-->

Sokat ér a szaktudás, de meg is kérik az árát

| szerző: | olvasási idő: kb. 3 perc

A középiskolásoknak már csak szűk két hetük maradt a döntésre. A főiskolai és egyetemi jelentkezéseket ugyanis február 15-e éjfélig kell véglegesíteni. Mivel a továbbtanulás egyre inkább egy komoly befektetéssé válik, a választás nem csak a felvételizők jövőjét, hanem a család anyagi helyzetét is befolyásolhatja.

Karácsony előtt beindult a fejtörés a középiskolás korosztály körében: megnyílt a jelentkezés a felsőoktatási szakképzésekre. 

A felvételizők maximum 6 lehetőséget pályázhatnak meg (ha ugyanazt a képzést állami ösztöndíjas és költségtérítéses formában is megjelölik, az is egynek számít), ebből az első hármat díjmentesen, majd minden továbbit egyenként kétezer forintért.

A jelentkezés tehát legfeljebb hatezer forintba és némi idegeskedésbe kerül. Ha viszont valaki lecsúszik az állami helyekről, bizony borsos összegekkel kell számolnia.

Lehet, hogy trendi, de nem olcsó

Évek óta egyre nagyobb az érdeklődés a bölcsész kar iránt, ez idő alatt pedig az árak is felmentek egy kicsit. 

A népszerűségi lista elején álló kommunikáció- és médiatudomány szak elvégzése például a Debreceni Egyetemen a legolcsóbb, de még itt is egymillió fölé kúszik a hároméves képzés végösszege, félévenként ugyanis 180 ezer forintba kerül. Ezzel szemben a fővárosi Corvinus Egyetemen már 300 ezret kérnek el egy félévért, így három év alatt 720 ezer forinttal jön ki drágábbra a budapesti oktatás.

Hasonló a helyzet az anglisztika szakkal: Debrecenben 180 ezerért, a PTE-n vagy az ELTE-n pedig 200 ezerért végezhető el egy szemeszter, tehát mindenképpen több mint egymillió forintot kell költeni a képzésre, ha a tanuló lemaradt az állami helyekről.

Manapság a pszichológia végzettség is egyre több hallgató álma, évek óta többezer jelentkezés érkezik a képzésekre a felvételi időszakokban. Ebben az esetben is Debrecenben a legalacsonyabb az oktatás költsége, félévenként 253 ezer forint. Máshol viszont körülbelül 45 ezerrel többet kell fizetnünk egy szemeszterért: az ELTE-n például 298 ezret, Pécsen vagy Szegeden pedig 300 ezer forintot.

Hasonó árkategória még az osztatlan tanári képzés, a 300 ezres féléves díj miatt azonban már több millió forintra rúghat a 4+1 vagy 5+1 éves oktatás összköltsége.

Forrás: publicdomainpicture.net

Orvos és művész - a legdrágább álmok

Az összköltség alapján évek óta abszolút csúcstartó az általános orvosi képzés: félévente ugyanis 1 millió 350 ezer forintot kell kiköhögnie annak, aki erre a pályára készül. A 12 félévre szánt tandíjból néhány éve még lakást vehettünk volna: a végösszeg 16 millió 200 ezer forint, és ebben még nincs benne az esetlegesen szükséges szakkönyvek, jegyzetek ára, sem a lakhatás vagy az utazás költsége.

Az orvosok nyomában vannak a fogorvosok is, hiszen költségtérítéses képzés esetén szintén 1 millió 350 ezerbe kerül egy szemeszter. A szak elvégzése viszont mégis olcsóbbra jön ki, mert itt nem 12 félév van, csak tíz, az összköltség tehát “mindössze” 13 és fél millió forint. De a gyógyszerésznek készülő diákok is imádkozhatnak az állami helyért, hacsak nem szeretnének 8 millió forinttal rövidebbek lenni a 10 féléves képzés végéig, itt ugyanis 800 ezret kérnek egy szemeszterért.

Ezek mellett a művészeti szakok esetében is mélyen a zsebbe kell nyúlni, ha az állami ösztöndíj nem jött össze. A leendő képzőművészektől 700 ezer, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem képzéseiért 350-800 ezer, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen 500-800 ezer, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen pedig 350-950 ezer forintot kérnek el szemeszterenként.

Tovább is van, mondjuk még?

A tandíj viszont még nem minden, hiszen a főiskolai vagy egyetemi életnek vannak még további járulékos költségei is, főleg akkor, ha a diákok egy másik városban kezdik meg a felsőfokú tanulmányaikat. Ebben az estben ugyanis bele kell kalkuláni a családi költségveteésbe a napi ingázás, vagy a kollégium árát és a heti-kétheti hazajárás árát is.

Aki pedig lakásbérlésben gondolkodik, még jobban össze kell húznia a nadrágszíjat, hiszen nem csak Budapesten, a többi egyetemvárosban is elszálltak az árak. Bevett szokás az egyetemisták körében, hogy egy 2 szobás lakást bérlése esetén akár hárman-négyen is összeállnak, mert így olcsóbban jön ki a lakhatási költség. De az első hónapban még így is nagyobb kiadással kell számolni a kaució miatt.

Forrás: pixabay

A mai 18 évesek nagy részének valószínűleg már van laptopja, akinek pedig nincs, általában a továbbtanulás az indok a vásárlásra. Mivel ezeknek az eszközöknek abszolút típus- és teljesítményfüggő az ára, konkrét összeget nem írunk, de egy minimum 100-150 ezer forintos költséggel nem árt számolni ezen a téren. Manapság azonban egyre több helyen igénybe vehetjük a kamatmentes részletfizetést, így talán kevésbé terheli meg a pénztárcákat ez a beruházás.

Ezek mellé jönnek még írószerek költségei, valamint a tankönyvek, jegyzetek árai. Az utóbbi erősen szak- és intézményfüggő tétel, de sokszor egy gyors könyvtárlátogatással vagy fénymásolással csökkenteni lehet a végösszeget.

Van megoldás

Pont ezeknek a költségeknek a fedezésére találták ki a diákhitelt, amelynek már két változata is van: a szabadon felhasználható Diákhitel 1, és a tandíjra fordítható, kamatmentes Diákhitel 2. 

Ez persze egyszerű megoldásnak tűnik, de nem szabad elfelejteni, hogy ezzel azt is vállalják a diákok, hogy az adósság terhével a vállukon indulnak neki a Nagybetűs Életnek.

Aki akármilyen okból mégis emellett dönt, annak a hallgatói jogviszony megszűnését követő negyedik hónaptól kell megkezdenie a visszafizetést. A diákhitelesek minden év végén kapnak egy elszámolást, amelyben a következő évre vonatkozó havi összeget is meghatározzák. 

Természetesen van lehetőség előtörlesztésre is, ennek feltételeiről érdemes tájékozódni a hitelezőnél.

Az állam segítségével teljesen ingyenes?

Aki bekerül egy állami helyre, az ingyen tanulhat. Pontosabban nem kell tandíjat fizetnie, viszont az utazási, lakhatási és megélhetési költségek ezeket a diákokat is ugyanúgy terhelik. Persze ettől még nagy segítség, ha legalább az oktatásért nem kell félévente akár több százezer forintot kiadni.

Viszont mi van akkor, ha ingyen tanul a hallgató, de nem fejezi be az egyetemet, főiskolát?

Ha mindössze egy, vagy osztatlan mesterképzés esetén kettő aktív félévet teljesít a tanuló, mielőtt meggondolja magát, akkor nem kell fizetnie. A harmadik félév után viszont már mindenképp fizetési kötelezettség lép fel, ha az érintett 1 éven belül nem kezd el egy másik szakot. A hallgató liyenkor az igénybe vett ösztöndíj összegének 50 százalékával tartozik az államnak. Ez alól viszont bizonyos esetekben mentesülhet, példul ha gyermekvállalás vagy tartós betegség miatt nem tudja teljesíteni a képzést.

Fizetni kell továbbá akkor is, ha a tanuló nem szerzi meg az oklevelet az előírt határidőn belül, ami a képzési idő másfélszerese. Tehát egy 6 féléves alapképzést maximum 9 szemeszter alatt teljesíteni kell, különben szintén az igényelt összeg felével adós marad a diák.

A teljes összeg visszafizetését pedig akkor követelheti az állam, ha a hallgatói nyilatkozatba foglalt munkavégzési feltételt nem teljesíti. Ez azt jelenti, hogy a diploma vagy szakbizonyítvány megszerzését követő húsz éven belül legalább a képzéssel megegyező időtartamig itthon kell dolgozni. Ha ennél kevesebb a hazai munkaviszony, visszakérik a pénz száz százalékát.

Hirdetés
Kriptovaluták
Melyik a legjobb lakáshitel?
Hirdetés
Befektetés

Befektetési alapok: a múlt hét kiugró vásárlásai és eladásai

A sorrend a múlt hét összesített eladási és vételi forgalmai alapján készült.

Hatalmas összeget fektet be az Aldi

Az Aldi 1,7 milliárd dollárt fektet be Nagy-Britanniában két év alatt.

Befektetési alapok: a hét vesztesei és nyertesei

A sorrend a múlt hét összesített eladási és vételi forgalmai alapján készült.

Ezt olvasta már?

Sorban állnak az emberek a munkákért itthon »