Akik egy dollárért is hajlandóak dolgozni

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Donald Trump visszautasította a 400 ezer dolláros elnöki fizetést, és évi 1 dollárért vállalja a főnökséget. De nem ő az egyetlen, aki visszautasította a busás fizetést - áll a Money.com cikkében.

A gazdag vezérigazgatók és politikai vezetők különböző okokból utasítják vissza a fizetéseket. Például a néhai Steve Jobs sem kért belőle. Ez az egyik legegyszerűbb módja, hogy fogadj a cégedre. Ha jól mennek a dolgok, úgyis egy vagyont fogsz vele keresni.

Bizonyos esetekben még adókedvezményekkel is járhat, ha nem élünk a fizetéssel. Trump az évek során elég sok cégénél játszotta ezt el.

A zsíros fizetés hiánya nem fogja garantálni, hogy az adott vezető mindent jól csinálni majd, ugyanúgy ahogy egy kiemelkedő fizetést sem mindig az érdemek miatt kap az ember. A legtöbb vezető, akik elég merészek ehhez a lépéshez, általában már rendkívül sikeres, így őket nem a pénz motiválja, vagy inkább nem csak a pénz.

Michael Bloomberg, New York polgármestere

A New York Times becslése szerint 650 millió dollárba kerül New Yorknak Bloomberg. Csak azért, mert visszautasította a 2,7 millió dolláros fizetést, amit 2001 és 2013 között keresett volna, és arról még nem is beszéltünk, hogy százmilliókat költött a kampányra, mielőtt megválasztották.

Bloomberg egyébként saját erőből lett milliárdos, és a Bloomberg alapítója. A világ 10 leggazdagabb embere között tartják számon a 40 milliárdos vagyonával. Intézkedéseinek hála újabb 4 évre választották meg. A kritikusok szerint viszont Bloomberg ideje alatt a város egyre kevésbé megfizethető a szegény és középosztálynak.

Richard Hayne, az Urban Outfitters vezérigazgatója

2011-ben és 2012-ben a vezérigazgató mindössze 30 ezer dollárt keresett, miközben fizetése évi 1 dollár volt. Az egyéb ellentételezéseknek hála azért ennél többet keres. Hayne kompenzációja az elmúlt 5 évben csak egyszer múlta felül a 100 ezer dollárt, és a 2015-ös 535 ezres keresete is messze van a tipikus nagy cégek vezetőitől.

Hayne juttatásai hozzá vannak kötve a cég bevételeihez, és a cég sajnos nem tudott erős értékesítéseket hozni. Mint sokan mások, az Urban Outfitters is küzd az olyan olcsó divat kiskereskedőkkel, mint a H&M.

Herbert Hoover, amerikai elnök

Nyolchónapnyi elnökösködés után, 1929-ben összeomlott a tőzsde, amivel elindította a nagy gazdasági világválságot, így szegény Hoovernek nem volt szerencséje. Azt is megjósolta, hogy közelebb vannak Amerikában a szegénység végső diadalához, mint valaha.

Ahelyett, hogy felszámolta volna a szegénységet, épített egy nyomornegyedet az 1930-as években azoknak, akik nem tudtak már máshol élni. Ami többnyire feledésbe merült, hogy Hoover, aki a bányászatban meggazdagodott, az első volt a vagyonos elnökök között, akik fizetésüket jótékony célokra ajánlották fel.

Forrás: wikimedia

John F. Kennedy, amerikai elnök

Sr. Joseph Kennedy egy vagyont keresett a szeszesital üzleten a 20 század elején, és a vagyona csak még több lett, mert tökéletesen időzített a tőzsdén is. Még az 1929-es krach előtt kivette pénzét, és mikor minden mélyponton volt, újra beszállt. Tehát mikor fia, John F. Kennedy bekerült a politikai életbe, nem volt különösebben nehéz neki, hogy eladományozza fizetését. Donald Trump előtt JFK volt a leggazdagabb elnök, vagyona átszámolva 1 milliárd dollár körül volt.

Larry Page és Sergej Brin, az Alphabet alapítói

A Google társalapítói bejelentették, hogy követik Steve Jobs példáját, és éves fizetésnek mindössze 1 dollárt fogadnak el. Mivel elég jelentős részük van az anyagcégből, vagyis a Googleből, így vagyonuk igencsak megnőtt. Page vagyona 37 milliárd dollár, míg Briné kicsit kevesebb. Mindketten a világ 10 leggazdagabb embere között vannak.

Elon Musk, a Tesla atyja

Musk technikailag többet keres, mint évi 1 dollár, de csak azért, mert Kaliforniában, ahol a Tesla Motors központja van, minimálbér követelmények vannak. Musk teljes kompenzációja 37 584 dollár volt 2015-ben, de még ezt a kevés összeget is elutasította évről évre.

A Tesla több mint negyede az övé, tehát mikor a cég értéke emelkedik, úgy megy felfelé vele Musk vagyona is - ami az utolsó becslések szerint 11 milliárd dollár volt.

Meg Whitman, Hewlett Packard

A HP vezetőjének fizetése lehet, hogy csak évi 1 dollár, de pluszként azért kap prémiumot és részvényopciókat. Ennek eredményeképp ő az egyik legjobban fizetett vezető a tech-világban. 2015-ben például 17,1 millió dollárt kapott.

Whitman a nehéz idők alatt sem pártolt el a cégtől. 2012-ben 11 éves mélypontra zuhantak a részvények árfolyama, és tavaly a vezető meghozta azt a döntést, miszerint két különböző vállalkozásra bontotta a HP-t, és több tízezer munkahelyet szüntetett meg.

A konszenzus szerint a HP sokkal jobb színben van, mióta Whitman átvette a terepet 5 évvel ezelőtt, és lehet, hogy ezzel ideje lassan lejár a cégnél.

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója

„Már elég pénzt kerestem. Ezen a ponton arra koncentrálok, hogy a lehető legtöbb jót tegyem vele.” Így magyarázta a Facebook vezér azt, hogy csak évi 1 dollárt fogad el fizetésnek.

Nehéz felülmúlni a kollégiumi szobában alapított cég sikereit. Az utolsó infó szerint Zuckerberg vagyona 50 milliárd dollár, ezzel ő a negyedik leggazdagabb ember a Földön. 2015-ben a Facebook a 10 legértékesebb cég között volt.

Hirdetés
Kriptovaluták
Melyik a legjobb lakáshitel?
Hirdetés
Befektetés

Kanadából és Svájcból érkezett a legtöbb befektetés

EU: tavaly már nem az USA-ból érkezett a legtöbb befektetés.

Kína tárt karokkal várja a külföldi befektetőket

Nagyobb piaci nyitást, átláthatóságot és kiszámíthatóságot ígért Kína.

Ipari gépek karbantartása hang alapján

Külföldi kockázati tőkebefektetést hajtott végre a Mol és az Eximbank.

Ezt olvasta már?

Továbbra is szárnyal a kártyás fizetés a Balatonnál »