-->

Készpénzmentes magyar gazdaság - lehetséges?

| forrás:
EUROLEX CONSULTING
| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Jelentősen felgyorsította a pénzügyi digitalizációt a koronavírus-járvány Magyarországon, az Intrum által megkérdezett cégvezetők szerint elérhető közelségbe került a készpénzmentes gazdaság is. Az MNB adatai némileg árnyalják azonban ezt a képet, és a recesszió is rombolja a pénzügyi intézményekbe vetett bizalmat, ami kevésbé kedvez a digitális gazdaságnak.

Magyarországon a hétköznapi pénzügyek hagyományosan készpénz-központúak, korábban számos kutatás rámutatott, hogy jobban szeretünk készpénzzel fizetni, mint elektronikusan, és sokan a megtakarításukat is szívesebben tartják fizikai fizetőeszközben. Az Intrum kintlévőségkezelő cég tavaly év eleji kutatásából is kiderült, hogy a magyarok több mint fele napi szinten fizet készpénzzel, ami 15 százalékponttal magasabb, mint az európai átlag. Bankkártyával ezzel szemben csak minden ötödik magyar fizetett napi szinten, a hitelkártya pedig ennél is kevésbé volt népszerű a kutatás készítésekor.

A koronavírus-járvány azonban ebben is jelentős változásokat hozhat: a fertőzésveszély miatt számos üzlet, ahol korábban még bankkártya-terminál sem volt, lehetővé tette a paypass-fizetést, miközben nőtt az érintésmentes (PIN-kód beírása nélkül is véglegesíthető) kártyás fizetés összeghatára, így sok helyen akár egy nagybevásárlás is elintézhető érintésmentes fizetéssel (jövőre pedig már mindenhol kötelező lesz elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani, ahol online kassza üzemel). A tavaszi lezárások és a karantén miatt pedig sokan megismerkedtek a webshopokkal és az online fizetéssel.

Az Intrum 2020-as európai szintű vállalati felméréséből (Európai Fizetési Jelentés – EPR) kiderült, hogy a magyar cégek jelentős része úgy véli, hazánkban is reális lehetőség a gazdaság készpénzmentessé válása: a hazai cégvezetők 34 százaléka szerint négy, 38 százalék szerint már kettő éven belül készpénzmentes lehet Magyarország. Ez az arány magasabb, mint az európai átlag, a vizsgált országokban 28, illetve 29 százalék számít teljes digitalizációra kettő, illetve négy éven belül. A magyar adatokból látszik a járvány és a távolságtartás hatása: az előző évhez képest 7 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint belátható időn belül teljesen digitálissá válhat a magyar gazdaság.

„Az elmúlt hónapokban Magyarország több évnyi lemaradást hozott be a pénzügyi digitalizációban” – fogalmazott Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója. „Érdemes kiemelni, hogy a kiskereskedelmen túl számos pénzügyi szolgáltató, például biztosítók, hitelintézetek is átálltak teljesen digitális ügyvitelre, ami szintén jelentősen növelte az elektronikus tranzakciók volumenét.”

Deszpot Károly szerint azonban a felmérésre válaszoló cégvezetők talán túl optimisták. Mint mondta, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elektronikus fizetés terjedése ellenére is tovább nőtt a készpénzben tartott megtakarítások aránya és a forgalomban levő (valójában nagyrészt otthon félretett) készpénz mennyisége. 2020 júniusának végére a jegybank nyilvántartása szerint rekordmennyiségű, 6965,3 milliárd forintnyi készpénz volt a háztartásoknál, május és június között 74,1 milliárd forinttal nőtt a forgalmi készpénz mennyisége.

Deszpot Károly szerint a járvány következtében fellépő recesszió nem kedvez a digitalizációnak. „A készpénzt sokan – nagyrészt tévesen – a biztonsággal azonosítják, úgy vélik, ha a szó szoros értelmében náluk van a pénzük, az nem fog elveszni. Valójában persze az infláció a készpénz értékét is rontja, ilyen helyzetben a megtakarítás akkor lesz csak értékálló, ha államkötvénybe vagy más, értékálló eszközbe fektetik. Erre azonban a recesszió alatt a többségnek nincs lehetőségük, hiszen az anyagi bizonytalanság miatt azonnal hozzáférhető tartalékra van szükségük. Így a vagyonukat készpénzben vagy folyószámlán hagyják”.

Deszpot Károly hozzátette azonban, hogy a technológiai feltételek fejlődése és a szabályozások később valóban csökkenthetik a készpénzközpontúságot, ha már érezhetően újraindul a gazdasági növekedés.

Az idei EPR kutatásból az is kiderült, a magyar cégek között nincs egységes konszenzus abban  a kérdésben, hogy jól járnak-e pénzügyi digitalizációval.  A magyar cégek jelentős része tart a digitalizációtól, 37 százalék szerint plusz költségeket okozna a vállalatnak. Azt ugyanakkor a többség elismeri, hogy a digitalizáció jelentősen megkönnyítené a könyvelést és gyorsítaná a fizetéseket.

Deszpot Károly elmondása szerint hosszú távon a gazdaság digitalizálásában a különösen érdekeltek a vállalatok. „Az Intrum számos felmérése mutatta azt, hogy a késő fizetések komoly anyagi kockázatot jelentenek a cégeknek. A digitális fizetési opciók elterjedése lerövidíti a megrendelés és a fizetés között eltelt időt, ezzel csökkentve a cégek likviditási problémáit. Emellett az a pénz, amit nem a párnahuzatba varrva, hanem bankszámlán tartanak az emberek, bekerül a gazdaság vérkeringésébe: a bankok ebből hiteleznek cégeknek, vagy vállalati részvényekbe fektetik, hozzájárulva ezzel a nemzetgazdaság növekedéséhez.”

Hirdetés
Kriptovaluták
Melyik a legjobb lakáshitel?
Hirdetés
Befektetés

Befektetési alapok: a múlt hét kiugró vásárlásai és eladásai

A sorrend a múlt hét összesített eladási és vételi forgalmai alapján készült.

Hatalmas összeget fektet be az Aldi

Az Aldi 1,7 milliárd dollárt fektet be Nagy-Britanniában két év alatt.

Befektetési alapok: a hét vesztesei és nyertesei

A sorrend a múlt hét összesített eladási és vételi forgalmai alapján készült.

Ezt olvasta már?

Romlott a német fogyasztói hangulat »