Trendforduló jöhet a pénzvilágban

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

Buborékok képződnek a tőkepiacokon: az irracionális magatartást kiváltó nullkamat környezet évei után egyre közelebb kerülünk egy korrekciókkal jellemzett időszakhoz; mindenképp érdemes átgondolni és új stratégia alapján újratervezni a befektetési döntéseket, mert a következő 10 év jó eséllyel különbözhet a legutóbbi válság óta eltelt időszaktól - hangsúlyozta Nagy Dániel, a HOLD Alapkezelő intézményi értékesítésért felelős munkatársa az Aegon Prémium Ügyfélklub idei első találkozóján. 

"Mindenbuborék"

A Wall Street sosem változik, mivel az emberi természet nem változik; a pénzpiacokon ugyanazok a jelenségek ismétlődnek – idézte a szakember Edwin Lefévre Egy spekuláns feljegyzései című klasszikusát. A jelenlegi hangulat ismerős lehet azoknak, akik már a 2000-es dotkom- vagy a 2008-as ingatlanlufi időszakára emlékeznek: elsöprő az optimizmus, a befektetők ignorálják a tőkepiaci kockázatokat, a döntéseikbe egyre több irracionális elem épül be.

Ennek kötvénypiaci vetülete, hogy Ausztria nemrég egy 200 százalékos hozamú, ám 100 éves futamidejű kötvényt bocsátott ki, illetve Argentína is egy 100 éves lejáratú állampapírral lépett piacra, miközben nyugati szomszédunk a megelőző évszázad során például többször is elveszítette a függetlenségét, a dél-amerikai ország pedig körülbelül négy-öt államcsődöt is átélt ugyanezen idő alatt. A két példa azt jelzi, hogy egy jelentős félreárazás tapasztalható a nullkamatok világában.

„A gazdaságpolitikusok ugyan törekszenek arra, hogy egészséges gazdaságot teremtsenek, azonban a gazdasági életre erőteljesen jellemző a ciklikusság, aminek nyomán túlhevülések, pénzügyi buborékok, lufik alakulnak ki, vagyis tartósan és jelentősen elszakadunk a fundamentumoktól” – mondta Nagy Dániel.

A globálisan alacsony kamatszintek általánosan túlértékeltté tették az összes eszközt, ennek az időszaknak azonban nagyon sok jel szerint hamarosan vége szakadhat. Most a részvények, a kötvények, az ingatlanok, a kriptodevizák is drágák: a nullkamatok feltolták az eszközárakat, a gazdaságok stimulálásra, növekedési pályára való állításának következtében paradox módon nem fogyasztói, hanem az eszközárinflációt sikerült generálni.

A pénz értékének megőrzése vagy hozam termelése érdekében egyre kockázatosabb eszközökbe terelődtek a befektetők. Elgondolkodtató jelenség, hogy az amerikai tízéves kötvények éves hozama a 80-as években még 15 százalék körül járt, ma viszont alig több mint 2 százalék – ez sok befektetői döntést megmagyaráz.

Mit lépnek a jegybankok?

A közelgő trendfordulónak ugyanakkor számos jele van. A munkaerőköltségek emelkednek – kimerülőben a globális munkaerő-tartalék –, magában a globalizációban is trendforduló történt (erre utal Trump megválasztása és a Brexit), folyamatosan emelkedik a bérinfláció, a globális és a régiós jegybankok pedig a szigorítás útjára léptek: a hozamcsökkenés 35 éves periódusa után várhatóan újra meg kell barátkoznunk a magasabb kamatszintekkel, még ha most még hihetetlennek is tűnhet.

A jegybanki eszközvásárlások minden bizonnyal véget érnek, a részvénypiacon pedig lefékeződhet a markáns emelkedés, helyette oldalazásra, korrekciókkal taglalt időszakra érdemes számítani.

Megnő az aktív vagyonkezelés jelentősége

Kína továbbra is jelentős kockázati faktor, ahol a megerősödött politikai hatalom kész arra, hogy fájdalmas gazdasági reformokat és monetáris szigorítást hajtson végre. Az ázsiai országban tovább emelkedhet az infláció, továbbá hatalmasra nőtt a hitelbuborék, ami a GDP majdnem háromszorosára rúg, szinte sose látott történelmi hitelbuboréknak felel meg.

Nagy Dániel szerint az előttünk álló időszakban – amely több tőkepiaci aspektusában az 1966 és 1982 közötti ciklushoz lehet hasonló, amikor is az amerikai tőzsdeindex nagyjából 15 év alatt nem tudott magasabb szintre kerülni– ismét megnő az aktív vagyonkezelés jelentősége, vagyis a hozamok mellett a kockázatok menedzselésére is kellő hangsúlyt kell helyezni.

Kelet-Közép-Európa még mindig az egyik legolcsóbb piac (miközben az USA-ban az elmúlt száz évben csak kétszer voltak drágábbak a részvények a mostani szintnél), ahol azonban erős divergencia mutatkozik: Csehországban, Lengyelországban és Romániában monetáris szigorítás tapasztalható, Magyarországon viszont változatlanul laza a monetáris és a fiskális politika: az MNB továbbra is a gyenge forinttal igyekszik stimulálni a gazdaságot. Félő lehet azonban, hogy a mostani túlhevülési kockázatok nyomán egy recessziós környezetben a kontraciklikus, hűtésre koncentráló gazdaságpolitika alkalmazása nagyobb fájdalmakkal járhat majd később.

Alulértékelt piacok

Az Alapkezelő jelenlegi megítélése szerint a magyar eszközök már nem számítanak olcsónak. Jelenleg főként Romániára és Horvátországra érdemes figyelni, ugyanis ezek a piacok még a régión belül is alulértékeltnek számítanak. A horvát piac különösen az erősödő uniós pénzáramlás, az EU-barát kormányzat, a fellendülő turizmus és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatási szektorok miatt ígéretes. Romániában többek között a bankszektor lehet továbbra is vonzó befektetési célpont.

Ahogyan arra Nagy Dániel rámutatott, a befektetési klíma egyelőre nem a racionalitás, hanem még mindig a túlhevülés, a „mánia” jeleit mutatja: a dotkomlufi előtti időkhöz hasonlóan a technológiai részvények vezetésével szinte minden eszköz kiugróan teljesít, ami nagy mértékben köszönhető annak, hogy a három vezető globális jegybank az utóbbi években megközelítőleg 15 ezer milliárd dollár értékben vásárolt eszközöket, a bőséges likviditás nagyon támogatóan hatott a tőkepiacokra. Figyelmeztetésre okot adó jel, hogy a kisbefektetői hangulat rendkívül optimista, a volatilitási index 50 éve a legalacsonyabb szintre került (az előadás időpontjában).

Ugyanakkor az értékalapú befektetők, mint a Hold Alapkezelő már érzékelik a feltámadó ellenszelet. Látják a béremelkedési dinamikát (pl. Kína már Portugália és Görögország bérszínvonalán, Brazília szintje fölött termel), várakozásuk szerint visszatérhet a fogyasztói infláció, aminek nyomán kamatemelésekre lehet felkészülni a korábban említett strukturális trendfordulón felül, ami negatív üzenet a kötvényeknek és ennek nyomán a részvényeknek.

A változást jelzi például a kriptodevizák mozgása: minden a közelgő korrekció irányába mutat. A szakértő szerint a hazai választási év a politikán keresztül vélhetően nem okoz jelentős meglepetést a befektetők már beárazták a legvalószínűbb forgatókönyvet.

Hirdetés
Brexit

A brit kormány várakozása szerint októberre meglesz a teljes körű...

A brit kormány "korlátozott ideig" még tartaná magát az Európai Unió...

Melyik a legjobb lakáshitel?
Szavazz!

Megfizethetetlen lesz Budapest?

Egymilliós négyzetméterárat prognosztizál a budapesti belváros lakáspiacán...

Megszenvedjük az olasz válságot?

Kudarcba fulladtak az olasz kormányalakítási kísérletek, szakértői kormány...

Hirdetés
Befektetés

Félmilliárd dollárt fektet a Google a kínai JD.com-ba

A Google 550 millió dollárt fektet be Kína második legnagyobb online...

Turbulenciákat okoz a protekcionizmus

A külföldre irányuló befektetések a múlt évben 23 százalékkal estek.

Jövő év végén jöhet recesszió

Az idén nem várható gazdasági összeomlás, és amiatt sem kell aggódni, hogy az...

Ezt olvasta már?

Végre egy nap, amikor nyerni lehetett »

4IG 3580 (2,29 ) ALTEO 695 (2,21 ) ALTERA 790 (-0,63 ) APPENINN 599 (-0,99 ) BIF 1900 (-0,52 ) CIGPANNONIA 416 (-1,89 ) CSEPEL 940 (-2,89 ) EHEP 1950 (-6,25 ) ELMU 27000 (-0,74 ) EMASZ 25000 (-1,57 ) ENEFI 198 (3,12 ) ESTMEDIA 127 (4,96 ) FUTURAQUA 56 (2,55 ) GSPARK 3420 (0,59 ) KONZUM 3160 (-0,94 ) MASTERPLAST 635 (0,79 ) MTELEKOM 407 (-1,81 ) NORDTELEKOM 43 (-1,38 ) NUTEX 41 (2,50 ) OPUS 697 (-0,85 ) ORMESTER 1800 (2,86 ) OTP 9955 (1,07 ) OTT1 282 (-1,40 ) PANNERGY 680 (-0,87 ) RABA 1370 (0,37 ) RICHTER 5075 (-2,68 ) SET Group 250 (-1,19 ) WABERERS 3440 (0,58 ) ZWACK 17600 (0,57 )