PSD2 – csak egy lépés a valódi nyitott bankolás felé

| forrás:
Saxo Bank
| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

A PSD2 bevezetése - de már a direktíva évekkel ezelőtti tervezete is - élénk vitákat váltott ki.

Ez év január 13-tól az Európai Unió tagországaiban is életbe léptek azok a jogszabályok, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatások európai reformját célzó 2015/2366 irányelv, azaz a PSD2 rendelkezéseit a helyi jogba ültették át. A PSD2 hivatott megteremteni a nyitott bankolás jogi feltételeit, ami alapján a számlavezető bankok ügyfelei már harmadik fél közreműködésével is hozzáférhetnek a számlájukhoz, és indíthatnak tranzakciókat.

Fenyegetést éreznek egyesek

Egyes pénzintézetek fenyegetést látnak benne, mivel az infrastruktúrájuk megnyitása harmadik fél által fejlesztett alkalmazások előtt oda vezethet, hogy az ügyfeleik akár jelentős mértékben is mások által kontrollált felületekről használják a számláikat – és mindezt ráadásul a számlavezető bank IT-fejlesztéseinek eredményeként. Az ilyen bankok nyilván vonakodva teljesítik a PSD2 előírásait, és ezzel egyidőben gőzerővel fejlesztik a saját banki portáljaikat.

Benny Boye Johansen

Más bankok viszont ígéretes fejlődédi irányt látnak a nyitott bankolásban. A nyitás és az új típusú együttműködések innovatív megoldásokhoz, nagyobb felhasználói élményhez, az ügyfélszegmensek differenciáltabb kezeléséhez vezetnek – ráadásul különösebb IT-ráfordítás nélkül, hiszen az új felület fejlesztését harmadik fél finanszírozza.

Egységben a szolgáltató és a felhasználó

Egy online kereskedelmi platformot fejlesztő cég számára szintén nagy lehetőségeket tartogat a nyitott bankolás. A Saxo Bank az első White Label megállapodását 2001-ben írta alá. (Ebben a típusú együttműködésben a partner lényegében csak átcímkézi a Saxo platformját, és saját arculatával kínálja a kereskedési-befektetési szolgáltatásokat a maga piacán.) Már ekkor is világosan látszott, hogy a jövő az olyan együttműködéseké, amelyben az alapot szolgáltató banki (vagy online brókeri) infrastruktúrára ráépül a harmadik fél által fejlesztett felhasználói felület. Ezt egy gyártó cég és a kiskereskedők viszonyához lehet hasonlítani: a legtöbb gyártónak kifejezetten érdeke, hogy a kiskereskedők a maguk lokális piacán minél inkább a helyi igényekhez igazodva értékesítsék a termékeit. Ha földrajzi elhelyezkedés vagy ügyfélszegmensek szerint kell különböző szolgáltatásokat nyújtani, akkor a partneri együttműködés a leghatékonyabb megoldás erre.

Az első White Label partnerség után jöttek a további lépések a nyitott struktúra felé, ezek közül az egyik legfontosabb az OpenAPI-ra épített mobil kereskedési platform elindítása volt, 2015-ben.

Ha egy kereskedési platform OpenAPI-ja valóban átfogó, és minden olyan funkcionalitáshoz hozzáférést biztosít, amely a kereskedéshez kell, akkor a partneri együttműködéseken keresztül széles felhasználói réteghez lehet eljutni. Ha például egy határidős termékeket kínáló kínai brókercég az OpenAPI segítségével a saját piacán használhatja egy online platform képességeit, akkor a platform fejlesztője is növelte ügyfélbázisát a partnere piacismeretének segítségével. De ugyanerre a platformra más jellegű szolgáltatás is épülhet egy másik piacon, például egy ausztrál vagyonkezelő használhatja ki a platform képességeit a maga ügyfélkörében.

Mindkét esetben nyilvánvaló a hozzáadott érték, és az is, hogy mindezt hogyan lehet monetizálni. Ha a felhasználók különböző szegmensei a számukra releváns, testreszabott szolgáltatásokat kapnak, akkor intenzívebben kereskednek – végső soron a platformon.

Hozzáférés a globális piacokhoz

De azt is könnyű megérteni, hogy sok bank miért szkeptikus a nyitott bankolással kapcsolatban. Amíg egy online kereskedési platform a globális pénzügyi piacokhoz nyújt hozzáférést, és kifinomult kereskedési, portfólióépítési technikákat tesz lehetővé akár a kínai, akár az ausztrál ügyfelek számára, addig a PSD2 által inspirált nyitott bankolási szolgáltatások funkcionalitása ennél jóval szűkebb: nagyjából annyi, hogy rálátást biztosít a számlákra és lehetővé teszi fizetések indítását. Ezek persze olyan szolgáltatásokként is megjelenhetnek, ami érdekes a végső ügyfelek számára, de nem biztos, hogy elegendőek ahhoz, hogy akár a bank, akár az alkalmazást fejlesztő harmadik fél viszontláthassa a beleölt pénzét.

A PSD2 tehát korántsem fedi le az igazi nyitott bankolást, de fontos lépés annak irányába. A startup-ok és a fintech cégek világában jól ismert a legkisebb életképes termék (Minimum Viable Product – MVP) fogalma: ez a legkisebb funkcionalitású vagy hasznosságú termék, amire már észlelhető igénye van a felhasználók egy csoportjának, és amelyet azért dob piacra egy fejlesztő cég, hogy tanuljon a visszajelzésekből.

Az MVP-kre adott piaci reakciók sokkal használhatóbbak a fejlesztés szempontjából, mint egy feltételezésekkel teli üzleti terv előrejelzései. Így nézve a PSD2 inkább egy MVP, mintsem egy érett termék.

A nyitott bankolás tehát jóval többet jelent, mint a PSD2. A nyitott bankolás valószínűleg akkor igazán jövedelmező, ha az ezt alkalmazó szereplők a PSD2 határain túli lehetőségekben gondolkoznak. Ez teszi lehetővé, hogy a végső ügyfelek már nemcsak gyorsabb és olcsóbb fizetési módokhoz juthatnak hozzá, hanem olyan új, akár már a vagyonkezelés területére vezető új funkcionalitásokkal is találkozhatnak, mint a pénzügyi eszközök széles választéka, a befektetés és kereskedés könnyebbé tétele, vagy az elemzési eszközök és a jól beállítható automatizmusok tárháza.

Hirdetés
Kriptovaluták
Melyik a legjobb lakáshitel?
Hirdetés
Befektetés

Munkára fel 50 millió forintot ad az MVM

Az MVM Edison startup versenyének győzteseiről van szó.

Újabb siker a Széchenyi Tőkebefektetési Alappal

Sikeresen zárult a Széchenyi Tőkebefektetési Alap befektetése a bonyhádi...

Amerikai cégbe fektet a Hiventures

A Hiventures magyar vállalkozók által alapított amerikai cégbe fektetett be.

Ezt olvasta már?

Alaposan megugrott a K&H eredménye »