Továbbra sem lassult a termőföldek áremelkedése

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 1 perc

A termőföld hektáronkénti átlagára elérte az 1,6 millió forintot tavaly, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest az Agrotax Kft. legfrissebb elemzése szerint.

A szántóterületek árai még magasabbak, tavaly átlagosan 1,72 millió forintért lehetett venni, ami az előző évihez képest 10,93 százalékos emelkedést jelent. Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény szerint az Agrotax ötödik éve adja ki az éves országos termőföldpiaci körképet. A cég szakemberei kiemelték, hogy tavaly sem tört meg a csaknem 30 éve tartó áremelkedési trend, ugyanakkor az alacsonyabb árazású régiókban nagyobb volt a drágulás mértéke, mint a drágább területeken.

A tavaly értékesített termőföldek között a korábbi évekhez képest a piaci átlagárhoz viszonyítva több szélsőségesen alacsony, illetve túlzóan magas áron megkötött ügyletre figyeltek fel az Agrotax szakértői. A szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálataikból kiderült, hogy olyan földértékesítésnél alakulhat ki extrém ár, ahol a jövőben nem mezőgazdasági művelést terveznek vagy az ár nemcsak a termőföldre, hanem a rajta lévő építményre is vonatkozik.

Az adatbázist a szélsőséges árazásoktól megtisztították, és így az elemzés több mint 56 ezernyi szántó, gyep, erdő, gyümölcsös és szőlőművelésű földterület tavaly kifüggesztett adás-vételi szerződésén alapult. Tavaly 1 millió forint alatt az ország egyetlen részén sem cserélt gazdát termőföld. A legtöbbet, hektáronként 1,91 millió forintot a Dél-Alföldön, míg a legkevesebbet, hektáronként 1,24 millió forintot Észak-Magyarországon kértek a földért.

Megyei rangsorban a legdrágábbak a Budapesthez tartozó földek, ahol az ár hektáronként 3,13 millió forint volt. Zalában a legolcsóbb a föld, hektáronként 1,17 millió forint. Az Agrotax a kereslet miatt a drágulás megállására a következő időszakban sem számít. Az igényeket az osztatlan közös területek idén várható szabályozása révén a piacon megjelenő területek sem elégítik majd ki, mert Magyarországon még tart a fenntartható birtokrendszer kialakulása - fejtette ki a közlemény szerint Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője.

A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántóknál hektáronként évi 72 097 forintra, 13 százalékkal az előző évhez képest. A legmagasabb díj a Dél-Alföldön volt, évi 81 ezer forint hektáronként, de meghaladta az ár a 70 ezer forintot az Észak-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon is. A legalacsonyabb, 60 ezer forintos hektáronkénti átlagos haszonbérleti díj a nyugat-dunántúli területeknél alakult ki.

Hirdetés
Kriptovaluták
Melyik a legjobb lakáshitel?
Hirdetés
Befektetés

Elindult a virtuális tőkebefektetési piactér, az meg mi?

A digitális platformot már a közeljövőben tőzsdére tervezik vinni.

BÁV: mindenkinek az arany kell most

Felvásárolták a BÁV teljes befektetési aranykészletét.

Ezúttal több mint 30 millióval támogat a MOL

30 millió forintot fektet a MOL a fenntartható jövőbe országszerte.

Ezt olvasta már?

Folytatódik a kőolaj robbanásszerű nővekedése »