1,00 ) OTP 12070 (-0,90 ) PANNERGY 706 (-0,56 ) RABA 1180 (-0,84 ) RICHTER 4980 (-0,99 ) SET Group 707 (-0,42 ) TAKAREK 680 (-1,16 ) WABERERS 1260 (-3,08 )