Szabadulunk a csekkektől, ha adósságot fizetünk

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 1 perc

A banki átutalások lassan átveszik az első helyet a postai csekkektől és a leggyakrabban használt törlesztési móddá válnak - derült ki az EOS Csoport kutatásából.

Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalatcsoportja, az EOS Csoport összesen több mint 600 ezer, 2015-ben Magyarországon kezelt ügyet vizsgált meg kutatásában.

Változtak a szokások

Az eredmények alapján a törlesztési szokások sokat változtak az elmúlt 5 évben: a csekkes fizetések aránya jelentősen csökkent nemjogi szakaszban lévő ügyeknél, míg a banki utalások aránya ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedett. Bár még mindig a csekkes fizetés a legnépszerűbb fizetési mód – 2010-ben 83,37 százalék fizetett sárga csekken, míg 2015-ben már csupán 59,90 százalék választotta ezt a fizetési módot.

A csekkes fizetés visszaszorulásával párhuzamosan nőtt az elmúlt 5 évben a banki átutalások aránya. A nemjogi szakaszban lévő befizetések 38,79 százaléka érkezett banki átutalás formájában tavaly, míg 2010-ben még csak 15,88 százalék volt ez az arány.

Nők és férfiak

A kutatás külön is megvizsgálta a nők és a férfiak fizetési szokásait annak alapján, hogy a leginkább személyhez kapcsolódó szolgáltatás, a mobiltelefonhoz kapcsolódó tartozásokat hogyan törlesztik az adósok.

A befizetések 51 százalékát a férfiak, míg 49 százalékát nők teljesítették. A férfiak átlagosan 17.148 forintot, míg a nők valamivel kisebb összeget, 14.814 forintot törlesztenek egy-egy befizetés alkalmával. Ebből az látszik, hogy mobiltelefonos díjtartozások esetén nincs igazán jelentős különbség a két nem tartozásainak összege között.

Még a levél az első

A kutatás szerint a kintlévőség-kezelő vállalatok és az adósok közötti kapcsolattartás módjai közül továbbra is a postai levél a leggyakrabban használt forma, ám a vállalatok lehetőségeikhez mérten használják a telefonos és emailes kapcsolattartást is.

A kutatás kitér a korai kapcsolatfelvétel és a részletfizetési megállapodások következtében megtakarított jogi költségekre is.

„Elsődleges célunk, hogy még a korai szakaszban sikerüljön megállapodást kötnünk, mivel amennyiben egy ügy nem kerül jogi szakaszba, úgy nem merülnek fel vele kapcsolatban jogi többletköltségek sem. A vizsgált 600 ezer ügy esetében átlagosan mintegy 48.000 forintot tesz ki ez a többletköltség, amely abban az esetben elkerülhető, ha sikerül megállapodni a tartozás rendezésében – akár részletekben is” – emelte ki Dr. Kiss Nikoletta az EOS Faktor Zrt. jogi és compliance igazgatója.

Ezt olvasta már?

Az alapkamat, a hitelek és a lakásárak dominója »

4IG 628 (-1,10 ) AKKO Invest 462 (0,98 ) ANY 1275 (0,39 ) APPENINN 363 (1,11 ) AutoWallis 80 (-2,32 ) BIF 304 (1,33 ) CIGPANNONIA 182 (4,00 ) DELTA 96 (-0,83 ) EHEP 2510 (-2,33 ) ENEFI 330 (3,12 ) FUTURAQUA 70 (2,21 ) GSPARK 3370 (-0,88 ) Gloster 2300 (-8,00 ) MOL 1858 (-0,11 ) MTELEKOM 385 (1,18 ) NORDTELEKOM 30 (-5,05 ) NUTEX 31 (0,16 ) OPUS 262 (0,58 ) OTP 10760 (-1,28 ) PANNERGY 620 (0,32 ) RABA 868 (0,46 ) RICHTER 6795 (-1,45 ) SET Group 68 (-2,72 ) TAKAREK 495 (1,02 ) WABERERS 900 (0,22 )