Mennyiből lehetne jól élni Magyarországon? Íme a számok

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A szegényebbek szerint Magyarországon már havi 138 ezer forintból is jól lehet élni, a legfelsőbb jövedelemkategóriába tartozó háztartások szerint ugyanakkor ehhez 293 ezer forintra van szükség fejenként.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háztartás-statisztikai felmérés során a háztartások nyilatkoztak arról, hogy mennyi nettó jövedelmet tartanának szükségesnek a különböző szintű életszínvonalhoz. 

Jövedelemelvárások 2013-ban

Az elvárt jövedelemösszegek a KSH összefoglalója szerint szoros kapcsolatban áll a tényleges jövedelmi helyzettel, azaz a szegényebbek kevesebb pénzből is átlagos, vagy akár nagyon jó színvonalon tudnának élni, a gazdagabbak ugyanezekhez a szintekhez magasabb jövedelmet tartanának szükségesnek.

A magyar háztartások 2013-ban az átlagos megélhetési szinthez fejenként, havonta 120 ezer forint jövedelmet tartottak volna elegendőnek, míg a nagyon jó szinthez 214 ezer forintra lett volna szükségük. A legfelső jövedelmi ötödben élők havi 162 ezer forintot társítottak az átlagos színvonalhoz, és 293 ezer forintot a nagyon jóhoz, míg a legszegényebb réteg 78 ezer forintot tartott szükségesnek az átlagos és 138 ezer forintot a nagyon jó megélhetési szinthez.

Mennyit költöttünk 2012-ben?

A magyar háztartások összes fogyasztási kiadásának egy főre jutó éves, átlagos értéke a héten közölt közölt kimutatás szerint 2012-ben 816 ezer forint volt, ami reálértéken 2,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A különböző jövedelmi szintű családok fogyasztási szerkezete ugyanakkor komoly eltéréseket mutatott.

A fogyasztás színvonalát és szerkezetét elsődlegesen a háztartás jövedelmi helyzete határozza meg. 2012-ben a legfelső jövedelmi ötödben élők valamivel több, mint háromszor annyit költöttek egyéni fogyasztásra, mint a legalsó ötödben élők. Az éves összes fogyasztást tekintve a legszegényebbek kiadásai az országos átlag körülbelül felét tették ki, míg a legfelső ötödben élők 1,7-szeresét költötték az átlagnak.

Még nehezebb helyzetben a szegények

Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a leggazdagabb ötöd háztartásainak éves fogyasztási kiadása reálértéken 1,2, míg a legszegényebbeké 6,2%-kal csökkent. 2011-hez viszonyítva a legszegényebb réteg háztartásai élelmiszerre 5,4, lakásfenntartásra és energiára 2,5, közlekedésre 13,7%-kal költöttek kevesebbet. A fogyasztáscsökkenés mellett a 2011. évihez képest mindkét réteg fogyasztási szerkezete romlott, nőtt a létfenntartási kiadások súlya az összfogyasztáson belül, élelmiszerre és lakásfenntartásra a legszegényebbek 1,5, a leggazdagabbak 0,8%-kal költöttek többet.

Mennyit keresünk?

A KSH legfrissebb gyorstájékoztatója szerint a – családi kedvezmény nélkül számított – átlagos nettó kereset 149 200 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 500, a szellemi foglalkozásúaké 197 900) forint volt 2013. január-október közötti időszakban.

Minél szegényebb egy háztartás, annál nagyobb súlyt képvisel fogyasztási szerkezetében az élelmiszerre és lakásfenntartásra fordított ráfordítás, vagyis annál kevesebb szabadon elkölthető jövedelem áll rendelkezésükre. A két szélső jövedelmi ötöd életszínvonala közti különbséget jól tükrözi, hogy a legalsó jövedelmi ötödben a fogyasztási kiadások 57,6%-át tették ki az alapvető szükségletekre fordított összegek (élelmiszerkiadások és háztartási energia), míg a legfelső ötödben 42,1%-ot. A legfelső ötödben élők reálértéken 5,6%-kal költöttek többet egészségügyi és 1,3%-kal kulturális kiadásokra, mint 2011-ben.

Hirdetés
Kriptovaluták
Melyik a legjobb lakáshitel?
Hirdetés
Befektetés

Tizenegy millió dollárbefektetés a Commsignia cégnél

A Commsignia 11 millió dollárbefektetést kapott.

Európa a befektetések központja

Egyre vonzóbb a külföldi befektetők szemében Közép-Kelet-Európa.

Kanadából és Svájcból érkezett a legtöbb befektetés

EU: tavaly már nem az USA-ból érkezett a legtöbb befektetés.

Ezt olvasta már?

A hivatal szerint 4,9 százalékos a növekedés »