Quaestor: jár a kártalanítás a fiktív kötvények után

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 1 perc

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezi a Befektető-védelmi Alapnál (Beva), hogy a Quaestornál fiktív kötvénnyel rendelkező károsultaknak is fizessenek kártalanítást - jelentette be Windisch László, az MNB alelnöke.

Jár a kártalanítás

Az MNB az ügy jogi elemzése révén arra jutott, hogy a Beva köteles kártalanítást fizetni a fiktív kötvények tulajdonosainak. A Quaestor az engedélyezett kötvénymennyiség sokszorosát értékesítette. Mivel befektetési szolgáltatási tevékenység keretében átvett ügyfélpénzekről van szó, ezért "ez a Beva szempontjából biztosított tevékenységnek minősül" – mutatott rá az alelnök.

Az adatokat folyamatosan vizsgálja a felügyelet, a károkozás körülbelül 30 ezer ügyfelet érinthet, akiknek értékpapír számláján Quaestor-kötvény volt. Az teljes állomány 210 milliárd forintra tehető, ebből 58 milliárd forintnyi volt a legális állomány. Az értékpapírszámlák vizsgálatánál kell majd megállapítani, hogy melyik számlán milyen arányban volt legális illetve fiktív kötvény. Az egyenlegeket egyeztetik a Beva-val, így ez lehet a kártalanítás alapja.

Windisch László hangsúlyozta, hogy az MNB felügyeleti jogköre alá csupán egy Quaestor-cég tartozik, ahol most is felügyeleti biztos van, ám a többi vállalkozás nem.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszél a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten, az MNB épületében 2015. március 24-én. Mellette Windisch László és Balog Ádám, az MNB alelnökei. MTI Fotó: Kovács Tamás

Lesz elég pénz?

Mivel a Beva-nak a Buda-Cash bedőlése miatt is kártalanítania kell, így felmerül a kérdés, hogy lesz-e elég pénze az alapnak a kártalanításra és nem okoz-e újabb túl nagy terhet a pénzügyi szektornak. Windisch László a felmerült kérdésre azt válaszolta, hogy elégségesek azok a jogszabályi mechanizmusok, amelyek arra vonatkoznak, hogy az alapnak legyen elég pénze.

Az alap előírhat például pótbefizetést a tagjainak. Ez azonban történhet porlasztva, több éven keresztül, hogy ne jelentsen egyszerre nagy terhet a szektornak. Balog Ádám alelnök ezt kiegészítette azzal, hogy bármely eszköz értékesítéséből befolyt összeg is az alaphoz kerülhet.

Stabil a rendszer?

Matolcsy György, a jegybank elnöke az brókerügyek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar pénzügyi rendszer stabil, és nem rendíthetik meg ezek a csalások. Nem látnak rendszerszintű kockázatot. Hiába van szó 300 milliárd forintos tételről, ez csak egy része a 6 ezer milliárd forintos kezelt vagyonnak. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy láthatóan megindult egy átrendeződési folyamat a pénzügyi rendszerben. A pénz elindult a nagybankok, az állampapírok és a banki tulajdonossal rendelkező pénzügyi szolgáltatók felé.

Windisch László arról is beszámolt, hogy megkezdődött a többi brókercég vizsgálata is. A helyszíni szakaszok elindultak, lementik az adatokat, majd elemzik őket. Az alelnök azt ígérte, hogy nyíltan kommunikálják majd az eredményeket, és ha újabb szabálytalanságot találnak, arról gyorsan tájékoztatnak.

Ezt olvasta már?

Maradhat a 15 ezres PIN határ a bankkártyákon »