Én azért töltök le a netről, mert...

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Az illegális tartalmak ingyenes letöltése sokkal inkább a gyors és egyszerű hozzáférés, mintsem az ingyenesség miatt olyan népszerű a fiatalok körében, ugyanakkor az sem utolsó szempont, hogy a válaszadók szerint a letöltött tartalmak sok esetben nem is beszerezhetőek törvényes úton, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) fiatalokat érintő legfrissebb országos felméréséből.

Az internethasználati szokásokat mérték fel

A kutatásból kiderül, hogy a fiatalok több mint négyötöde (84 százalék) zenehallgatásra, háromnegyede (75 százalék) filmnézésére, kétharmada vásárlásra, 50 százaléka eddig különböző játékra is igénybe veszi az internetet. 

A hat évvel ezelőtti eredményekhez képest megfigyelhető, hogy az akkor még többnyire középiskolás fiatalok – akik azóta fiatal felnőtté értek – körében mára jelentősen megugrott az online hírek fogyasztása: míg 2011-ben ez az arány 46 százalék volt, idén már 71 százalék, vagyis a fiatalok érdeklődőbbé és nyitottabbá váltak a közéleti és politikai témák iránt.

A kutatás szerint a fiatalok közel fele (45 százalék) fizetett már életében legalább egyszer online beszerezhető, vagy azon keresztül elérhető tartalomért, ugyanakkor jelentős különbség figyelhető meg a férfiak és nők között: míg az előbbiek 59 százalékára, utóbbiak kevesebb, mint egyharmadára (31 százalék) volt ez jellemző. A nem fizető csoportnak ugyanakkor mindössze egyharmada mutat nyitottságot arra, hogy változtasson eddigi gyakorlatán és pénzt áldozzon legális tartalmakért.

Nagy még a zavar

A HENT felméréséből az is kiderül, hogy az interneten megtalálható tartalmak esetében a jogszerűtlen források legálistól való megkülönböztetése a fiatal felnőttek egynegyedének okoz gondot. 

„A javuló tendencia ellenére még mindig jelentős ismerethiány tapasztalható a vásárlók részéről arra vonatkozóan, hogy mi számít eredetinek és hamisnak, ezért a szankciók mellett kulcsfontosságú a fogyasztók pontos tájékoztatása is a jogszerűtlen tartalmak és hamis termékek felismerhetőségéről, és ezek káros hatásáról” – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Németh Mónika, a HENT titkára.

Ha zenéről van szó...

A felmérés szerint a zenei tartalmak első számú szolgáltatója továbbra is a YouTube (88 százalék), de a válaszadók csaknem kétharmada (64 százalék) a letöltést is használja, ugyanakkor fontos változás, hogy a hat évvel ezelőtti adatokhoz képest (69 százalék) enyhén visszaesett ennek a népszerűsége.

További érdekes fejlemény, hogy a fiatalok egyharmada valamelyik stream alapú zeneszolgáltatónál már regisztrált, annak többnyire valamilyen ingyenesen elérhető verzióját veszik igénybe. A letöltési megoldások között a legnépszerűbb platform a YouTube downloader (70 százalék), amelyet a régóta ismert torrentezés (55 százalék) követ.

és ha filmekről

Filmek esetében ugyancsak fontos szerepe van a letöltésnek (64 százalék), ami 2011-hez képest már 10 százalékpontos növekedést jelent. A tendenciának több oka lehet: egyrészt visszaszorulóban van a videó, illetve DVD alapú filmnézés, másrészt nőtt a háztartásokban az internetes sávszélesség, emellett olcsóbbá vált és nagyobb lett a tárolókapacitás, illetve a fogyasztók részéről már kialakult módszerek vannak a letöltő felületek azonosítására és használatára. A letöltés mellett az ugyancsak ingyenes, stream alapú filmnézés is népszerű (50 százalék). Pozitív fejlemény, hogy minden ötödik válaszadó válaszolta azt, hogy már legális internetes felületeken keresztül is nézi a filmeket.

A HENT kutatásából az is kiderül, hogy ezeknek a tartalmaknak az ingyenes letöltése mögött sokkal inkább a gyorsabb és egyszerűbb hozzáférés húzódik meg, mintsem az ingyenes hozzájutás lehetősége. Ugyanakkor a válaszadók egy jelentős része (56 százalék) szerint a letöltött tartalmak sok esetben nem is beszerezhetőek legális úton.

A fiatal, középiskolás korosztály szokásait és attitűdjeit legutóbb 2015-ben vizsgálta a HENT. Az akkori középiskolások mára fiatal felnőttekké értek és így résztvevői voltak a 18 és 26 év közötti korcsoport megkérdezésére irányuló 2017-es kutatásnak. A résztvevők 41 százalék a jelenleg is nappali tagozatos tanulmányait végzi a közép- vagy felsőoktatásban. Minden tizedik válaszadó már megszerezte felsőfokú diplomáját, 43 százaléka pedig főállásban végez munkát. 

Ezt olvasta már?

4800 forintos célár jött a Megakránra »

4IG 629 (-0,94 ) AKKO Invest 457 (-0,11 ) ANY 1280 (0,79 ) APPENINN 360 (0,28 ) AutoWallis 80 (-2,32 ) BIF 304 (1,33 ) CIGPANNONIA 178 (1,71 ) DELTA 96 (-0,62 ) EHEP 2500 (-2,72 ) FORRAS/OE 1070 (-6,14 ) FUTURAQUA 70 (2,94 ) GSPARK 3370 (-0,88 ) Gloster 2300 (-8,00 ) MASTERPLAST 596 (-0,67 ) MOL 1859 (-0,05 ) MTELEKOM 385 (1,18 ) NORDTELEKOM 31 (-1,58 ) NUTEX 31 (-1,61 ) OPUS 262 (0,77 ) OTP 10800 (-0,92 ) OTT1 194 (-2,22 ) PANNERGY 610 (-1,29 ) RICHTER 6850 (-0,65 ) SET Group 69 (-1,57 ) TAKAREK 486 (-0,82 ) WABERERS 910 (1,34 )