Hiába volt válság, nem tanultunk belőle
| forrás: TF-információ | olvasási idő: kb. 2 percAz elmúlt öt évben csökkent azoknak a háztartásoknak a száma, akik készítenek háztartási költségvetést. A válság elmúltával a lakosság pénzügyeit tekintve kevésbé megfontolt, gondos és előrelátó lett. Csupán minden negyedik család készít költségvetést, illetve tendenciaszerűen csökkent a kamatszámítással kapcsolatos pénzügyi feladatokat helyesen megoldani tudók aránya is - derül ki a Pénziránytű Alapítvány által készíttetett felmérésből.
A megkérdezettek mintegy felének vannak pénzügyi céljai, ami alacsony értéknek tekinthető, különösen, ha az állami nyugdíjellátás mértékének jövőbeli várható csökkenésére, vagy a gyerekek iskoláztatásának növekvő költségeire gondolunk.
Jó hír viszont, hogy napi megélhetési gondokkal 2015-ben kevesebb válaszadó találkozott, mint 2010-ben. Mindez összefügghet a kedvezőbb munkanélküliségi, GDP és inflációs adatokkal.
Kis jövedelemből gazdálkodunk
Tízből legalább négyen élnek olyan háztartásban, amelynek havi bevétele kevesebb, mint 155 ezer Ft. E szegényebb háztartások majdnem harmada egy fős háztartás. A lakosság kb. harmada él olyan háztartásban, amelynek havi nettó jövedelme 155 és 260 ezer Ft közé esik – ezek nagyrészt kétkeresős háztartások. Több mint 260 ezer forintos havi nettó jövedelemből gazdálkodó háztartásban a lakosság 19 százaléka él, e háztartások több mint fele a közép-magyarországi vagy a nyugat-dunántúli régiókban található.
A 18-79 éves lakosság 27 százaléka érezte úgy az elmúlt évben, hogy a jövedelme nem fedezi megélhetési költségeit. A megélhetési gondokkal szembesülők aránya jelentősen magasabb az 40-59 éves korosztályban, míg a 70-79 éveseknél a legalacsonyabb. Kitettebbek még az ilyen rendkívüli élethelyzetnek az általános iskolai végzettségűek, az álláskereső munkanélküliek, a gyermeküket egyedül nevelők, és az alacsony jövedelműek. Ezzel szemben védettebbek a magas végzettségűek és a nyugdíjasok.
Ezt tesszük a pénzszűkében
A pénzhiány átvészelésére a válaszadók többsége meglévő forrásokra támaszkodott, illetve jellemzően csökkentette a kiadásait (50%). Közel negyedük (23%) próbált pluszforrásokat teremteni, vagyis vállalt valamilyen pluszmunkát. 22% pedig fizetési kötelezettségét halasztotta el, vagyis késve fizette be számláit.
Mit kezdünk a megtakarítással?
A 18-79 éves lakosság csupán 42%-a tudott valamennyi új megtakarítást képezni az elmúlt 12 hónapban. A megtakarítók közül a legtöbben a pénzt nem kamatoztatták, hanem csak folyószámlájukon hagyták (24%), vagy készpénzben otthon tartották (11%).
Az idős, 70-79 éves korosztály volt a takarékoskodásban a legaktívabb, 53%-uk tett félre pénzt, de ezt jelentős arányban készpénzben tették (21%). A felsőfokú végzettségűek közül szignifikánsan több a megtakarító (61%).
Nincsenek tartalékaink
Váratlan pénzügyi kiadást a lakosság kisebb része tudna azonnal kifizetni: a 18-79 éves lakosság 45%-a rendelkezik legalább egyhavi jövedelmének megfelelő likvid tartalékkal. A többség (55%) nem tudna egy hónapnyi jövedelmének megfelelő váratlan kiadást fedezni fogyasztása jelentős csökkentése vagy kölcsön felvétele nélkül.
Váratlan kiadások esetén legkiszolgáltatottabbak a 18-29 éves fiatalok (akik 17%-a nem is rendelkezik jövedelemmel), az alacsony végzettségűek, az álláskereső munkanélküliek, a gyermekükkel egyedül élő szülők, az alacsony (155.000 Ft alatti) háztartásjövedelemmel rendelkezők, a községekben, kisvárosban élők.
A háztartások 55%-a tudna hitelfelvétel vagy elköltözés nélkül jövedelmének egy hónapos vagy hosszabb ideig tartó kiesést elviselni. 37%-nak viszont már egy hónapon belül súlyos gondjai lennének, és helyzetüket jelentősen befolyásoló döntéseket kellene hirtelen meghozniuk.
Nem tervezzük meg a jövőt
A válaszadók többsége, 64%-a másokkal együtt hozza meg az őt érintő pénzügyi döntéseket. A válaszadók mindössze negyede nyilatkozott úgy, hogy háztartása készít költségvetést. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagon felüli mértékben készítenek költségvetést, ugyanez elmondható a széles látókörű, minőségi médiafogyasztókra és a 260 ezer Ft feletti havi nettó összjövedelemmel rendelkező háztartások tagjaira.
A válaszadók a pénzügyi termékek közül legnagyobb arányban (13%) a folyószámlát választották az elmúlt két évben, melyet a biztosítás (11%) követett. Az elmúlt két évben pénzügyi terméket igénybe vevő válaszadók jelentős része (41%) a termékválasztás folyamata során különböző szolgáltatók több termékét is összehasonlította. Ez a fajta döntéshozatal különösen jellemző a 30-39 évesek, felsőfokú végzettséggel rendelkezők és az önfoglalkoztatók körében.
Szintén magas volt azok aránya, akik egyáltalán nem mérlegelték az ajánlatokat (22%). Ez különösképp a fiatalokra (18-29 éves korosztály) volt jellemző, illetve azokra a válaszadókra, akik nem vesznek részt háztartásuk pénzügyi döntéseinek meghozatalában.
Így készült a kutatás
Az Alapítvány először 2010-ben vett részt egy olyan, 14 országot lefedő alapkutatásban, mely egységes nemzetközi módszertan alapján mérte fel az adott országban a felnőtt lakosság pénzügyi kultúra-fejlettségének szintjét. A 2010-es felmérést követően az Alapítvány Magyarország képviseletében 2015-ben ismét részt vett az egységes módszertanon és standard kérdőíven alapuló nemzetközi pénzügyi kultúra kutatásban, amely mintegy 30 országban közel egy időben került lebonyolításra. Mindkét magyar felmérést a GfK Piackutató készítette.
A nemzetközi módszertan alapján Magyarországon kívül mintegy 30 országban 2015 nyarán elkészített kutatás eredményeit Sz. Pap Judit, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértője mutatta be.