Szükségük lesz a cégeknek az egy év haladékra

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A vállalkozásoknak érdemes már most erőforrásokat átcsoportosítani a számláikkal kapcsolatos valós idejű adatszolgáltatáshoz szükséges informatikai fejlesztésekre. A kormány április 29-i bejelentése szerint ugyanis csak 2018. július 1-jétől lesz kötelező az online adatszolgáltatás a számlázó programok esetében. "Ez ugyan egy év haladékot jelent az eredetileg elképzelt 2017 júliusi határidőhöz képest, de mivel bonyolult rendszereket kell összehangolni, a felkészülésre szükség is van egy évre" - hívja fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Egy évük lesz a cégeknek

Egyelőre azonban a szükséges jogszabály-módosítás még nem történt meg, így az érintettek csak annyit tehetnek, hogy a közelgő feladatokra erőforrásokat csoportosítanak át, feladataik között tervezik, hogy 2017. július 1-jétől tesztelik a rendszert. Így egy évük lesz arra, hogy megismerjék, kérdéseket tegyenek fel a szakértőknek, észrevételezzék, és a szükséges belső fejlesztéseket elvégezzék és bevezessék.

Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség belső fejlesztésekre, ha a rendszer valós időben szolgáltat adatot a számlákról? A számlázó programok ugyanis továbbra sem nyújtanak információt a befogadott és a kézzel kiállított számlákról, és a korrekciók, érvénytelenítések is gondot okozhatnak.

Már régóta tervben volt

Az online pénztárgépek az adócsalások elkerülésében elért sikerén felbuzdulva a jogalkotó régóta lebegteti a számlázó programok elektronikus bekötését a NAV-hoz. A 2016-os nyári adócsomag a bevezetés határidejét 2017 júliusára tűzte ki.

Ekkortól kellett volna a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok 100 ezer forint áfatartalmat elérő vagy meghaladó, számlázó programmal kibocsátott számláinak adattartalmát elektronikusan és valós időben jelenteni. A bejelentési kötelezettség a számlák módosítására vagy érvénytelenítésére is vonatkozott volna. Ezt a határidőt tolták ki egy évvel.

A részletek még nem ismertek

Az adatszolgáltatás részletei sajnos még nem ismertek, de minden bizonnyal a 2016. január 1-jével bevezetett adatexport információkra fognak épülni. Feltehetőleg valamilyen számlaregisztrációs rendszert kell elképzelni, amely a kiállított számlákat hitelesíti, és ellenőrző sorszámmal látja majd el.

A pontos szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja majd meg. Ez határozza meg a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, a programokkal kiállított számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási szabályokat és a számlázási funkcióval rendelkező szoftverek értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeket.

Már régóta jelenteni kell

A valós idejű adatszolgáltatásnak azonban csak a már évek óta használt belföldi összesítő jelentések szigorításával együtt lesz áfacsalásokat megelőző értelme. A nagyobb áfatartalmú számlákat már 2013 óta tételesen be kellett jelenteni az adóhatóságnak az úgynevezett belföldi összesítő jelentésben.

Az áfabevallás részét képező nyilatkozatban partnerenként és számlánként kellett listázni a számla kiállítójának/illetve befogadójának nevét, adószámát, a számla sorszámát, a teljesítés időpontját, a számla nettó összegét és áfatartalmát. A bevezetéskor mindez csupán a 2 millió forintot meghaladó áfatartalmú befogadott és kiállított egyedi számlákat érintette, valamint azokat a befogadott számlákat, amelyek egyazon partnertől egyazon áfaszámítási perióduson belül összesen elérték ezt az értékhatárt.

2015. január 1-jétől az értékhatár 1 millió forintra csökkent. Az online számla-adatszolgáltatás bevezetésével pedig a belföldi összesítő jelentés értékhatára 100.000 forintra fog csökkenni, és már csak azokra a kimenő és befogadott számlákra fog vonatkozni, amelyek az online rendszerből kimaradtak.

Min javíthat az adatszolgáltatás?

A belföldi összesítő jelentésnek köszönhetően az adatok már most is „összepárosíthatóak”voltak, azonban az adatok lefedettsége korántsem volt teljes. Meg lehetett állapítani, hogy csak olyan áfát vontak-e le (igényeltek vissza) az egyik oldalon, amelyet be is vallottak, mint fizetendő adót a másik oldalon.

Az összevethetőség érdekében a vevő adószámát már most is minden olyan számlán fel kell tüntetni, amelynek áfatartalma eléri, vagy meghaladja a 100.000 forintot, de az 1 milliós értékhatár miatt természetesen a hatóságnak nem volt rálátása a teljes forgalomra, vagyis a belföldön bonyolított ügyleteknek csupán körülbelül 5 százalékát érintette, és az adatok csak utólag álltak rendelkezésre. Ezen javíthat immár a 2018. július 1-jétől bevezetésre kerülő a számlaszintű online adatszolgáltatás.

Zökkenőmentes átállást akarnak

A vállalkozások ugyan még nem tudnak konkrét lépéseket tenni a rendelet megismeréséig, de jó hír, hogy a feszített tempójú bevezetés helyett most 1 éves tesztidőszakra lesz lehetőségük.

„Mivel még a legmodernebb számlázó programok is nehezen oldják meg a belföldi összesítő jelentéssel kapcsolatos adminisztrációt – különösen, ha számlakorrekciókról van szó – a számlázó programok és a jelentéskészítő rendszerek összehangolását, az automatizálást segítő informatikai fejlesztéseket a rendelet megjelenése után azonnal el kell kezdeni, ha a 2018 júliusi határidőre zökkenőmentesen át szeretnének állni” – hangsúlyozta Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

Fontos azonban tudni, hogy a tételes áfa-adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok – a jelenleg érvényes jogszabályi rendelkezésekkel ellentétben – 2018 júliusáig változatlanok maradnak. Így továbbra is csak a legalább 1 millió forint áthárított adót tartalmazó számlákat kell a belföldi összesítő jelentésben szerepeltetni.

Ezt olvasta már?

Még erősen mozgatja az áfakulcs a lakáspiacot »