Életminőségben már kettészakadt az ország

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő 1,2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein. Azonban a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések voltak - derül ki a GKI összesítéséből.

Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni a lakosság, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, s egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Ezek pedig önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami tovább javítja az életminőséget.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. megbecsülte a települések vásárlóerejét (teljes jövedelem) a 2009-2016-os évekre. A becslések során felhasználták a NAV és a KSH adatsorait (nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások stb.).

2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő 1,2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein. Azonban a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések voltak (a legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 3 millió forint volt a különbség). Az egy főre jutó települési vásárlóerő a következő ábrán látható.

Forrás: NAV és KSH adatok alapján GKI számítás

Hol és mennyi?

Az egy főre jutó vásárlóerő 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem, míg 558 településen 800 ezer és 1 millió között volt az átlag. 1-1,2 millió forint volt 895 településen és a VII. kerületben, míg átlagos, 1,2-1,4 millió forint volt, 787 településen és 4 kerületben.

Átlag feletti 1,4-1,6 millió volt 442 településen és 6 kerületben. Kiemelkedő 189 település és 12 kerület helyzete, ahol 1,6 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó vásárlóerő.

Az ábrán jól látható, hogy elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatóak az átlag feletti vásárlőerővel rendelkező települések, míg a szegényebb települések Észak-Kelet-Magyarországon, és Dél-Magyarországon voltak.

A 2016-os helyzetképet árnyalhatja, ha a hét év alatt végbement változásokat is megvizsgáljuk: vajon a szegényebb települések felzárkózóban vannak vagy leszakadóban. Ezért megvizsgálták a 2009-2016-os évek közötti vásárlóerő változást is.

Forrás: NAV és KSH adatok alapján GKI számítás

Negatív trendben

A vásárlóerő változás – az inflációt nem számítva is - negatív volt 55 településen és a XIX. kerületben, míg 156 településen és 4 kerületben stagnált. Ezek voltak azok, amelyek számára negatív változást hozott az elmúlt évek jövedelemnövekedése.

677 településen és 2 kerületben átlag alatti 15-30 százalékos nominális vásárlőerő gyarapodás ment végbe. Átlagos (30-45 százalékos) 1218 településen és 7 kerületben volt megfigyelhető, míg 967 településen és 6 kerületben átlag feletti, 45-80 százalékos volt a jövedelembővülés. A maradék 78 településen és 3 kerületben kimagasló, 80 százalék feletti vásárlőerő gyarapodás volt.

A két ábrát összevetve látható, hogy ahol 2016-ban magas volt az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott volt a legnagyobb a változás is, tehát a gazdagabb települések előnye tovább nőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak.

Hirdetés
Kriptovaluták
Melyik a legjobb lakáshitel?
Hirdetés
Befektetés

Támadnak a jogosulatlan befektetési szolgáltatók

Karantén idején támadnak az online jogosulatlan befektetési szolgáltatók.

Tisztességtelenül működött az eBrókerház, büntet az MNB

Hiányosságok történtek a kockázatkezelésnél és az ügyféltájékoztatásnál.

Kevesebb külföldi beruházás áramlik Kínába

Csökkentek a Kínába áramló külföldi tőkebefektetések az első negyedévben.

Ezt olvasta már?

USA: a támogatások az egekbe emelték a jövedelmeket »