-->

MNB: a 0,60 százalékos alapkamat támogatja az árstabilitást

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását - indokolta a kamat szintentartását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa keddi közleményében. Bejelentette a testület azt is, hogy a növekedési kötvényprogram keretét 750 milliárd forintra emelik.

A tanács a koronavírus-járvány időszakában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett, és kiemelt figyelemmel követi a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartósságát. Hozzátették, hogy készen állnak a megfelelő eszközök alkalmazására, amennyiben az inflációs kilátások tartós megváltozása indokolttá teszi azt. Leszögezték azt is, hogy a járvány második hulláma miatt a gazdasági kilábalás a korábban vártnál jobban elhúzódik. A testület szerint a makrogazdasági és a pénzpiaci folyamatokat továbbra is főképp a koronavírus-járvány hatásai alakítják.

A magyar gazdaság teljesítménye 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet, míg az infláció az év végéig fokozatosan mérséklődik - olvasható a közleményben. A testület kedden közölte legfrissebb Inflációs jelentésének főbb számait is, ebben idén 5,1 - 6,8 százalékos gazdasági visszaeséssel és 3,5 - 3,6 százalékos inflációval számolnak, jövőre a GDP 4,4 - 6,8 százalékkal nőhet, az infláció alig változik, a 3,4 - 3,6 százalékos tartományba lassulhat. 2022-re 4,5 - 5,7 százalékos gazdasági növekedést és 3,0 százalékos inflációt valószínűsít a jegybank.

Közleményében a monetáris tanács megjegyzi, hogy a koronavírus-járvány időbeli lefutása és a világgazdaság helyreállításának sebessége körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas. Emlékeztettek, hogy a régiós jegybankok nulla közeli szinten tartották az irányadó rátákat, a lengyel és a román jegybank folytatta állampapír-vásárlási programját. A laza monetáris kondíciók mind a globális jelentőségű, mind a régiós jegybankok esetén várhatóan tartósan fennmaradnak. A szigorú járványügyi korlátozások gazdasági hatásai döntően a második negyedévet érintették.

Az első negyedév 2,2 százalékos növekedését követően 2020 második negyedévében 13,6 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye, összességében az első fél évben a magyar gazdaság a régió többi országához hasonló visszaesést mutatott - írták. A nyári hónapokban az infláció emelkedését okozta, hogy egyes részpiacokon koncentráltan megugró kereslet jelent meg, míg máshol a járványhelyzet miatt kieső kínálat csak lassan állt helyre. 2020 augusztusában az infláció 3,9, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 4,2 százalékra nőtt.

Az infláció szeptemberben még az aktuális szint közelében alakulhat, majd az év végéig az üzemanyagárak csökkenése és bázishatás következtében fokozatosan mérséklődik. A következő negyedévekben az alapfolyamatok alakulását a gazdaság újraindulásához köthető keresleti-kínálati súrlódások és a gyenge kereslet várhatóan egyre szélesebb körben kibontakozó dezinflációs hatásainak eredője határozza meg. Az alapfolyamatok mérséklődésének időbeli lefutására a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartóssága is hatással bír, amit a monetáris tanács kiemelt figyelemmel kísér - áll a közleményben.

A költségvetési hiány a GDP 7-7,5 százaléka körül alakulhat 2020-ban. Az államadósság-ráta 2020-ban emelkedik, azonban a gazdasági növekedés helyreállításával és a hiány mérséklődésével 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2020-ban kismértékű hiányt mutat, majd fokozatosan javul. A stabilan fennmaradó külső finanszírozási képesség mellett az ország külső adósságrátái a következő években is mérséklődnek a testület szerint. Az MNB számára kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a monetáris tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak.

A jegybank ennek biztosítása érdekében kezdte meg 2020 szeptemberében a devizalikviditást nyújtó swapeszközének újbóli alkalmazását. A 2020. szeptember 18-án megtartott első tenderen a bankok részéről 575 millió euró értékben érkezett ajánlat, amelyeket az MNB mind elfogadott. A tender biztosította, hogy a rövid oldali swappiaci hozamok összhangban alakuljanak az MNB alapkamatának szintjével. Az MNB 2020 augusztusától a monetáris transzmisszió hatékonyságának és az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének megőrzése érdekében 40 milliárd forintra növelte meg a heti állampapír-vásárlások mennyiségét.

A monetáris tanács az állampapír-vásárlási programot tartós piaci jelenlét mellett a szükséges mértékben fogja használni. A jegybank továbbra is a hosszú szegmensben hajt végre állampapír-vásárlásokat. Bejelentették, hogy a nagy igénybevételre való tekintettel a tanács a növekedési kötvényprogram keretösszegét 2020. szeptember 23-án 750 milliárd forintra emeli. A megemelt keretösszeg elősegítheti, hogy tovább folytatódjon a hazai vállalatikötvény-piac felzárkózása az európai és a régiós országok átlagához. Az Nhp Hajrá keretében már tízezer hitel- vagy lízingszerződést kötött nyolcezer hazai vállalkozás, közel 600 milliárd forint összegben. A programok keretei között kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB továbbra is teljes mértékben semlegesíti.

Hirdetés
Kriptovaluták
Melyik a legjobb lakáshitel?
Hirdetés
Befektetés

Befektetési alapok: a múlt hét kiugró vásárlásai és eladásai

A sorrend a múlt hét összesített eladási és vételi forgalmai alapján készült.

Hatalmas összeget fektet be az Aldi

Az Aldi 1,7 milliárd dollárt fektet be Nagy-Britanniában két év alatt.

Befektetési alapok: a hét vesztesei és nyertesei

A sorrend a múlt hét összesített eladási és vételi forgalmai alapján készült.

Ezt olvasta már?

Nem változott az ukrán jegybanki alapkamat »