-->

Félszoba: megoldás vagy hátrány?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A lakásvásárlóknak fontosabb a lakószobák száma, mint a lakás alapterülete. Sőt, amióta az egekbe szöktek a lakásárak, a vásárlók minél több szobát szeretnének belezsúfolni minél kisebb alapterületbe. Ezt az igényt az építők is igyekeznek kielégíteni - gyakran áthágva a vonatkozó előírásokat is. Pedig nem árt odafigyelni a szobák szabályoknak megfelelő méretére: a túlságosan kicsire méretezett lakótér ugyanis számos kényelmetlenséget jelenthet a későbbiekben.

Ez már történelem

A századforduló Budapestjének bérpalotáiban egyáltalán nem volt ritka az akár 40-50 négyzetméteres szoba sem. Sok lakásban még a konyhából nyíló és gangra néző cselédszobák mérete is meglepően nagy volt. A háború utáni lakáshiány közepette ezeknek az óriáslakásoknak a nagy részét aztán társbérletté alakították, vagy jobb esetben leválasztották.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

A háború utáni lakásmizériában a lakhatással kapcsolatos igények is megváltoztak. A lakótelepi lakások a maguk 50-60 négyzetméterével belefértek volna egy régi bérpalota nagyobb szalonjába. A terek persze szűkösebbek, alaprajz szempontjából azonban nagyon ésszerűen alakították ki ezeket: vagy két külön-bejáratú szobával, vagy egy nappalival és 2 félszobával épült a többségük. Talán éppen ez a funkcionalitás is az egyik oka a panellakások utóbbi években megnövekedett presztízsének.

Maga a „félszoba” fogalma is a hatvanas-hetvenes évekből származik, amikor is a 6-12 négyzetméteres lakóhelyiségek megnevezésére alakult ki ez a kifejezés. A tágasnak éppen nem mondható kisszobák éppen elegendőek azonban gyerek-, vendég- vagy dolgozószobának. Ha nem is a legideálisabbak, azért elég jól kiszolgálják egy család igényeit. Éppen elfér benne egy ágy, egy íróasztal és egy szekrény, néhány polc.

Fontos a méret

2008 szeptembere óta az új építésű lakóépületekbe azonban nem lehet már ilyen „félszobákat” kialakítani. Azóta ugyanis az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) keretében a lakószoba minimális alapterülete 8 négyzetméterre módosult: új lakásba ennél kisebb lakószobát tehát nem szabad betervezni.

Ugyanakkor a lakáscélú állami támogatásokat szabályozó kormányrendelet – bár a CSOK-nál már nem előírás a szobaszám – a méltányolható lakásigény meghatározásánál továbbra is használja a „fél lakószoba” elnevezést: ennek alapterülete egészen pontosan 6,01 és 12,00 négyzetméter közé esik.

„Új építésű lakások esetén nagyon oda kell figyelni arra, hogy milyen méreteket és elnevezéseket jegyeznek be a társasházi alapító okirat alapján a tulajdoni lapra” – figyelmeztet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője –,az előírásokat figyelmen kívül hagyó megoldások később akár gondot is okozhatnak”.

A túlságosan kicsi szobák lakószobaként történő elismertetése a lakás támogatási rendszer későbbi esetleges változása miatt lehet problémás, ezért érdemes tisztában lenni a szabályozással és, ha van rá mód, akkor még a tervezőasztalon módosítást kérni az építtetőtől.

Változó igények

A lakhatással kapcsolatos társadalmi igények folyamatosan változnak, így nem csoda, ha az emberek ma is igyekeznek élethelyzetükhöz igazítani lakásukat. Napjainkban a fő szempont persze a gyerekek megfelelő elhelyezése, de fontos lehet az is, hogy a gyerekekre rendszeresen vigyázó nagymamának is legyen saját helye; vagy, hogy tudjon hol dolgozni az a családtag, akinek megadatik a home office kényelme.

Így azután a mostanában épülő új lakások esetén is a szobaszám a meghatározó. A többszobás lakás piacképesebb. Az új építésű lakások esetében azonban fontos tudni tehát, hogy a 8 négyzetméternél kisebb helyiség, még ha ablakos is, csak gardróbszobának vagy hálófülkének minősülhet.

A tervezőasztalon még lehet módosítani a helyiség arányain, az ajtók, és esetleg ablakok elhelyezésén – később már minden sokkal nehézkesebb és drágább.

Hirdetés
Kriptovaluták
Melyik a legjobb lakáshitel?
Hirdetés
Befektetés

Befektetési alapok: a múlt hét kiugró vásárlásai és eladásai

A sorrend a múlt hét összesített eladási és vételi forgalmai alapján készült.

Hatalmas összeget fektet be az Aldi

Az Aldi 1,7 milliárd dollárt fektet be Nagy-Britanniában két év alatt.

Befektetési alapok: a hét vesztesei és nyertesei

A sorrend a múlt hét összesített eladási és vételi forgalmai alapján készült.

Ezt olvasta már?

Csökkent az új családi házak értékesítése az Egyesült Államokban »

4IG 531 (0,76 ) ALTEO 792 (-2,70 ) ANY 1165 (-0,85 ) APPENINN 326 (-2,69 ) AutoWallis 81 (-0,25 ) CIGPANNONIA 324 (-0,31 ) DELTA 69 (-2,00 ) Duna House 306 (-0,65 ) EHEP 1520 (-1,94 ) FUTURAQUA 55 (0,55 ) GSPARK 3340 (-0,60 ) MASTERPLAST 810 (0,50 ) MOL 1575 (0,90 ) MTELEKOM 342 (-1,59 ) Megakran 4 (-4,55 ) NORDTELEKOM 21 (-1,40 ) NUTEX 20 (-1,47 ) OPUS 203 (-4,48 ) OTP 10040 (0,90 ) OTT1 136 (-6,85 ) PANNERGY 718 (-0,55 ) RICHTER 6565 (-1,72 ) SET Group 52 (-2,80 ) TAKAREK 450 (0,90 ) WABERERS 1180 (1,29 )