Hogy adózunk az új cafeteria-rendszerben?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Lényegében megmaradt a hárompilléres cafeteria - derült ki a Parlament által elfogadott törvényből. Új elnevezéssel, megváltoztatott értékhatárral és egyes elemek esetében megnövelt adóteherrel, de 2017-ben is adhatóak lesznek a klasszikus munkavállalói juttatások, mint pl. az önkéntes kasszák, a közlekedési bérlet, a munkahelyi étkezés vagy iskolakezdési utalvány. Az új rendszer egyértelműen az öngondoskodás felé tereli a munkavállalókat: az adóforintokkal évről évre nagyobb mértékben terhelt, így csökkenő céges gondoskodás mellett a jelenlegi életszínvonal megtartása csak a saját megtakarítások bevonásával képzelhető el, legyen szó gyermeknevelésről, egészségről, nyugdíjról.

A pénznél sokkal többről van szó

A Patika úgy látja, hogy az új cafeteriás szabályok összességében kedveznek az önkéntes kasszáknak. Azok a felelős munkáltatók, akik 2016-ban kihasználják az önkéntes pénztárakba fizethető maximális havi keretet – a nyugdíjpénztárakba 55 500 forintot, az egészség- és önsegélyező kasszákba 33 300 forintot –, a juttatás évi 200 ezer forint feletti része után már most is 49,98 százalékos adót fizetnek.

Látszik, hogy jelenleg a céges juttatás fele esik a kedvezőbb, 34,51 százalékos sávba, a másik felét pedig már most is 49,98 százalékos adóteher sújtja. Ez is megmutatja, hogy itt a pénznél sokkal többről van szó.

Az ösztönzés módjai

A 21. század két fontos tapasztalata, hogy a tudásalapú gazdaságban a gazdaság hajtóereje az elkötelezett és magas teljesítményre képes munkavállaló. Az ilyen teljesítményre való ösztönzés pedig nemcsak a béren keresztül valósulhat meg, hanem rendelkezésre állnak más eszközök is, például az egészségpénztári befizetések.

Az egészség olyan érték, amire a munkaadónak és munkavállalónak közösen kell vigyáznia, ezért indokolt lehet olyan intézményeket létrehozni, ösztönzőket használni, amelyek bizonyos esetekben saját magunktól is megvédenek bennünket. Sok pszichológiai, gazdaságpszichológiai kísérlet – de a mindennapi tapasztalataink is igazolhatják –, hogy a rövidtávú előnyökért gyakran háttérbe szorítjuk a hosszú távú érdekeinket.

Az elkölthető forintok

Látszik, hogy amíg a munkabér adótartalma 48,2 százalék, addig a cafeteria három pillérje a 0-33,3 százalékos sávba esik. Ez egy tízezer forintos havi juttatás esetében azt jelenti, hogy amíg az adómentes pillér elemei esetében a teljes tízezer forintot elköltheti a munkavállaló, és azt semmilyen más adó nem terheli, addig a munkabér esetében a 10 ezer forint nettó munkabérre majdnem ugyanennyi adóteher (9 323 forint) rakódik.

A számítások minden kétséget kizáróan arra mutatnak rá, hogy a 2017. évi munkabért kiegészítő juttatás bármelyikével lehet adóforintokat spórolni, ami egy az egyben a munkavállaló által költhető (pl. egészségpénztár) vagy megtakarítható (pl. nyugdíjpénztár) forintokká válik.

Bizonytalan helyzetben egy biztos pont

Azon is érdemes elgondolkozni, hogy az állam ígérete ellenére a mindennapokban szembesülhetünk az egészségügyben uralkodó állapotokkal, a folyamatosan szűkülő forrásokkal, a pénzszűke mellett elmaradó műtétekkel, a várólistákkal, nem is beszélve a nyugdíjkassza állandó hiányáról.

Ebben a helyzetben a munkavállaló és a család egyre inkább csak önmagára, az átgondolt megtakarításaira támaszkodhat, ha valódi védelemre vágyik az igazán nehéz helyzetekben. Az önkéntes kasszák már bizonyítottak, hiszen a közel negyedszázados fennállásuk óta milliók megtakarítását kezelik, és nyújtanak a családoknak szolgáltatásokat.

Ráadásul az egészségpénztárak – a törvényalkotó szándékának megfelelően - mostantól jelentősen kibővíthetik szolgáltatási portfóliójukat az önsegélyező funkciókkal, melynek megfelelően a hozzájuk csatlakozott szolgáltatóhálózat is bővülni fog. Továbbá az állam 20 százalékos SZJA-kedvezménnyel ösztönzi a magán pénztári befizetéseket, így például az ötvenezer forint befizetést további 10 ezer forinttal toldja meg.

Nem változott a cafeteriát adó kkv-k aránya

Az öngondoskodás megkezdéséhez a készpénzesített Erzsébet-utalvány minden eddiginél nagyobb lehetőséget teremthet: a havi 8 ezer forintból már 2-3 ezer forint elég, hogy egy kis odafigyeléssel magán pénztári befizetéssé váljon, legyen szó azonnali gyógyszervásárlásról, vagy nyugdíj-előtakarékosságról.

Már el is fogadták
A Parlament rekordgyorsasággal, a törvényjavaslat benyújtását követő ötödik napon már el is fogadta a 2017-től érvényes új cafeteria-szabályokat. Ahogy az borítékolható volt, a jelenlegi hárompilléres cafeteriához (adómentes, béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás) nem nyúltak, de néhány juttatást a magasabban adózó pillérbe helyeztek át.

Adómentes juttatás

0 százalékos közteherrel juttatásonként eltérő feltöltési határral (SZJA tv. 1 sz. mell.)
Munkába járás
Sport
Kultúra
Bölcsőde
Kockázati biztosítás (élet, baleset, egészség)
Teljes életre szóló biztosítás
Számítógép használat
Lakáscélú támogatás
ÚJ! Munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás

Béren kívüli juttatás

34,51 százalékos közteherrel (SZJA tv. 71. §)
ÚJ! Készpénz (éves 100 ezer forintig, azaz havi 8333, felette munkabér lehet csak)
SZÉP egyenleg feltöltés éves közszférában évi 200 ezer forintig, a versenyszektorban évi 450 ezer forintig

Egyes meghatározott juttatás

49,98 százalékos közteherrel feltöltési határ nélkül (SZJA tv. 70. §)
Helyi bérlet
Iskolakezdési támogatás
Önkéntes pénztárak (egészség-, nyugdíj- és önsegélyező),
Munkahelyi étkeztetés
Iskolarendszerű képzés
Üdültetés
Foglalkoztatói nyugdíjpénztár
Adóköteles biztosítási díj
Ajándék utalvány
Szabályzat alapján adott áru vagy szolgáltatás

Ezt olvasta már?

Készpénz már nem játszik a Volánbusz járatain »