Megdolgoznak a fiatalok azért, hogy jó szakmájuk legyen

| szerző: | olvasási idő: kb. 4 perc

Már csak pár napjuk maradt a középiskolásoknak a döntésre. Február 15-én éjfélig ugyanis véglegesíteniük kell a a főiskolai és egyetemi jelentkezéseket. A választás nem lehet könnyű, hiszen néhány szakra esélyük sincs bekerülni, ha nincs emelt szintű érettségijük egy - vagy több - adott tárgyból. Az emelt szintű tudásért és az ezért járó pluszpontokért azonban sokszor megküzdenek a diákok: az érettségire felkészítő kurzusok és a nyelvtanfolyamok ára, valamint a magántanárok óradíja széles skálán mozog. Esetenként akár több százezer forintos költséget is jelenthet a családoknak az álmait követő tanuló megfelelő felkészítése.

Napjainkban a továbbtanulásra egyre inkább egy komoly befektetésként gondolunk, elég csak megnézni a költségtérítéses képzések tandíjait.  

Az álomszakma kitanulása azonban nem csak a felsőoktatás megkezdésétől járhat költségekkel: sokan már a középiskolai tanulmányaik alatt tanfolyamokra, előkészítőkre vagy magánórákra járnak, hogy minél nagyobb eséllyel pályázhassák meg a főiskolai vagy egyetemi helyeket. 

Nem mindegy ugyanis, hogy mennyi ponttal és milyen érettségikkel szállnak versenybe a diákok: 280 pont alatt például még egy költségtérítéses alap- vagy osztatlan képzésre sem kerülhetnek be a rendes felvételi eljárás során.

Hogyan pontoznak?

A pontozási rendszer nem változott az előző években megszokotthoz képest: a megszerezhető összpontszám maximuma továbbra is 500 pont, amiből 200-at a tanulmányi eredményekkel, 200-at az érettségi vizsgákon nyújtott teljesítmény alapján, 100-at pedig a pluszpontokkal szerezhetnek meg diákok.

A pontduplázás lehetősége is megmaradt idén, ami azt jelenti, hogy a tanulók továbbra is kétféleképpen számolhatják ki a többletpontok nélküli összpontszámukat: vagy összeadják az utolsó két év végén szerzett jegyek alapján kiszámolt tanulmányi pontszámot (maximum 200 pont) és az érettségi pontszámot (maximum 200 pont), vagy megduplázzák az érettségi pontszámot. A két eredmény akár többtíz pontos eltérést is mutathat, ezért a felvételin automatikusan az előnyösebb verziót veszik figyelembe.

Forrás: eduline.hu

Mennyi pont kell az álmokhoz?

A legtöbb népszerű képzésen idén is előzetes ponthatárokat húztak, ami általában minimum 300 pontot jelent. De míg a 300 pont elég az agrármérnöki osztatlan képzésre való bekerüléshez, addig szociológiára vagy anglisztikára 320, turizmus-vendéglátó vagy állatorvosi képzésre 400, pszichológiára 435, kommunikáció- és médiatudományra pedig 455 pont az alsó határ.

Bonyolítja a dolgot, hogy egyre több szakon teszik kötelezővé az emelt szintű érettségi(k) meglétét, és az sem mindegy, hogy azt milyen tárgyból teszi le a jelentkező. Hogy a fenti példáknál maradjunk, az agrár képzések közül az erdőmérnöki szakra kötelező a matematika emelt érettségi, és választani kell még a biológia, a fizika, a kémia, a szakmai előkészítő tárgyak vagy az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak közül egyet.

Szociológiából az angol, a francia, a német, az olasz, az orosz, a spanyol, a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a társadalomismeret és a történelem szerepel a listán: ezekből választani kell egyet, amit emelt szinten teljesít a diák.

Anglisztikán értelemszerűen alapelvárás az angol emelt szintű érettségi, valamint a francia, a latin, a magyar, a német, az olasz, az orosz, a spanyol és a történelem szerepel a másodiknak választható tárgyak között. 

Pszichológia szakon az angol, a biológia, a francia, a magyar, a matematika, a német, az orosz, a történelem, az oktatási alapismeretek és a pedagógia ismeretek tárgyak közül kell egyet emelt szinten teljesíteni.

Ahhoz pedig, hogy a diák bekerülhessen a kommunikáció és médiatudomány képzésre, emelt szintű érettségit kell tenni a felsorolt tárgyak egyikéből: angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol, magyar nyelv és irodalom, matematika, társadalomismeret vagy történelem.

Fiatalok a felsőoktatási ponthatárok bejelentésén, a Pont Ott Parti 2017 rendezvényen Zalaegerszegen 2017. július 26-án. Ezzel eldőlt, hogy a közel 106 ezer jelentkező közül hányan kerülnek be az általános eljárásban egyetemre, főiskolára. 2017. július 26-án. MTI Fotó: Varga György

A hivatalos ponthatárokat nyáron hirdetik ki, de az biztos, hogy 280 pont alatt egyik területen sem rúghatnak labdába a jelentkezők, legalábbis abban az esetben, ha alap- vagy osztatlan képzést választanak. Akik egy kétéves, úgynevezett felsőfokú szakképzést pályáznak meg, azoktól 240 pont a minimum elvárás, ebbe azonban csak az emelt szintű érettségiért járó többletpontok számítanak bele.

A négyféléves képzésekért diploma ugyan nem jár, viszont a végzős hallgatók felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kapnak a sikeres záróvizsga után, amellyel továbbtanulás esetén újabb pluszpontokra tehetnek szert. Ha az egyetemista a felsőoktatási szakképzés elvégzése után az azonos terület alapképzését is szeretné elvégezni, jeles záróvizsga esetén 32, jó érdemjeggyel 20, a közepesért pedig 10 többletpontot zsebelhet be.

Mi ér plusz pontot?

Azon kívül, hogy egyes szakokon kötelező elvárás az emelt szintű érettségi, azt sem szabad elfelejteni, hogy a jelentkezőnek ez 50 pluszpontot is ér.

Ha például már van valakinek egy középfokú nyelvvizsgája, jobban jár, ha ugyanabból a tárgyból emelt szinten érettségizik, hiszen nemcsak könnyebben készül fel rá, de a nyelvvizsgáért járó 28 pont helyett inkább az emelt szintért kapható 50 ponttal gazdagodik. Ez a 22 pontos különbség pedig könnyen eldöntheti a tanuló tanulmányainak jövőjét. Bár a felsőfokú komplex nyelvvizsgáért már 40 többletpont jár az egyetemi-főiskolai felvételin, ez még így is elmarad az emelt szintű érettségiért járó jutalom mértékétől.

Fontos azonban, hogy csak akkor jár ezekért az érettségikért a pluszpont, ha az adott szakhoz tartozó (fentebb részletezett) tárgyakból teljesíti a tanuló, és minimum 45 százalékot elér a vizsgán. 

Ezen kívül az országos versenyeken nyújtott teljesítményt is értékeli a pontozási rendszer. Ha az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén a diák bekerül az első 10-be, akkor 100, ha a 11-20. helyen végez, 50, ha pedig a 21-30. helyezettek között van, 25 pluszpontot érdemel. 

A Középiskolai Tudományos Diákkkörök Országos Konferencia versenyein a nagydíjasok 30, az első díjasok 20 többletpontot, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Verseny dobogósai pedig 30 többletpontot kaphatnak.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért dobogós helyezésért 20 pontot kap a jelentkező, míg az országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezés alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentést kapott diákok 30 pluszponttal számolhatnak.

Emellett 40 többletpontra jogosultak a csecsemőgondozási díjban (CSED), gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES), gyermeknevelési támogatásban (GYET) vagy gyermekgondozási díjban (GYED) részesülő, valamint a fizetés nélküli szabadságon lévő jelentkezők is.

Forrás: publicdomainpicture.net

Tanfolyamokkal a sikerért

A májusi érettségire való felkészülést sokan már az utolsó középiskolás tanévük elején megkezdik. Aki 2017 szeptemberétől beiratkozott egy éves előkészítőre, az tantárgyanként átlagosan 100-120 ezer forintot fizet ki a sikeres érettségi érdekében, attól függően, hogy közép vagy emelt szintű vizsgára tanul. Ezek általában 120 és 150 órás képzések.

Aki pedig januárban kezdett el egy intenzívebb, féléves felkészítő tanfolyamot, 75-80 ezer forintos költséggel számolhatott tantárgyanként. Itt átlagosan 70-80 órás képzésről van szó.

Annak is mélyen a zsebébe kell nyúlni angol nyelvből készül emelt szintű érettségire: egy felkészítő csoportban való részvételért is minimum 50 ezer forintot elkérnek, ez azonban mindössze 10 tanórát jelent. Akinek ennyi alkalom nem elég a felkészüléshez, általában magántanárhoz fordul, ebben a körben azonban már jóval nagyobb különbségeket láthatunk az árakban.

Találhatunk olyan hirdetéseket, ahol az angol vagy német nyelvet oktató tanár 45 percért 2 ezer forintot kér el, de akad olyan is, ahol 4 ezer forintba kerül ugyanez az időtartam. Egy 60 perces tanórát 3 és 5 ezer forint közötti árakkal kínálnak, 90 percért pedig 4 és 6 ezer forint közötti összeget kérnek. Csak összehasonlításképpen jegyezzük meg, hogy az emelt szintű matek érettségire való felkészítést átlagosan 2500 forint/alkalom díjjal vállalják a magántanárok, egy tanóra pedig a legtöbb esetben 90 perces.

Annak sem lehet könnyű a választás, aki nyelvvizsgára készülne fel: egy komplex nyelvtanfolyam ára általában 80-85 ezer forinttól indul. A 100 órás angol, német, francia, spanyol és olasz nyelvtanfolyamokat átlagosan 90 ezer forintért végezhetik el a tanulók, az orosz és a portugál nyelvvizsgára való felkészítés viszont valamivel drágább: 100-105 ezer körüli összegeket találhatunk a kínálatban.

Érdemes azonban tájékozódni a nyelviskolák kedvezményes ajánlatai között, februári-márciusi kezdéssel ugyanis több intézmény akár 40-50 százalékkal olcsóbban kínálja a tanfolyamokat az érvényes diákigazolvánnyal rendelkező jelentkezőknek.

Hirdetés
Brexit

Londoni pénzügyi elemzők szerint a valószínűsíthető enyhe lassulás ellenére...

A korábbi piaci és elemzői várakozásokkal ellentétben nem...

Melyik a legjobb lakáshitel?
Szavazz!

Szegények pénze lesz az euró?

Nagyon úgy tűnik, hogy a három legszegényebb uniós tag is előbb vezeti be az...

Értelmetlen a légiforgalmi sztrájk?

Harmadik hetébe lépett a francia nemzeti légitársaság dolgozóinak sztrájkja,...

Hirdetés
Befektetés

Még mindig erős a befektetői bizalom az ingatlanpiacon

A növekvő hitelfelvételi hajlandóság és az otthonteremtési kedvezmények...

A licitálás tovább nyomja felfelé az ingatlanárakat

Egyes ingatlantípusoknál az alku helyett már licitálnak a lakásvásárlók.

Itt egy álkriptodevizából finanszírozott álbefektetés

A kockázatokra szerették volna felhívni a figyelmet.

Ezt olvasta már?

Egy különleges falfesték emelheti új szintre a lakásfűtést »