Piszkos pénzügyek - Találóbb, mint gondolnád

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

A megkérdezett magyar felnőttek 84%-a szerint koszos a készpénz, ám mindössze 26%-uk (négy emberből egy) mossa meg minden alkalommal a kezét, miután pénzhez ért – derül ki a MasterCard kutatásából, amelyet tizenkét európai országban végeztek. A kutatásban részt vevő magyar felnőttek harmada nyilatkozott úgy, hogy hajlandó lenne változtatni az életmódján azért, hogy higiénikusabban éljen, megelőzve ezzel a lengyel, cseh, német és horvát válaszadókat.

A MasterCard felmérése a többi vizsgált országban is hasonló eredményt hozott: kiderült, hogy az európaiak kétharmada szerint koszosak a pénzérmék és papírpénzek, így nem higiénikus kézbe venni őket, ám öt európai felnőttből mégis csupán egy mossa meg a kezét, miután pénzhez ért. A kutatás során 12 európai országban 9 ezer embert kérdeztek meg, akiknek többsége koszosabbnak tartja a készpénzt, mint a tömegközlekedési járművek kapaszkodóit, ám a megkérdezett európaiak egyelőre nem hagytak fel a készpénzhasználat szokásával.

Melyik veszélyesebb a kutya vagy a pénz?

A kutatás megállapította: a készpénzhasználattal kapcsolatos veszélyérzet és cselekvés között Magyarországon és Franciaországban van a legnagyobb távolság, vagyis e két országban mondták a legtöbben, hogy koszos a készpénz (84 és 74%), ám itt mosnak a legkevesebben kezet készpénzes fizetés után (26 illetve 19%).

A kutatás kapcsán Eölyüs Endre, a MasterCard igazgatója elmondta:“A készpénz mellett rengeteg más tárgyat vagy felületet használunk másokkal közösen, és ugyan az esetek többségében szerencsére ez nem jár negatív következményekkel, rendkívül fontos a fertőzésveszély csökkentése és az ezzel kapcsolatos tudatosság növelése. Több szempontból is logikus lépés tehát a készpénzmentes fizetés, hiszen a kártyás vásárlás esetében a kártyabirtokos teljes mértékben kontrollálja a fizetés folyamatát, sőt, egyérintéses fizetésnél még át sem kell adnia senki másnak a kártyát. Továbbá a bankkártyák nem porózusak, mint a gyapotszálakból készített európai bankjegyek, és szükség esetén bárhol, bármikor könnyen letörölhetőek, gyorsan fertőtleníthetőek.”

A kutatásban résztvevő európaiak kétharmada egyetértett abban, hogy óvatosan kell bánni a készpénzzel, mert rengeteg kórokozó lehet rajta. Ennek ellenére a felmérés szerint Európában az emberek gyakrabban mosnak kezet azután, hogy megsimogattak egy állatot (46%) vagy tömegközlekedéssel utaztak (36%), mint azután, hogy pénzt fogtak a kezükben.

Hány baktérium van egy átlagos európai pénzen?

Egy korábbi vizsgálat, amelyet a MasterCard és az Oxfordi Egyetem végzett 2013-ban  kimutatta, hogy egy átlagos európai papírpénzen 26 ezer baktérium van, melyek ártalmasak lehetnek az egészségünkre. Noha az újabb, idei kutatás résztvevői tudatában vannak a készpénzhasználat lehetséges egészségügyi kockázatainak, mégis kevesen vannak, akik tesznek valamit ez ellen.

Azzal kapcsolatban, hogy miért vonakodnak az emberek felhagyni a készpénzhasználat szokásával, Donna Dawson brit pszichológus elmondta: “A pénz, amely kézzelfogható bankjegyek és érmék formájában van jelen az életünkben, a gazdasági hatalom és egyéni siker legerősebb látható jelképe; így sokak számára nehéz bármiféle negatív képzetet társítani a fogalmához. Az emberek többsége továbbá úgy gondolja: mivel semmiféle ráhatása nincs arra, hogy őt megelőzően kik, hányan, hol és hogyan használtak egy adott papír- vagy fémpénzt, ezért fölösleges azon aggódni, hogy vajon mennyire lett koszos egy-egy bankjegy vagy érme a korábbi használat során.  Lehet, hogy a készpénz koszosságáról szóló információk egy darabig aggasztják az embereket, de aztán viszonylag hamar megfeledkeznek róluk”.

Volt-e köze a pestishez a pénznek?

A MasterCard kutatásának további eredményei szerint tízből csaknem négy európai (37%) hajlandó lenne változtatni az életmódján a nagyobb higiénia érdekében, és a többségük azt mondta, szívesen térne át a bankkártyás illetve egy érintéses fizetésre ebből a célból. Ami a nagyobb higiénia érdekében történő életmódbeli változtatás kérdését illeti, a magyarok a 12 országot átfogó kutatásban hatodik helyen végeztek: a megkérdezett magyar felnőttek 35%-a nyilatkozott úgy, hogy hajlandó lenne változtatni az életmódján azért, hogy higiénikusabban éljen, megelőzve ezzel a lengyel, cseh, német és horvát válaszadókat.

Dr Jim O’Mahony ír biológus, a Cork Institute of Technology munkatársa szerint “Régóta közismert, hogy kapcsolat van a pénzhasználat és a higiénia hiánya között. Történelmi feljegyzésekből tudjuk, hogy Angliában a falusiak a pénzt hibáztatták a pestisjárványok terjedéséért, és fertőtlenítési céllal ecetes hordókban áztatták a pénzérméket . Az utóbbi években számos tudományos kutatás igazolta, hogy a bankjegyek és pénzérmék baktériumokat és más mikrobákat hordoznak. Az emberek többsége tudatában van annak, hogy kockázatos pénzzel érintkezni, ám a gyakorlatban a többség még a legegyszerűbb higiénés szabályokat sem tartja be.

Mit kell tenni influenzajárvány idején?

Ahogyan korábbi vizsgálatok már kimutatták, egy átlagos európai bankjegyen 26 000 baktérium kolónia él. Ennek tudatában minden okunk megvan rá, hogy a készpénzhasználatot egészségügyi kockázattal járó tevékenységnek tartsuk, ami éppolyan fertőzésveszélyes, mint megfogni a vécékilincset, közös tányérból enni nyilvános helyen, vagy megfogni egy mozgólépcső korlátját. Noha nincsenek kőbevésett nemzetközi sztenderdek arra vonatkozóan, hogy a téli infuenza- vagy egyéb járványok idején hogyan kellene kezelni a készpénzt, de az bizonyos, hogy az ilyen fertőzésveszélyes időszakokban célszerű lenne előnyben részesíteni a higiénikusabb megoldásokat, mint amilyen például a készpénzmentes fizetés.”

Chris Kangas, a MasterCard Europe egyérintéses fizetési megoldásokért felelős vezetője hozzátette: “Az idei kutatásból világosan látszik, hogy a készpénzhasználat higiéniai kockázatai ellenére az európaiak nehezen hagynak fel a készpénzes fizetés rossz szokásával, noha az egyérintéses fizetés segítségével nem csak gyorsan és kényelmesen, hanem baktérium- és kórokozómentesen lehet fizetni, nem úgy, mint ha készpénzt használunk, és a bankjegyekkel együtt számos kórokozót is továbbadunk fizetés közben.”

Hirdetés
Kriptovaluták
Melyik a legjobb lakáshitel?
Hirdetés
Befektetés

Elindult a virtuális tőkebefektetési piactér, az meg mi?

A digitális platformot már a közeljövőben tőzsdére tervezik vinni.

BÁV: mindenkinek az arany kell most

Felvásárolták a BÁV teljes befektetési aranykészletét.

Ezúttal több mint 30 millióval támogat a MOL

30 millió forintot fektet a MOL a fenntartható jövőbe országszerte.

Ezt olvasta már?

Díjmentes tranzakciók a kevesebb kontaktusért »

4IG 437 (6,20 ) AKKO Invest 388 (3,33 ) ALTEO 706 (-1,94 ) APPENINN 290 (8,43 ) AutoWallis 79 (4,08 ) BIF 300 (-1,96 ) CIGPANNONIA 136 (1,12 ) CSEPEL 370 (-7,50 ) DELTA 103 (3,93 ) EHEP 5100 (-7,94 ) ENEFI 295 (-3,59 ) FORRAS/OE 1070 (-10,83 ) FUTURAQUA 73 (1,39 ) GSPARK 4380 (-1,35 ) KPACK 19300 (4,32 ) KULCSSOFT 1820 (1,11 ) MASTERPLAST 596 (1,02 ) MOL 1949 (3,40 ) MTELEKOM 369 (3,94 ) NORDTELEKOM 36 (4,71 ) NUTEX 31 (2,66 ) OPUS 210 (10,29 ) ORMESTER 11400 (-0,87 ) OTP 8900 (-2,20 ) OTT1 180 (-0,44 ) PANNERGY 674 (2,74 ) RABA 930 (1,09 ) RICHTER 6350 (4,35 ) SET Group 78 (2,79 ) TAKAREK 430 (8,86 ) WABERERS 726 (3,71 )