Az elmúlt évek erős menetelése után a piacon még mindig óriási az optimizmus. sőt szinte csúcson van a befektetők részvényimádata. Mi azonban már kevésbé vagyunk derűlátóak – emelte ki a Szőcs Gábor a Concorde Alapkezelő portfoliómenedzsere. Ilyenkor – ha szinte mindenki egy irányba áll és minimális az aggodalom– nem árt az óvatosság a tőkepiacokon: ez az a helyzet, amikor nem ritkák a nagy meglepetések. Ráadásul a fejlett tőzsdék (Amerika, Németország, Japán) tavaly a vállalati profitbővülés léptékét jóval meghaladó mértékben, 20-30 százalékkal emelkedtek: nem olcsók már ezek a részvények. Szó sincs azonban arról, hogy ne lehetne ígéretes célpontokat találni – tette hozzá.

Szőcs Gábor: „Akárcsak a vízilabdásként a medencében, portfóliókezelőként is a csapatmunka erejében hiszek.”

Lemaradók a régió részvénypiacai

Erre kínálhatnak megfelelő terepet a szakember szerint Közép-Kelet-Európa részvénypiacai. A térséget ma a (a Kínát, Brazíliát, Török- és Oroszországot is magában foglaló) fejlődő régióba sorolják a nagy részvényalapok. A fejlődő térségek iránti negatív attitűd pedig már több, mint 3 éve jelen van. Sőt, térségünket még e csoporton belül is alulsúlyozzák, kerülendő, (talán az sem túlzás, hogy) utált befektetésként kezelik: teljesítményükben és értékeltségükben egyaránt a lemaradók közé tartoznak.

Jól érzékelteti ezt, hogy míg az amerikai részvények jelenleg az erre az évre várt profitjuk 16-szorosán forognak, a régiós nagyvállalatoknál ez az érték 12-szeres. Még szembeötlőbb a különbség, ha a hosszú távú trendeket nézzük. Az elmúlt 10 év átlagos, inflációval korrigált eredményét figyelembe véve a tengerentúlon az átlagos 16-szoros értékeltséggel szemben legnagyobb amerikai vállalatok részvényeinek mozgását tükröző S&P 500 index ma 25-ös értéken jár. Mindeközben a régiós piacok legnagyobb papírjait tartalmazó CETOP20 index hasonló mutatója 10 körül alakul.

Ha beindul a növekedés…

A régió gazdaságai (gondolva itt Magyar-, Cseh- és Lengyelország mellett Szlovákiára, Romániára, Horvátországra és Szlovéniára) azonban az elmúlt években óriási alkalmazkodási folyamaton jutottak túl. A költségvetési egyensúly jórészt helyreállt, a fizetési mérlegükre tekintve pedig megállapítható, hogy már nincsenek rászorulva a külföldi finanszírozásra. A szerkezeti átalakulás lényegében megtörtént. Mindemellett az alkalmazkodás éveiben  nagyra nőtt a lakosság által elhalasztott fogyasztás és minimálisra csökkent a vállalatok beruházási szintje. Ha beindul a növekedés, s ez megmutatkozik a vállalati profitokban, az értékeltség is érdemben változik majd, a térség megítélése elszakadhat a fejlődő tőkepiacoktól (nem az orosz, török eszközökkel együtt, hanem önálló csoportként értékelik majd ismét a befektetők ezeknek az államoknak az eszközeit), ami jelentős profitot ígér azoknak, akik időben beszálltak.

Arra, hogy ez a folyamat végbemenjen, az Európából érkező híreket figyelve, a Concorde Alapkezelő alapeseti forgatókönyve szerint jó esély van. Ha kitart a lassú, ám tartósnak ígérkező bővülés – lévén ezek a gazdaságok az öreg kontinens felé nyitottak – itt is felpöröghet a növekedés, amelyet ha a folyamat tartóssá válik a bizalom erősödésével ma egyaránt nyomott beruházási aktivitás és lakossági fogyasztás is táplál majd.

Arra a kérdésre, hogy a folyamat elsősorban mely szektorokat érintheti, Szőcs Gábor első körben a bankokat és a fogyasztásicikk–gyártókat említette. A pénzintézeteknél kiemelte azt is, hogy itt az eredményeket egyik oldalról a hitelezés beindulása javíthatja, ami mellett a gazdaság felpörgésével mérlegük is egészségesebbé válik, majd a nem fizető hitelek arányának javulásával csökkenő céltartalékolási kötelezettségük is visszaeshet tovább javítva az eredményességüket. Az egyedi részvények kiválasztásánál azonban számolni kell a kockázatokkal is – hangsúlyozta Szőcs Gábor.

Új típusú kockázatok

A régió helyzetét a külső környezeti tényezők erősen befolyásolják. Lényegi kérdés, hogy a külső konjunktúra hogyan alakul, bár ezen a területen – elsősorban Európát illetően – a korábbiaknál jóval több az ok a Concorde Alapkezelő szakértői szerint az optimizmusra. Emellett azonban, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az eladósodottság terén egyelőre nincs előrelépés: továbbra is óriási adóssághegyeken ülnek a gazdaságok. Megkezdődött továbbá a tőkepiacokat eddig tápláló likviditás visszafogása, ha kis lépésekben is, ami veszélyeztetheti a globális gazdaság talpraállását és időről időre erős hangulatváltozásokat eredményezhet.

Az előbbi jól ismert, s már sokat hangoztatott kockázati elemek mellett Szőcs Gábor arra is felhívta a figyelmet: a jövőben számolni kell azzal, hogy a részvények árfolyamát egyre inkább befolyásolja a kormányok politikája. Az elmúlt évek hazai történésein kívül más országokban is tetten érhető e tendencia. Gondolva itt például arra, hogy Lengyelországban is vannak olyan energetikai társaságok, amelyeket az állam fő tulajdonosként, részvényesi értéket romboló beruházásokba kényszerít bele.

Egyedi részvényvásárlás helyett

Válogatni tehát nagyon körültekintően, a várható hozam és a kockázatok együttes mérlegelésével szabad. Az egyedi részvénykiválasztás ígéretes, de rendkívül időigényes feladat, ráadásul a pozíciókat folyamatosan nyomon kell követni. Egyéni befektetőknek Szőcs Gábor épp ezért a közvetlen részvénybefektetés helyett a régióra koncentráló, aktív portfóliókezelést végző alapok vásárlását ajánlja, amelyek közül az egyéni kockázattűrő képesség alapján érdemes válogatni.

A lakosság számára számos régiós fókuszú befektetési alap elérhető a piacon. A Concorde Alapkezelő alapjai közül azok számára, akik a magasabb hozam reményében komolyabb rizikót is készek vállalni a Concorde Részvényalap lehet a megfelelő döntés, amely hosszú távon 80 százalékos részvénykitettséget céloz meg. Az alap 2013-as hozama meghaladta a 30 százalékot, míg a régiós piacok átlagosan stagnáltak. De a kelet-közép-európai térséggel kapcsolatos pozitív várakozások okán érdemes megvizsgálniuk a Concorde Közép-Kelet-Európai Részvényalapot, amely a CETOP20 részvényindexhez kötött, befektetési politikája ennek megfelelően lényegesen kevesebb szabadságot ad a portfolió kezelőjének, ám tavaly – az index hozamát 6 százalékkal múlta felül.

Az előbbieknél kiegyensúlyozottabb befektetési politikával működik – így a kockázatkerülőbb befektetőknek ajánlható – a Concorde 2000 alap, amely 30-40 százalékban tart részvényeket a fennmaradó részben pedig államkötvényekbe, vállalati kötvényekbe fektet.