Mi is tehetünk a fehérebb gazdaságért

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A magyarok hatvan százaléka egyetért azzal, hogy az elektronikus fizetési megoldások növelésével és a készpénz visszaszorításával csökkenthető hazánkban az árnyékgazdaság - derült ki a Mastercard legfrissebb kutatásából, amely azt mérte fel, hogy a közép- és kelet-európai régió tíz országában hogyan gondolkodnak a fogyasztók a jelenségről. A vizsgált országok válaszadóinak több mint nyolcvan százaléka lépéseket vár a kormányoktól az árnyékgazdaság elleni küzdelemben, a fogyasztók ugyanakkor hajlandóak fizetési szokásaikon is változtatni, amikor felismerik, hogy ők is hozzájárulhatnak a visszaélések csökkentéséhez.

A Mastercard megbízásából az IPSOS tíz közép- és kelet-európai országban (Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) készített felmérést arról, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnak az árnyékgazdaság kérdésköréhez, mennyire ismerik a témát, milyen megoldásokat alkalmaznának a jelenség visszaszorítására.

Mit gondolnak a válaszadók?

A legtöbb ország esetében elmondható, hogy az állampolgárok jelentős része ismeri a fogalmat, tisztában van az árnyékgazdaság létezésével és negatív jelenségként tekint rá. A többség (69%) úgy gondolja, hogy az árnyékgazdaság miatt kevesebb forrás jut a közösségi javak előállítására, így például az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra fejlesztésére.

A válaszadók több mint 70 százaléka azt is felismerte, hogy az adóhatóság elől eltitkolt jövedelemnek negatív hatása van a gazdasági növekedésére, és mindez egyenlőtlen versenyhelyzetet eredményez. Ezért a felhasználók több mint 80 százaléka elvárja a kormányától, hogy aktív szerepet vállaljon az árnyékgazdaság elleni küzdelemben.

Magyarországon a megkérdezettek 75 százaléka ért egyet azzal, hogy a kormánynak fel kell vennie a harcot a jelenséggel, Lengyelországban ez az arány alacsonyabb (72%), Bosznia-Hercegovinában viszont kiugróan magas (93%).

Nem látják a szerepüket a harcban

A Mastercard kutatásából kiderült, hogy a megkérdezett fogyasztók szerint az árnyékgazdaság növekedéséhez hozzájárul az is, ha a boltban fizetésnél azért nem kapnak blokkot, mert a tranzakciót– adóelkerülés céljából –  nem ütötték be a pénztárgépbe. Ugyanakkor sokan nem ismerik fel, hogy a saját vásárlási szokásaik is változás hozhatnak.

A válaszadók majdnem fele (45%) csak akkor őrzi meg a pénztárnál kapott blokkot, ha tudja, hogy szüksége lesz rá. A kutatás arra is rávilágított, hogy a felhasználók nem minden esetben tudják, hogy a készpénzmentes fizetés nagymértékben segítheti az árnyékgazdaság visszaszorítását. A régióban megkérdezetteknek mindössze 37 százaléka találta úgy, hogy ha készpénz helyett kártyával fizet, azzal hozzájárul az árnyékgazdaság csökkentéséhez. Magyarországon ez az adat 13 százalék volt, ami az egyik legalacsonyabb arány Kelet-Európában.

Elmaradunk az átlagtól

Megfigyelhető azonban egy olyan tendencia, hogy amikor a fogyasztók számára világossá válik, hogy a fizetési szokásaik megváltoztatásával hatással lehetnek az árnyékgazdaság visszaszorítására, nyitottak lesznek a változásra.

Régiószerte a kutatás résztvevőinek közel 80 százaléka fizetne gyakrabban elektronikusan a jó cél érdekében, az arány főleg Romániában magas (85%). Magyarország ilyen tekintetben valamivel elmarad az átlagtól (73%), a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében ugyanakkor hozzuk a régiós szintet.

Felismerve, hogy az elektronikus és regisztrált tranzakciók segítik csökkenteni az árnyékgazdaság mértékét, a válaszadók 86 százaléka mondta azt, hogy jobban figyelne arra, hogy minden vásárlásnál eltegye a fizetést igazoló számlát vagy blokkot. Magyarországon a megkérdezettek 4/5-e válaszolta ezt, Csehországban ez az arány 71 százalék, míg Bulgáriában kiugróan magas, 94 százalék.

Passzívak maradnak a fogyasztók

Az EY ”Az árnyékgazdaság csökkentése elektronikus fizetéseken keresztül” című kutatása, amely a Mastercard megbízásából készült 2016-ban, arra a megállapításra jutott, hogy a Kelet-Európai régióban főként a passzív árnyékgazdaság jelenik meg.

A fogyasztó ”passzív” marad abban az értelemben, hogy semmilyen előnye nem származik abból, hogy a kereskedő nem ad blokkot vagyis nem jelenti az értékesítési tranzakciót az adóhatóságnak. Sőt, a fogyasztók gyakran észre sem veszik ezt a jelenséget.

„A kutatásunk azt mutatja, hogy a közép- és kelet-európai régió fogyasztói valójában a kormányok szövetségesei az árnyékgazdaság elleni harcban. Azt láttuk, hogy a fogyasztók nem is gondolnak rá, hogy vásárlási szokásaik megváltoztatásával milyen hatást válthatnak ki. Ellenben, ha látják az összefüggést a mindennapos fizetéseik és a közszolgáltatásokat érintő kézzel fogható előnyök között, szívesen változtatnak a berögződéseken.”

„Ez is megerősíti számunkra, hogy kiemelten kell kezelnünk az oktatást, fontos, hogy felhívjuk az állampolgárok figyelmét arra, hogy nekik is megvan a saját szerepük az árnyékgazdaság visszaszorításában. A készpénzmentes fizetés különösen hatékony módja lehet ennek, mivel a fogyasztók már most is szeretik használni az innovatív fizetési módokat, és  gyors, kényelmes és biztonságos megoldásoknak tartják őket” - mondta George Simon, a Mastercard közép- és kelet-európai divízióért felelős elnöke.

A Mastercard új jelentése arra is fényt derített, hogy az árnyékgazdaság témájának mélyrehatóbb megismerésével változik a felhasználók hozzáállása is: elvárják, hogy a kormány küzdjön az árnyékgazdaság ellen. Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában, Bulgáriában és Horvátországban a válaszadók azzal is egyetértenek, hogy a fogyasztóknak csatlakozniuk kell az árnyékgazdaság elleni harchoz azáltal, hogy korlátozzák a vállalkozások lehetőségeit a jövedelem eltitkolására.

Hirdetés
Kriptovaluták
Melyik a legjobb lakáshitel?
Hirdetés
Befektetés

Tizenegy millió dollárbefektetés a Commsignia cégnél

A Commsignia 11 millió dollárbefektetést kapott.

Európa a befektetések központja

Egyre vonzóbb a külföldi befektetők szemében Közép-Kelet-Európa.

Kanadából és Svájcból érkezett a legtöbb befektetés

EU: tavaly már nem az USA-ból érkezett a legtöbb befektetés.

Ezt olvasta már?

Nincs itt sehol recesszió »

4IG 929 (-1,48 ) AKKO Invest 28600 (-1,38 ) ALTEO 760 (-1,81 ) ANY 1295 (-0,77 ) APPENINN 435 (-0,91 ) AutoWallis 109 (-2,24 ) BIF 295 (-1,34 ) CIGPANNONIA 339 (-0,44 ) CSEPEL 730 (4,29 ) EHEP 14300 (1,42 ) ENEFI 580 (-1,02 ) ESTMEDIA 118 (-1,67 ) FORRAS/OE 1010 (-1,94 ) FORRAS/T 1560 (1,30 ) FUTURAQUA 121 (5,04 ) GSPARK 4390 (1,39 ) MASTERPLAST 710 (-0,84 ) MOL 2938 (-0,94 ) MTELEKOM 419 (-0,24 ) NORDTELEKOM 46 (-4,17 ) NUTEX 30 (-0,66 ) OPUS 396 (-0,80 ) ORMESTER 12400 (1,64 ) OTP 12160 (-0,73 ) OTT1 273 (1,49 ) RICHTER 4866 (-0,29 ) SET Group 650 (-2,84 ) TAKAREK 614 (-2,54 ) ZWACK 16700 (0,60 )