Pénztárcánk titkai - érdekes tények a pénzről

| szerző: | olvasási idő: kb. 3 perc

A pénz manapság mindennapjaink középpontjává és mozgatórugójává vált, hiszen a létszükségleteink kielégítésének, a lakhatásunk biztosításának és az életszínvonalunk fenntartásának alapvető feltétele. A papírpénz színéről azonnal tudjuk, mekkora címletről van szó, és az érméket is könnyen felismerjük csupán a méretük alapján. De vajon a régebbi vagy a külföldi fizetőeszközöket is ennyire ismerjük? Tudjuk, hogy mi a kapcsolat a 10 forintos és a 2 kunás aprópénz között? Vagy azt, hogy miért zöld az amerikai dollár? Van elképzelésünk arról, hogy mit szimbolizál az €-jel? Mutatjuk!

Azzal talán senkinek sem mondunk újat, hogy a fizetőeszköz - mint fogalom - sokkal előbb kialakult, mint a nemzeti valuták. Őseink még lábasjószágokkal, főleg teherhordó állatokkal fizettek - egyes népcsoportoknál még a mai napig használnak szarvasmarhákat vagy tevéket csereeszközként. Később már az állatprém, a gabona, a kakaóbab, a dohány és a szappan is olyan értékesnek számított, hogy alkalmas volt fizetőeszköznek.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

Az első pénzhamisítási ügyre sem kellett a nemzeti fizetőeszközök bevezetéséig várni: a helléneknél már Krisztus előtt 540-ben volt erre példa, amikor a számosz-szigeti Polikrátész hamis aranypénzzel rendezte tartozását. 

Krisztus előtt 44-ben pedig már léteztek olyan pénzérmék, amelyeken egy akkor még élő személy arcképe szerepelt, Julius Caesar ugyanis így örökítette meg egyik háborús győzelmét. Most pedig lássuk, hogy napjaink bankjegyei és pénzérméi milyen érdekességeket rejtenek magukban!

A magyar forint múltja és jelene

Forrás: pixabay

Az első magyar pénzérméket 1946-ban készítették el 2, 10 és 20 filléres, valamint 1, 2 és 5 forintos címletekkel. Később az 50 fillérest, valamint a 10 és 20 forintost is bevezették. A rendszerváltozás után újratervezték az érméket, a filléreket pedig fokozatosan kivezették 1999-ig. 

A első bicolor (kétszínű) érménk a mai napig forgalomban lévő 100 forintos, amit 1996-ban hoztak forgalomba. A 200 foritos érme első változatát alig 10 év után kivonták, 2009-ben viszont újra bevezették, ezúttal bicolor formában.

Ki gondolná, hogy Horvátországban tízforintossal is fizethetnénk a parkolásért? Pedig a horvát parkolási cég vezetője is nyilatkozta már, hogy találtak ilyen magyar érméket az automatákban. Ennek az lehet az oka, hogy a horvát kétkunás érme mérete és súlya is szinte megegyezik a mi 10-esünkkel, így az automaták nehezen különböztetik meg őket.

Az értékükben viszont van különbség, ráadásul nem is kicsi: 2 kuna nagyjából 86 forintnak felel meg, így több mint nyolcszorosát éri a magyar pénznek. Az egykori bicolor olasz ötszázlírás pedig a mi százforintosunkra hajazott, ott viszont a miénk ért nagyjából 20 forinttal többet.

Azonban nem csak az érmék, hanem a bankjegyek is tartogatnak meglepetéseket: a március 1-jén forgalomba került új ezres például sem színben, sem illusztrációban nem tér el az elődjétől, az eredetiségvizsgálat során viszont rejtett jeleket találhatunk. A papírpénzen látható holló például UV-A és UV-C fényben eltérő színben is látható lesz, a Corvin-jelkép pedig színváltó festékkel került az új ezresre.

Az amerikai dollár titkai

Forrás: pixabay

Az amerikai dollár több mint 200 éves múltra tekint vissza. Az első dollárérméket a United States Mint-ben verték, az aprópénz súlya és összetétele azonos volt a spanyol dolláréval. 

Az első centek 100 százalékos rézpénzek voltak, napjainkban viszont 95 százalékuk cink, és csak egy celofán vékonyságú rézbevonat található rajtuk.

Az amerikai papírpénz viszont egy kis képzavart okozhat, hiszen nem papírból készül, pontosabban nem a mindennapjainkból ismert papírból, hanem egy pamutszálakkal kevert paprból. Benjamin Franklin idejében az elszakadt bankjegyeket tűvel és cérnával varrták össze, mint egy ruhát.

A bankjegyek egy 7 millió dolláros svájci nyomdagéppel készülnek, amely 60 tonnás nyomás alá helyezi a szövetet: gyakorlatilag “belekényszeríti” a tintát a pamutszálak közé.

De a tinta sem akármilyen. A csúcstechnológia lehetővé teszi, hogy mágneses és színváltó tulajdonságokkal ruházzák fel a "papírpénzt", ráadásul így könnyen nyomon követhetővé és egyszerűen ellenőrizhetővé válnak a bankók. Állítólag a hamis pénzeket még eredetiségvizsgálat nélkül is könnyen kiszúrhatják a gyakorlottak, mert túl tökéletesek az igazi fizetőeszközhöz képest.

És hogy miért zöld a dollár? Egyszerűen azért, mert minden színnek saját fizikai jellemzői vannak, és úgy látták, hogy a zöldre színezett bankjegy áll ellen a legjobban a fakulásnak, a kopásnak és az elszíneződésnek.

Az euró, mint a stabilitás jelképe

Forrás: pixabay

Az euró a 28 uniós tagállamból 19-nek hivatalos pénzneme. Ezek az országok alkotják az euróövezetet, és hamarosan Bulgária, Horvátország és Románia is bekerülhet az eurózónába. 

Az euró gyártása 1998-ban kezdődött, közforgalomba 2002-ben került. A bankjegyeket több nyomdában készítik, teret adva az egyediségnek: míg méretük, anyaguk, színük és a nyomás technológiája címletenként mindenhol azonos, addig a pénz hátoldalán az előállító ország által választott nemzeti motívumok szerepelnek. Így tehát van egy egységes írás-, és egy egyedi, úgynevezett nemzeti fejoldal. Így jelenleg több száz változat is forgalomban lehet.

Az eurószimbólum tervezésére kiírt pályázat győztesét 1996 végén hirdette ki az Európai Bizottság, azóta hivatalos jelkép az “€” jel. A magyarázat szerint a szimbólumban látható két párhuzamos vonal az egyenlőség jele, és arra utal, hogy az euró egy stabil és értékálló fizetőeszköz lehet.

A négy névtelen tervezőből álló csapat pályázata azonban kísértetiesen hasonlít Arthur Eisenmenger munkájához. Az Európai Bizottság nyugalmazott grafikusa szerint ez az ötlet az ő fejéből pattant ki, és a jel eredetileg Európa szimbólumaként mutatkozott be 1974-ben.

Az angolok műanyag bankjegye

A “legelterjedtebb tartalékvaluta” címért folytatott versenyben az angol font áll a harmadik helyen az amerikai dollár és az euró után, a nemzetközi devizaiacon lebonyolított forgalom szerint pedig a negyedik pénznem.

Magyarországhoz hasonlóan Angliában is nagy erőkkel folyik a bankjegyek cseréje és korszerűsítése. Érdekessé viszont nem ez teszi, hanem inkább az, hogy mekkora port tud kavarni egyetlen újítás. Az angolok ugyanis műanyagra cserélik a hagyományos papírpénzeket. 

A magyarázat szerint azért szükséges műanyagra váltani, mert így 2 és félszeresére növelhető a bankjegyek élettartama. Hogy mi ezzel a gond? Hát csak az, hogy a pénz marhafaggyút is tartalmaz. Az állatvédők körében ez nagy felháborodást keltett, és egyes információk szerint több mint 130 ezren írták alá az állati összetevőt ellenző petíciót.

A Bank of England egyébként pálmaolajjal is kísérletezett, azt az ötletet pedig a Greenpaece aktivisták támadták meg. Eddig viszont úgy tűnik, hogy a lecserélt 5 fontosok után a 10 fontosok gyártása során is megtartották az állati összetevőt. A Jane Austen fontnak is becézett tízesek 2017 szeptemberében kerültek forgalomba.

További érdekességek

Az egyik legismertebb uralkodónőről, Kleopátráról főként az maradt fent a köztudatban, hogy páratlan szépség volt, egy igazi ideál. Az évek során már sokféleképpen ábrázolták az egyiptomi nőt, de valószínűleg a legjobban a korbeli pénzérméken látható arcképnek hihetünk. 

Forrás: wikimedia

A világ legnagyobb méretű, hivatalosan is forgalomba került bankjegye Kínához fűződik. Az 1 jüan értékű papírpénz 22,8 x 33 centiméteres volt és a Ming Dinasztia (1368-1399) idejében adták ki. A világ legkisebb bankjegyét, a 2,28 x 3,8 centis, 10 bani értékű papírpénzt pedig Romániában használták 1917-től, de csak ideiglenesen. 

Biztos mindenki hallotta már a mondást, miszerint a pénznek nincs szaga. A tudósok szerint tulajdonképpen a vas és az emberi izzadságban található lipidek kölcsönhatásának köszönhetjük az aprópéz jellegzeteg fémes illatát.

Valamint az is köztudott, hogy a készpénzfelvétel legpraktikusabb formája a bankautomata. Valószínűleg épp emiatt a felismerés miatt létezik belőlük már több mint másfélmillió darab világszerte. Ma már szinte tényleg mindenhol találunk ATM-et, még az Antarktiszon is van egy.

Hirdetés
Kriptovaluták
Melyik a legjobb lakáshitel?
Hirdetés
Befektetés

Befektetésre ajánlották Portugáliát

Beruházás Romániában 25 millió Euróért

A KÉSZ Csoport romániai befektetésének értéke 25 millió euró.

Csak az a jó befektetés, amelyik magas hozamot ígér?

Az MNB friss adatai alapján tovább nőtt a hazai háztartások vagyona.

Ezt olvasta már?

Várható volt: forgolódik a forint »

4IG 970 (-3,00 ) ALTERA 755 (-0,66 ) ANY 1195 (-0,42 ) APPENINN 543 (-1,63 ) BIF 2020 (1,00 ) CIGPANNONIA 434 (-1,48 ) CSEPEL 740 (-4,15 ) Duna House A 3580 (-0,56 ) ELMU 26200 (-2,96 ) EMASZ 25000 (0,81 ) ENEFI 196 (-1,51 ) ESTMEDIA 169 (5,31 ) FORRAS/T 1480 (11,28 ) FUTURAQUA 45 (-1,74 ) GSPARK 3470 (1,46 ) KONZUM 259 (-6,67 ) MASTERPLAST 605 (-1,63 ) MOL 2984 (-1,84 ) MTELEKOM 393 (-0,13 ) NORDTELEKOM 38 (-0,26 ) NUTEX 38 (-3,80 ) OPUS 474 (-5,68 ) OTP 10350 (0,49 ) OTT1 262 (10,08 ) PANNERGY 676 (-1,17 ) PLOTINUS 5950 (11,21 ) RABA 1250 (-2,34 ) RICHTER 5350 (-0,93 ) TAKAREK 615 (-3,91 ) WABERERS 2470 (-1,20 ) ZWACK 16550 (0,30 )