Tőzsdézel, megtakarítasz? Erre figyelj az adóbevallásodban!

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A tőkejövedelmek után jellemzően személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni; de mértékük és a kapcsolódó bevallási, önadózási kötelezettség jelentősen eltérhet az egyes kategóriákban és különböző feltételek teljesülése esetén. Mivel a tőkejövedelmek helyes kategorizálása és a feltételek helyes értékelése igen bonyolult, az érintetteknek különös körültekintéssel kell eljárniuk, számukra jelenthet nagy segítséget a LeitnerLeitner Adózásról érthetően blogján megjelent összefoglaló a május 20-án esedékes személyi jövedelemadó bevallás elkészítéséhez.

„A legkedvezőbb adózást a hosszú távú célbefektetésekkel, vagyis a tartós befektetési (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlákon (NYESZ) lehet elérni, hiszen meghatározott tartási időszak és a NYESZ esetében kötött felhasználási cél teljesítése mellett teljes adómentesség érhető el.” – emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

Jól járhatunk, ha tőzsdézünk

Adózási szempontból második legkedvezőbb kategóriát az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (ETPÜ) kínálják, hétköznapi nevén a tőzsdei kereskedelem. Az ilyen jövedelmek után 16 százalékos személyi jövedelemadót (szja) kell fizetni, egészségügyi hozzájárulás (EHO) viszont nem terheli. Ebben a jövedelemkategóriában az adót a magánszemély adózónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

Ugyanakkor a befektetési szolgáltatónak kötelessége ügyletenként részletezett igazolást készítenie. Az adózónak nyilvántartást kell vezetnie az ügyletenként felmerülő pénzbevételekről, járulékos költségekről, a megszerzésre fordított kiadásról, az ügyletek nyereségességéről vagy veszteségességéről. E jövedelmek adózásának különlegessége, hogy esetükben alkalmazható az úgy nevezett adókiegyenlítés szabálya, amelynek keretében a megelőző 2 adóévben az adóbevallásban veszteségként kimutatott összeggel csökkenthető az idei nyereség.

Másképp jelentjük a kamatjövedelmeket!

A harmadik csoportba a kamatjövedelmek tartoznak. Ilyennek minősül a személyi jövedelemadózásban például a bankbetétek, takarékbetétek kamata, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozamai, a befektetési jegyek kereskedelméből származó árfolyamnyereség. A kamatjövedelmek után 16 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Az EGT-államok által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozama és az adásvételükből származó árfolyamnyereség esetében nincs is más adókötelezettség, ezt EHO nem terheli.

Minden más kamatjövedelem esetében a 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett 2013. augusztus 1-je óta 6 százalék EHO-t is kell fizetni. Amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől származik, akkor az adót a kifizető vonja le, ezért azt az adózónak nem kell bevallásában feltüntetnie, és további adófizetési kötelezettsége sincsen. Ha azonban nem így van, akkor az adót be is kell vallania és meg is kell fizetnie az éves személyi jövedelemadó bevallással egyidőben.

A kamatjövedelmeknél érdemes felhívni még a figyelmet arra, hogy a tagi kölcsönök kamata adózási szempontból nem minősül klasszikus kamatjövedelemnek, hanem az az összevont adóalap részeként egyéb jövedelemként, jóval magasabb adóteherrel adózik, azaz a jövedelem 78%-ra, mint adóalapra kell felszámítania 16 százalékos szja-t és a 27 százalékos EHO-t.

Egyéb jövedelmek, nagyobb terhekkel

A negyedik kategóriába az osztalék, a vállalkozásból kivont jövedelem és azok az árfolyamnyereségek tartoznak, amelyeket az előző két kategóriába még soroltunk be. Esetükben 16%-os személyi jövedelemadót és a 14%-os egészségügyi hozzájárulást (EHO) kell fizetni, azonban ez utóbbit csak évi 450.000 Ft-os határig. Vagyis az, aki más jövedelme – például munkabér – után is fizet egészségbiztosítási járulékot (4+3%), ezzel csökkentheti a tőkepiaci jövedelmek után felmerülő EHO-fizetési kötelezettségét.

Magas munkabérből származó jövedelem esetén akár az is elképzelhető, hogy a tőkejövedelem után már egyáltalán nem kell EHO-t fizetni. Ha az érintett magánszemély előre ezt tudja, akkor a kifizetőt egy nyilatkozattal értesítheti arról, hogy nem kell tőle levonnia az EHO-t. Érdemes azonban óvatosnak lenni, mert ha valaki úgy nyilatkozik, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia, de végül mégsem éri el a többi jövedelemből levont járulék a 450.000 Ft-ot, akkor év végén 6%-os büntetőkamattal kell számolnia.

Az adózónak bevallásban nyilatkoznia kell ezekről a jövedelmeiről, akkor is, ha a kifizető már levonta az adóelőleget tőle. Ha a jövedelem nem kifizetőtől, azaz jellemzően külföldről származik, akkor ezt az adózónak éves bevallásával egyidőben kell rendeznie.

Hirdetés
Kriptovaluták
Melyik a legjobb lakáshitel?
Hirdetés
Befektetés

A várttól elmaradt a befektetői hangulatindex

Júniusban nagyot romlott a befektetői hangulat az euróövezetben.

Az ingatlanszektor a legvonzóbb terület a befektetőknek

Továbbra is az ingatlanpiac a legvonzóbb befektetési ágazat.

Az Exxon döntése befolyásolhatja a gázimportot

Az Exxonnak meg kell hoznia a végső döntését a befektetésről.

Ezt olvasta már?

Egészségi porblémák, visszaigényelhető forintok »

4IG 1112 (1,09 ) AKKO Invest 25200 (0,80 ) ALTE2 748 (1,91 ) ALTEO 750 (2,18 ) ANY 1340 (-0,37 ) APPENINN 470 (-1,88 ) AutoWallis 122 (14,62 ) BIF 294 (-3,61 ) CIGPANNONIA 375 (-0,27 ) Duna House A 4100 (1,99 ) ELMU 27800 (-2,11 ) EMASZ 24400 (-0,81 ) ENEFI 450 (-3,02 ) ESTMEDIA 83 (-2,01 ) FUTURAQUA 76 (1,47 ) GSPARK 3730 (-1,06 ) KONZUM 209 (1,70 ) MOL 3158 (0,38 ) MTELEKOM 424 (0,59 ) NORDTELEKOM 42 (4,50 ) NUTEX 27 (-2,53 ) OPUS 421 (0,67 ) OTP 11950 (-0,58 ) OTT1 199 (-2,07 ) PANNERGY 706 (-0,56 ) RICHTER 5110 (-2,48 ) SET Group 504 (0,20 ) WABERERS 1060 (7,07 ) ZWACK 17650 (0,86 )