Tízezrek mennek fűtésre, pedig lenne kiút

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

A magas fűtési költségek ellenére a magyar családok 79 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban lakik és mindössze 21 százalékának otthona szigetelt teljes körűen, azaz a falakon át és a tetőtérben is szökik a meleg - derült ki a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felméréséből. A szigetelőanyag gyártó és a portál közös, lakossági kérdőíve rávilágít arra, hogy a nem szigetelt otthonban élő családok 70 százaléka tervezi szigeteléssel javítani otthona energiahatékonyságát, ám közülük minden második család csak valamilyen támogatást igénybe véve tudna belevágni a "nagy projektbe".

Mínusz 2-3 fokos napi átlag-, és mínusz 10-15 fokos hajnali hőmérsékleteivel január az év leghidegebb hónapja. A Knauf Insulation a Szeretlek Magyarország közreműködésével közel 1.000 magyar ingatlantulajdonos megkérdezésével ebben az időszakban készített felmérést, hogy megtudja, mennyit költenek fűtésre és hogyan védekeznek a magyar családok az extrém januári hideg ellen.

A felmérés vizsgálta továbbá azt is, hogy a családok hány százaléka tudja, illetve szeretné energia- és költségtakarékossá tenni otthonát. A felmérésben megkérdezettek 47,9 százaléka téglaépítésű családi házban, 24 százalékuk téglaépítésű társasházban, 13 százaléka panellakásban, 2 százaléka pedig könnyűszerkezetes családi házban lakik.

Mit mutatnak a számok?

A legtöbb fűtési célú energiát a családi házak fogyasztják. Míg egy új építésű lakás fajlagos energiafelhasználása átlagosan 100 kWh/m2/év, egy panellakásé 200 kWh/m2/év, addig egy családi házé 320 kWh/m2/év.

Ezen ingatlanok magas számából és rossz energetikai állapotából adódik, hogy a hazai lakóépületek energiafogyasztásának 81 százalékát a családi házak teszik ki. A magyar ingatlanok az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó EU tagország között található. Egy bécsi otthon energiafogyasztása például fele egy budapestiének.

Sál, sapka, kesztyű, avagy hol szökik a meleg?

Épületeink esetében a sál, sapka és a kesztyű szerepét a homlokzati, a tető és a lábazati szigetelés tölti be. Ezek hiányában a Knauf Insulation mérései szerint egy családi ház fűtési energiaveszteségének 20-35 százaléka a falakon, 15-25 százaléka tetőn, a födémen, 10-15 százaléka pedig a padlón realizálódik.

Ezek a mutatók a felmérésben megkérdezettek többségének otthonaira is érvényesek, hiszen a kutatásból kiderült, hogy a magyar ingatlanok 79 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt; a válaszadók 49,7 százalékának otthona ugyanis egyáltalán nem szigetelt, 21 százalékuk esetében csak a homlokzat, 7 százalékuknál pedig csak a tetőtér szigetelt. Mindössze a megkérdezettek 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy otthona teljes körűen szigetelt, azaz védett a csípős januári mínuszok ellen.

„Felmérésünk adatai és az iparági elemzések is igazolják, hogy miközben az 1,3 millió társasházi és panellakásból már több mint 400 ezer ingatlan szigetelt, addig a 2,8 millió hazai családi házból mindössze 560.000 tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.

„Ennek oka az, hogy a családi házak korszerűsítésére hazánkban jelenleg nincs elérhető pályázati forrás és lehetőség, holott önmagában csak a családi házak hőszigetelésével az ország teljes gázfogyasztásának 8-10 százalékát, azaz 1,1-1,3 milliárd m3 gázt tudnánk megtakarítani” – tette hozzá.

Mediterrán magyarok

A Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felméréséből az is kiderül, hogy mi magyarok fázós nép vagyunk. A magyar családok 56,4 százalékának otthona ugyanis átlagosan 21-24 fokra van felfűtve, 10 százalékuk pedig 25 fok fölé tekeri a termosztátot. Csupán a felmérésben résztvevők 33 százalékánál van a szakértők szerint is ideálisnak tekintett 20 fok, amely egészségünk mellett pénztárcánkra is kedvező hatást gyakorol, hiszen a hőmérséklet egy Celsius fokkal való csökkentése 5-6 százalékkal csökkenti a fűtés költségét.

A havi kiadásainkat azonban nemcsak az otthonunk átlaghőmérséklete befolyásolja, hanem az is, hogy mivel fűtünk. A felmérés rávilágít arra is, hogy minden 1.000 családból 440 egyedi illetve gázfűtéssel, 229 család fával, illetve széntüzelésű kályhával fűt, 130 család – jellemzően a panel és társasházakban lakók – távfűtéssel, 120 család házközponti fűtéssel, 70 család pedig vegyes tüzeléssel teremti meg az otthon melegét.

Az év leghidegebb hónapjában, januárban a magyar családok 54 százaléka átlagosan 25-30 ezer forintot, 11 százaléka pedig 30-40 ezer forintot költött fűtésre, 12 százalékuk esetében viszont ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta.

„A sárga csekkeken, különösen a januári számlán mutatkozó magas fűtésrezsi azonban nem attól függ a legnagyobb mértékben, hogy mivel és mekkora lakóingatlant fűtünk, hanem attól, hogy otthonunk mennyire energiahatékony. Hiába lakik valaki kisebb alapterületű ingatlanban, előfordulhat, hogy az ingatlan állapota, illetve hőmegtartó képessége miatt többet költ fűtésre, mint az, aki nagyobb, de korszerűbb, jobb nyílászárókkal és szigetelt falakkal rendelkező épületben él” – mondta Aszódy Tamás.

„A kihívás tehát nem az, hogy mekkora teret kell kifűtenünk, hanem az, hogy milyen hatékonyan tudjuk a falak között tartani a meleget” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Az utcát fűtjük, de látszatmegoldásokkal védekezünk

A Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország felmérésében megkérdezett családok 69 százaléka szerint otthonuk a legtöbb meleget a nem szigetelt vagy rosszul tömítő nyílászárókon keresztül veszíti el, 40 százalékuk tapasztalata szerint azonban a legtöbb hő a nem szigetelt falakon, 23 százalékuk szerint az ugyancsak szigeteletlen mennyezeten és födémen, 18 százalékuk esetében pedig a padlón át távozik a szabadba.

Annak érdekében, hogy havi kiadásaikat csökkentsék, a felmérésben megkérdezettek egyszerű praktikákkal – ablakpárnával, vagy a fűtőtest mögé helyezett hővisszaverőkkel, illetve a nyílászárók, ajtók és ablakok utólagos szigetelésével – védekeznek a hideg ellen. Szerencsére azonban évről évre egyre többen gondolják úgy, hogy nyílászáró cserével, illetve leszigeteléssel fogják korszerűsíteni ingatlanjukat. A mostani felmérésben megkérdezettek 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy mindenképpen belefog otthona, ingatlana leszigetelésébe, ám a szigetelni szándékozók fele csak állami támogatással tudná ezt megtenni.

Hirdetés
Kriptovaluták
Melyik a legjobb lakáshitel?
Hirdetés
Befektetés

Hét ötlet kapott tizenöt millió forintos befektetést

A befektetést az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures-től kapták.

Innováció és befektetés legyen a cél

Innovációra és befektetésekre szólította fel Európát Lagarde.

Új magyar-kínai megállapodások születtek

Az innováció, a kutatás és a logisztika területén születtek megállapodások.

Ezt olvasta már?

Jól halad a Budapest-Hatvan vasútvona lrekonstrukciója »