Mennyit ér egy nyelvvizsga Magyarországon?

| forrás:
mti/TF-információ
| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

A nyelvtudás fontosságát egyre szélesebb körben ismerik el. A legtöbb munkáltató előnyben részesíti az idegen nyelvet/nyelveket is beszélő jelentkezőket, egyes munkakörök betöltéséhezhez azonban már alapkövetelmény a magabiztos és aktív angol nyelvhasználat, írásban és szóban egyaránt. Emellett pedig az érem másik oldalán lévő munkavállalók is tudják, hogy sok esetben pluszpontot ér a nyelvismeret, sőt, a felnőtt kezdő nyelvtanulók nagy része épp egy jobb álláslehetőség vagy egy külföldi álomkarrier reményében vágott bele a nyelvtanulásba. A versenyképes nyelvtudás azonban már a fiatalok körében is egyre nagyobb jelentőséggel bír: 2020-tól már a főiskolára vagy egyetemre való felvételizés alapvető követelménye lesz a nyelvvizsga. 

A nyelvtudás mindenek felett

A fiatalokban van a jövő, ezért 2018-ban, a családok évében rájuk is minden eddiginél több figyelem irányul majd - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára pénteken. Novák Katalin a január elsején életbe lépett változások közül kiemelte a nyelvvizsga díjának visszatérítését.

Korábban már bejelentették, hogy ezzel a támogatással próbálják ösztönözni a fiatalokat az első nyelvvizsga megszerzésére. Azóta azonban kiterjesztették ezt az intézkedést annak érdekében, hogy minél többen beszéljenek idegen nyelveket. A kormány tehát 2018. január elsejétől minden 35 év alatti fiatalnak megtéríti az új nyelvvizsga árát, akkor is, ha az érintett már rendelkezik nyelvvizsgával. 

Azért van néhány feltétel is: az értékhatár 34 ezer 500 forint, a visszatérítés pedig csak a legalább középfokú, komplex nyelvvizsgákra vonatkozik. A többszöri próbálkozás vagy a részvizsgák árát tehát nem lehet visszaigényelni.

Az elmúlt évek, számokban

Érdekes lehet majd megfigyelni, hogy az intézkedés bevezetése miatt milyen mértékben ugrik majd meg a nyelvizsgázók száma. Az elmúlt 14 esztendő (2003-2016) számait vizsgálva ugyanis azt láthatjuk, hogy az utóbbi pár évben meglehetősen alacsony szinten mozgott a létszám a kétezres évek elejéhez képest. Hiszen míg 2003 és 2009 között évente átlagosan 115 ezer 800-an tettek nyelvvizsgát a 14-24 évesek körében, addig 2010 és 2016 között már évi 100 ezer alatti volt a vizsgázók száma átlagosan: alig több mint 94 ezer fiatal bizonyította tudását valamilyen idegen nyelvből évente (átlagérték).

Forrás: mti

Ha a 14 év átlagos részvételi arányát két korosztályra bontva vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a 14-19 évesek körében jóval több nyelvvizsgát tettek 2003 és 2016 között, mint a 20-24 éves korosztályban. Az előbbi korcsoport átlagos évi vizsgaszáma 54 ezer 644, az utóbbiak pedig átlagosan 46 954 vizsgát tettek évente.

Az mti átlal megjelentetett infografikán jól látszik, hogy elmúlt 14 év legtöbb nyelvvizsgáját a kétezres évek közepén tették: a 14-19 évesek körében 2005-ben szerezték meg a legtöbben (77 ezer 892-en) a nyelvtudást igazoló bizonyítványt, a 20 és 24 év közöttiek közül pedig 2006-ban viszgáztak a legtöbben (61 ezer 551-en).

A tudás pluszpontot ér

2020-tól az egyetemre vagy főiskolára felvételizők már nem bízhatnak a nyelvvizsgák után járó pluszpontokban, ugyanis kötelező lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgát tenniük. Most azonban még nem él ez a szabály, tehát értékes többletpontokat zsebelhetnek be azok, akik papírral bizonyítják, hogy beszélnek valamilyen idegen nyelvet, legalább középfokon.

Az alapfokú nyelvizsga után ugyanis továbbra sem jár pont, ezzel szemben viszont egy középfokú (B2) komplex vizsga 28 pontot, egy felsőfokú (C1) komplex vizsga pedig már 40 pluszpontot ér.

Feltétel, hogy a bizonyítvány államiag elismert vagy azzal egyenértékű legyen. A pontozás azonban nyelvenként értendő, tehát aki több idegen nyelvből is letette a vizsgát, még jobban örülhet. Ha viszont egy nyelvből több fokozatú vizsgával is rendelkezik a jelentkező, abban az esetben csak a magasabbat (tehát a felsőfokot) számítják be.

Forrás: pexels

Többet kereshetünk a nyelvvizsgával?

Előfordulhat, hogy egy álláshirdetésben előnyként tüntetik fel az idegen nyelvek ismeretét, ez azonban nem minden esetben jelent plusz pénzt is. A legtöbb munkáltató ugyanis a használható nyelvtudást keresi, amelynek nem feltétele a nyelvvizsga megléte. Ettől még van esélyünk magasabb fizetést kialkudni, főleg, ha nyelvtudásunknak köszönhetően nagyobb feladatkört vagyunk képesek ellátni.

Olyan helyzetekben viszont, ahol elvárás a nyelvizsga bizonyítvány, általában a bérezésbe is belekalkulalják ennek értékét. Egyes esetekben pedig jogosultak lehetünk úgynevezett indegennyelv-tudási pótlékra, ismeretebb nevén nyelvvizsga pótlékra is. 

A hivatalos megfogalmazás szerint “idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt”. A nyelvtudást ebben az esetben bizonyítvánnyal is igazolni kell. A pótlék mértéke középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap 50 százaléka, felsőfokú nyelvvizsgánál pedig a pótlékalap 100 százaléka.

Hirdetés
Kriptovaluták
Melyik a legjobb lakáshitel?
Hirdetés
Befektetés

Kuala Lumpur, Malajzia jó hely az osztrákoknak

Malajziában invesztál az osztrák OMV.

Dávid és Góliát meg például Tweedy

A befektetési alapok teljesítményét benchmarkhoz szokták viszonyítani.

Eltörlik a brókercégek különadóját

A befektetési szolgáltatók mentesülnek a különadó megfizetése alól.

4IG 3480 (1,16 ) ALTERA 715 (-2,72 ) ANY 1250 (-1,19 ) APPENINN 570 (-3,55 ) BIF 2000 (0,50 ) CIGPANNONIA 390 (-3,47 ) CSEPEL 774 (-5,61 ) EHEP 910 (-14,15 ) ELMU 26600 (-0,75 ) ENEFI 185 (-1,34 ) ESTMEDIA 98 (5,38 ) FORRAS/OE 960 (-7,69 ) FUTURAQUA 51 (-0,39 ) GSPARK 3460 (0,29 ) KONZUM 2350 (-4,47 ) MASTERPLAST 630 (-3,08 ) MOL 2850 (0,14 ) MTELEKOM 410 (0,12 ) NORDTELEKOM 36 (-3,46 ) OPUS 501 (-3,84 ) ORMESTER 1250 (-16,11 ) OTP 10000 (1,06 ) OTT1 225 (-3,02 ) PANNERGY 680 (0,59 ) RABA 1285 (-1,53 ) SET Group 213 (-2,74 ) TAKAREK 619 (1,48 ) WABERERS 2790 (2,95 ) ZWACK 16500 (-0,60 )