Még a náthától is féltjük a gyerekeket - az elhízástól miért nem?

| forrás:
TF-információ/mti
| olvasási idő: kb. 3 perc

A 0-10 éves korú gyerekeket nevelő édesanyák legnagyobb félelme, hogy a gyereknek eltörik a karja vagy a lába, a legkevésbé pedig attól tartanak, hogy a gyerek túlsúlyos lesz - ez derült ki az Európai Elhízás Elleni Nap alkalmából, az NRC által készített reprezentatív felmérésből. Az Első 1000 Nap Program és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége közlése szerint pedig csaknem megduplázódott az elhízott gyermekek száma az elmúlt húsz évben.

A náthától is jobban féltjük gyermekeinket

Míg az édesanyák kétharmada tud arról, hogy az elhízás kockázata gyerekkorban a megfelelő táplálással és életmóddal jelentősen csökkenthető, nagyon kevesen tesznek valós lépéseket ennek érdekében, ráadásul akkor sem a megelőzésben fontos első 1000 napban, hanem jellemzően csak a nagyobb gyerekeknél kerül elő ez a kérdés.

Az NRC reprezentatív kutatásának adatai szerint tízből nyolc szülő a csonttöréstől félti leginkább 0-10 éves kor közötti gyermekét, valamint azoktól a súlyos betegségektől, amelyek műtéti beavatkozást igényelnek. Ilyen például a mandulaműtét, vakbélgyulladás.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

A harmadik helyen olyan betegségek állnak, mint az influenza, a rotavírus vagy a bárányhimlő, amelyek miatt a gyerekek könnyen kórházi ápolásra szorulhatnak. Az anyák által rettegett betegségek sorában az allergia után következnek a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség. 

Nagyon meglepő, hogy a felmérés szerint az elhízástól féltjük legkevésbé gyermekeinket, ezt még a nátha és a megfázás is megelőzi, pedig köztudott, hogy az elhízás olyan betegségekért tehető közvetlenül felelőssé, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, vagy a cukorbetegség. 

Negyedik helyen állunk elhízásban

Az OECD statisztikái (Obesity Update 2017) szerint ráadásul az elhízottak aránya nagyon magas hazánkban: az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen áll Magyarország a világranglistán. 

A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek kétharmada hallott már a korai csecsemőtáplálásról, és az első 1000 nap jótékony hatásairól, de többségében csak az anyatejes táplálást kötik ehhez, miközben ez egy jóval hosszabb időintervallumot – a gyermek fogantatásától kétéves koráig terjedő időszakot - öleli fel. A megkérdezett édesanyák 96 százaléka azt is gondolja, hogy az elhízás ellen tud tenni. 

Mit tehetünk ellene?

Dr. Molnár Dénes professzor, egyetemi tanár, a gyermekkori elhízás elleni küzdelem és prevenció hazai szakértője - az Európai Elhízás Elleni Nap alkalmából - 10 pontban fogalmazta meg a gyermekkori elhízás megelőzése szempontjából fontos teendőket mind a szakma, mind az édesanyák, leendő szülők számára.

Elengedhetetlen, hogy a fogamzás időszakában a leendő édesanya törekedjen az optimális testsúlyra és tudatosan készüljön az anyaságra. Rendkívül fontos a terhesség alatti súlygyarapodás elfogadható határok között tartása.

Nem elhanyagolható a várandóság ideje alatt a magzat optimális fejlődésének biztosítása érdekében az édesanya táplálkozásának, életmódjának (például fizikai aktivitás, kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás, stressz) folyamatos figyelemmel kísérése, és ha szükséges szakember általi kiigazítása - figyelmeztet a szakember.

Csecsemő- és kisdedkori táplálást is folyamatosan ellenőrizni kell, különös tekintettel az energia- és fehérjebevitelre, valamint a hozzátáplálás elkezdésének időpontjára és minőségére. Postnatalis (csecsemő születés utáni) súlygyarapodást is szemmel kell tartani, hogy megelőzzük a túlságosan gyors korai súlygyarapodás. Lehetőség szerint törekedni kell az anyatejes táplálás fenntartására, folyamatos támogatására legalább hat hónapos korig.

Fontos, hogy a szülők tiszteletben tartsák a gyermek étvágyát, és ne erőszakolják saját elvárásaikat a gyermekre. Az ételpreferenciák kialakítására is nagy hangsúlyt kell helyezni (gyümölcs és zöldség-fogyasztás szorgalmazása; sós, mesterségesen édesített ételek kerülése) már a hozzátáplálás első lépéseitől kezdődően.

A szülők, testvérek modellszerepéra is nagy hangsúlyt kell fektetni – a gyerekek már életük második évétől mintát vesznek a családi étkezési környezetből, átveszik testvéreik, szüleik étkezési szokásait. A családi minta rendkívül fontos a csecsemő étkezési szokásainak kialakulásában. Emellett nagy jelentősége van a rendszeres fizikai aktivitásnak és megfelelő időtartamú, pihentető alvás biztosításának is.

Húsz év alatt dupláztunk

Csaknem megduplázódott az elhízott gyermekek száma az elmúlt húsz évben, ennek leggyakoribb oka a helytelen korai táplálás - közölte az Első 1000 Nap Program és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége az Európai Elhízás Elleni Nap alkalmából.

A közleményben azt írták, a legfrissebb felmérések szerint az európai tizenévesek csaknem harmada túlsúlyos vagy elhízott, tízből hat érintett pedig felnőttként is súlytöbblettel küzd.

Kiemelték, a gyermekkori elhízás sokkal veszélyesebb, mert náluk harminc százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri megbetegedés, mint azoknál, akik csak felnőttkorban küzdenek plusz kilókkal.

Hangsúlyozták, ezek a betegségek megelőzhetők a fogantatástól kétéves korig tartó időszak megfelelő táplálásával, az első 1000 nap táplálása pedig hatással van a szellemi és nyelvi képességek, valamint az immunrendszer fejlődésére is.

Egyéves kor felett minden harmadik családban ugyanazt eszik a babák, mint a család többi tagja, így jóval több szénhidrátot, fehérjét, sót és cukrot visznek a szervezetükbe, pedig tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-igényük jelentősen eltér a felnőttekétől - tették hozzá.

Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke és az Első 1000 Nap Program szakértője a közlemény szerint felhívta a figyelmet, hogy az európai népesség több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, és ez az arány a jelenlegi tendencia szerint tovább fog növekedni.

Hozzáfűzte, a felnőttek naponta legalább öt órát töltenek ülő helyzetben annak ellenére, hogy a mozgásszegény életmód számos krónikus betegség ismert kockázati tényezője.

A legfrissebb felmérések szerint a gyerekek sem mozognak eleget. Európában a serdülőkorúak kétharmada és a 15 év felett korosztály hatvan százaléka egyáltalán nem él aktív életet, a megkérdezettek több mint fele pedig soha vagy csak ritkán végez bármilyen más típusú fizikai aktivitást, mint például a kerékpározás vagy a táncolás - olvasható a közleményben.

A cukorbetegség veszélye is fenyeget

Egyre több gyereknél alakul ki kettes típusú cukorbetegség, ami egyértelműen a táplálkozással, az elhízással függ össze - mondta Tóth-Heyn Péter, a Semmelweis Egyetem 1. számú Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese az M1 aktuális csatornán szombaton.

Az elhízott gyerekek nagyon könnyen cukorbeteggé válhatnak. Az egyes típusú cukorbetegség nem függ össze az elhízással, a kettes típus az összes cukorbeteg gyerek két százalékát érinti - mondta, hozzátéve: ez óriási növekedés ahhoz képest, hogy ez nem létező betegség volt korábban.

A kettes típusú cukorbetegség gyerek- és felnőttkorban is sokáig tünetmentes marad, csak szűréssel lehet kideríteni. A betegség azért marad sokáig rejtve, mert társadalomban máig nem tudatosult: a túlsúly, a kövérség betegség - összegezte Tóth-Heyn Péter.

Hirdetés
Kriptovaluták
Melyik a legjobb lakáshitel?
Hirdetés
Befektetés

Szilárdtest-akkumulátor fejlesztőbe invesztál a VW

A Volkswagen konszern 100 millió dollárt fektet a szilárdest-akkumulátor...

Alapos libikóka az alapoknál

A befektetési alapok vagyona májusban 0,3 százalékkal, 20 milliárd forinttal...

Félmilliárd dollárt fektet a Google a kínai JD.com-ba

A Google 550 millió dollárt fektet be Kína második legnagyobb online...

Ezt olvasta már?

Továbbra sem kíméli a vihar az értékeinket »