Mi lesz ha nem lesz ösztöndíj?
| forrás: TF-infromáció | szerző: sjatóanyag | olvasási idő: kb. 2 percAzzal, hogy a kormány döntése alapján bizonyos szakokon csak költségtérítéses formában lehet majd tanulni a jövőben, jelentősen felértékelődik az ösztöndíjak jelentősége.
Az intézményi juttatások segítségével azok a diákok is bekerülhetnek a fizetős szakokra, akik egyébként nem, vagy csak nagyon nehezen tudnák finanszírozni a képzést. „Azok az intézmények, amelyek igazodva a piaci versenyhez, nemzetközi színvonalú ösztöndíjrendszert kínálnak, a jövőben is gazdaságosan működtethetik az államilag már nem finanszírozott, de a hallgatók körében továbbra is népszerű szakokat” – véli Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnökségi tagja.
Mitől versenyképes egy ösztöndíj?
A tandíj összege részben a képzés minőségét is sugallja, illetve nagymértékben hozzájárul a megfelelő színvonalú oktatás biztosításához, általában ezért gondolkodnak az intézmények a tandíjcsökkentés helyett ösztönző juttatásokban. A BKF rektora szerint egy ösztöndíjrendszer akkor igazságos és versenyképes, ha mindenkinek egyenlő esélye van valamilyen intézményi támogatást elnyerni, így nem elég a tanulmányi átlaghoz kötni, egyéb készségeket is érdemes figyelembe venni. Fontos, hogy a juttatás értékteremtésre ösztönözze a hallgatót, abból akár anyagilag, akár hosszú távon, egyéb módon profitálhasson. „A felvételiző diákoknak érdemes alaposan utánajárniuk, hogy mely intézmény milyen ösztöndíj lehetőségekkel segíti hallgatóit. Különösen fontos ez a teljes egészében fizetőssé vált képzések tekintetében, hiszen így nem kell lemondani a költségtérítés miatt a választott szakról és más terület felé orientálódni” – hangsúlyozza Vass László. Kiemelte: a jelenlegi helyzetben kiemelt kérdés a bekerülő hallgatók támogatása, a BKF például előre meghatározott felvételi pontszám felett minden költségtérítéses képzésre felvett hallgatónak tandíjmentességet biztosít az első félévre.
Nemzetközi példák alapján
Külföldön is népszerű gyakorlat, hogy a tandíjak megfizetésében különböző ösztöndíjakkal, kedvezményekkel segítik a hallgatókat. Az Edinburgh-i Egyetemen akár teljes tandíjkedvezményben is részesülhetnek a diákok, a juttatás mértékét a háztartás jövedelme alapján számolják ki. Amennyiben a felvételi sikeres, a hallgató tanulmányainak teljes idejére jár a megállapított ösztöndíj. A bécsi Webster Egyetem több különféle intézményi juttatást is kínál, ezek többnyire három egészes átlag felett járnak, a tandíj ötven százalékáig terjednek, kettő-négy évre adhatóak és megfelelő szintű angol nyelvtudáshoz kötöttek. A Virginai Egyetemen a tanulmányi átlag mellett az egyéb készségeket is figyelembe veszik, így jutalmazzák a hallgatói aktivitást, a sport, zene, művészet területén kiemelten tehetséges hallgatókat. Egyes esetekben külön interjún is részt kell venni az Ösztöndíj Bizottságnál. „A külföldi példákat megvizsgálva döntöttünk egy új ösztöndíjrendszer kidolgozása mellett, mellyel a tanulmányi eredmények mellett a kreativitást, közösségi munkát is támogatni kívánjuk” – összegez a rektor.
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskoláról
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) tizenegy éve meghatározó szereplője a hazai felsőoktatásnak. Két kara a Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Kar, illetve a Kommunikációs és Művészeti Kar. Az intézmény négy területen kínál képzéseket: kommunikáció, üzlet, turizmus és művészet. A BKF kommunikációs készségfejlesztő tréningrendszere egyedülálló a magyar felsőoktatásban. 2011-től már nem csak Budapesten, hanem Hódmezővásárhelyen, a BKF Regionális Tudásközpontjában is folyik oktatás. A BKF jelenleg 70 külföldi intézménnyel tart fent partneri kapcsolatot 27 országban, Angliától, az Egyesült Államokon át Kínáig. Eddigi tevékenysége elismeréseként a Főiskola megkapta a Superbrands 2011, majd idén a 2012-es védjegyet.