Kitarthat a bérdinamika

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

A keresetek emelkedésének márciusi gyorsulása nem okozott meglepetést az elemzők körében, akik pénteken megerősítették, hogy a növekedés egész évben kitart. A reálkeresetek idei 8 százalékot közelítő emelkedése a kiskereskedelmet és a szolgáltatások piacát élénkítheti, és ezzel a GDP-növekedés gerincét a háztartások fogyasztása adhatja idén.

Továbbra is tartós lehet a bérdinamika

A KSH friss jelentése szerint a márciusi átlagkereset 12,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 12,2 százalékos volt a növekedés. A béremelkedés tovább gyorsult a februári 10,4, illetve 10,3 százalékosról.

A versenyszférában 11,6, a költségvetési szerveknél 14,4 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset márciusban a közfoglalkoztatottak nélkül. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, tekintettel arra, hogy a bérek meghatározása általában az év első negyedévében lezajlik, azzal számol, hogy a további kilenc hónapban is hasonlóan magas lesz a bérdinamika.

A minimálbérnek is nagy szerepe van ebben

Így még a magasabb infláció ellenére is gyorsabban nőhetnek a reálbérek, a lakosság vásárlóereje tovább emelkedik 2017-ben. A vezető elemző szerint a bérek márciusi növekedése még a várakozásokat is jelentősen felülmúlta. A béremelkedésben markáns szerepet játszik a minimálbérek 15, illetve 25 százalékos év eleji emelése. Kitért arra is, hogy a versenyszférában 3,6 százalékkal nőtt, a költségvetési szférában 1,6 százalékkal csökkent a létszám az első negyedévben éves bázison.

Utóbbi főként a közfoglalkoztatás mérséklődését tükrözi. Mind a bérek, mind a foglalkoztatási létszám oldaláról javul a munkaerőpiac, ami hozzájárulhat az első negyedévben tapasztalt dinamikus GDP-növekedés fenntartásához.

A munkaerőhiány miatt emelték a béreket

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a jelentős bérnövekedéssel számolni lehetett a minimálbér és a garantált bérminimum idei jelentős emelése miatt, szerepet játszik ebben az is, hogy az egyre több szektorban tapasztalható munkaerőhiány miatt a cégek emelték a fizetéseket.

Azt is elmondta, hogy az idei első negyedévben a reálkeresetek, tehát a nettó fizetések inflációval korrigált értéke 8,2 százalékkal nőtt. Az idén összességében pedig 8 százalékos emelkedés várható, ami a lakossági fogyasztást, ezen belül a kiskereskedelmet és a szolgáltatások piacát élénkítheti.

Fontosnak tartotta kitérni arra is, hogy a költségvetési szektor létszáma márciusban több mint 20 ezerrel, az első negyedévben pedig több mint 13 ezerrel csökkent tavalyhoz képest, ami feltehetően a nyugdíjazásokkal magyarázható. A csökkenés ellenére még így is 800 ezer felett van a létszám a költségvetési szektorban, ami nagyon magas érték.

A GDP-növekedés gerincét a háztartások adhatják

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy az erősödő belső keresletnek az infláció további gyorsulása lesz a következménye és az átlagos áremelkedés üteme 3,5 százalék lehet 2018-ban.

A bérnövekedési üteme több tényező együttesének köszönhetően érte el első negyedévi lendületét: a munkaerőpiac feszesedésének következtében már tavaly elindult egy tempós béremelkedés, majd azt követően a minimálbér 15, illetve a garantált szakmai bérminimum 25 százalékos emelése már csak olaj volt a tűzre, hogy a bérdinamika tempója még magasabb fokozatba kapcsoljon.

Az Erste elemzői úgy látják, hogy idén a bérnövekedés éves átlagban meghaladhatja a 10 százalékot, míg az átlagos infláció elérheti a 2,5 százalékot, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedés lehet idén. A feszes munkaerőpiac, a stabilan növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutat, hogy idén a GDP-növekedés gerincét a háztartások fogyasztása adhatja.

Továbbra is középmezőnyösök vagyunk

Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozása szerint az idén 12,6 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, valamint az egyre fokozottabb bérverseny miatt, így a várt 2,3 százalékos infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet 2017-ben.

Hozzátette, hogy a bérek növekedésére jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

Az elemző kifejtette, hogy regionális összehasonlításban a magyar bérek továbbra is a középmezőny végén tartózkodnak, de ez a hátrány az idei és a következő években is kitartó bérdinamikával jelentősen csökkenthető lesz.

Az utolsó helyen

Ahol viszont ennél is jelentősebb a magyar bérek lemaradása, az a bruttó béreket terhelő munkavállalói elvonások szintje, amiben szinte Európa legvégén áll Magyarország. Nálunk a nettó bérek a bruttó bérek 66,5 százalékát teszik ki, míg a munkavállaló terheinek levonása után Romániában a bruttó bérek 71,9 százaléka, Szlovákiában 76,3, Horvátországban 74,5, Lengyelországban 71,1, Csehországban pedig a 75,9 százaléka marad a munkavállalóknál. A

Takarékbank elemzője szerint a bruttó béreket terhelő elvonások csökkentésére a legkézenfekvőbb eszköz a kormányzati kommunikációban többször elhangzott és mindenki által támogatott 9 százalékos szja-kulcs minél hamarabbi bevezetése lenne, amivel a magyar nettó bérhányad 72,5 százalékra nőne.

Hirdetés
Brexit

"Katasztrofális" következményekkel járna a brit élelmiszeripar...

A Bank of England kormányzója szerint a brit EU-tagság megszűnésének...

Melyik a legjobb lakáshitel?
Szavazz!

Védtelenek lesznek az adataink?

Május végén lép életbe a GDPR, és itthon egyetlen szervezet sem lesz 100...

Torzítja Trump a piacot?

Nem elég, hogy az 1929-33-as nagy gazdasági világválság óta nem kezdett évet...

Hirdetés
Befektetés

Zombiállapotból ébredeznek a piacok

Véget ért egy, a korábbiakhoz nem hasonlítható ciklus. Ebben a ciklusban a...

Felügyeleti eljárás indult a nedolgozz.hu ellen

Az MNB piacfelügyeleti vizsgálatának lezárultáig azonnali hatállyal...

Kockázati tőke nagyvállalattól: álom vagy valóság?

A hazai kockázati befektetői piacon egyre nagyobb szerepet vállalnak a...

Ezt olvasta már?

Százezer álláshelyre nem találtak munkavállalót »

4IG 2740 (5,38 ) ALTEO 705 (-2,08 ) ALTERA 850 (4,29 ) APPENINN 696 (5,61 ) BIF 1940 (-2,02 ) CIGPANNONIA 460 (4,07 ) CSEPEL 970 (0,21 ) Duna House A 4200 (0,96 ) EHEP 740 (18,40 ) EMASZ 26200 (0,77 ) ENEFI 203 (1,50 ) ESTMEDIA 142 (14,06 ) FORRAS/OE 1090 (-0,91 ) FORRAS/T 1250 (4,17 ) FUTURAQUA 69 (6,81 ) KONZUM 3360 (5,66 ) MASTERPLAST 635 (-1,55 ) MOL 2998 (0,94 ) MTELEKOM 459 (0,55 ) NORDTELEKOM 52 (5,05 ) NUTEX 52 (-8,77 ) OPUS 718 (9,45 ) OTP 11410 (0,09 ) OTT1 298 (6,05 ) PANNERGY 752 (-1,05 ) RABA 1360 (-0,73 ) RICHTER 5275 (0,48 ) SET Group 277 (1,09 ) WABERERS 4100 (0,49 )