Aggasztó a helyzet Kínában

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 1 perc

Az elemzői várakozásoknál nagyobb mértékben csökkentek Kína devizatartalékai júliusban, a hét elején pedig a jüan árfolyama 11 éves mélypontot ért el a dollárhoz képest, és Washington devizamanipulációval vádolta meg Pekinget.

A kínai jegybank szerdán közölte: a devizatartalék egy hónap alatt 15,54 milliárd dollárral 3104 milliárd dollárra csökkent a múlt hónapban. Az elemzői előrejelzések ennél mérsékeltebb, 9 milliárd dolláros csökkenéssel számoltak a júniusi 3119 milliárd dollár után. Kína devizatartaléka 2018 végén 3073 milliárd dollár, 2017 végén 3140 milliárd dollár volt, vagyis az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus és Kína gazdasági növekedésének lassulása ellenére, a jegybanknak sikerült kézben tartania a tőkekiáramlást az elmúlt években.

A kínai aranytartalékok értéke a június végi, 87,27 milliárd dollárról július végére 88,876 milliárd dollárra emelkedett - közölte a kínai jegybank. A devizatartalékok vártnál nagyobb csökkenését előidézhette az, hogy a kínai nemzeti bank külföldi devizát adott el, hogy jüant vásároljon a kínai fizetőeszköz árfolyamának stabilizálására. A jüan dollárhoz viszonyított árfolyama hétfőn 11 éves mélypontot elérve, a kínai belső és külső devizapiacon is áttörte a lélektani küszöbnek számító 7 jüan/dolláros szintet. Ennek nyomán meredeken csökkentek az irányadó tőzsdék indexei, az államkötvények pedig drágultak, mert a befektetőket megijesztette az az eshetőség, hogy egy devizaháború kirobbanásával új front nyílik meg a gyorsan és drasztikusan elmélyülő amerikai-kínai kereskedelmi viszályban.

A kínai jegybank kedden lépéseket tett a gyengülés kordában tartására, és a jüan árfolyama stabilizálódott, a részvénypiacok azonban lejtmenetben maradtak annak nyomán, hogy az amerikai pénzügyminisztérium devizamanipulátornak minősítette Kínát. A kínai nemzeti bank visszautasította a minősítést, és a jelek szerint igyekszik elkerülni a jüan árfolyamának további zuhanását, mely jelentős tőkekiáramláshoz és a pénzpiacok megingásához vezethetne.

A kínai deviza árfolyama minden idők mélypontját 1994 januárjában érte el a 8,73 jüan/dollár szinten, a legerősebb pedig 1981 januárjában volt, az 1,53 jüan/dolláron. Szerdán az aranyárak hatéves csúcsra emelkedtek, miközben az olaj ára tovább esett az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus okozta bizonytalan helyzetben. Larry Kudlow, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója ugyan megerősítette, hogy az amerikai és kínai tárgyalófelek szeptemberben az Egyesült Államokban újra összeülnek, a Goldman Sachs amerikai pénzügyi intézet szerint a jövő novemberi amerikai elnökválasztásig nem várható kereskedelmi megállapodás Kína és az Egyesült Államok között, míg a Morgan Stanley amerikai befektetési bank elképzelhetőnek tartja, hogy a két nagyhatalom közötti vámháború a jövő év közepére válságba sodorhatja a világgazdaságot.

Kibocsátók a honi börzén

A Budapesti Értéktőzsdén a következő vállalatok szerepelnek.

Tanulj, hogy ületelhess!

A frankfurti tőzsdét 1585-ben alapították az árfolyamok rögzítésére.

Kanada legnagyobb börzéje, a torontói tőzsde (TSX) 1852-ben alakult.

Ezt olvasta már?

Rekordot döntött az infláció Kínában »

4IG 730 (-5,44 ) AKKO Invest 432 (-0,46 ) ALTEO 834 (0,97 ) ANY 1375 (0,73 ) APPENINN 384 (-1,54 ) CIGPANNONIA 192 (-3,03 ) EHEP 9500 (1,06 ) ELMU 34400 (2,99 ) ENEFI 402 (-4,06 ) ESTMEDIA 145 (2,99 ) FUTURAQUA 99 (-3,03 ) KPACK 24000 (10,09 ) KULCSSOFT 2980 (-2,61 ) MASTERPLAST 746 (-0,53 ) MOL 2882 (-0,35 ) MTELEKOM 441 (0,23 ) NORDTELEKOM 50 (-2,91 ) NUTEX 66 (-4,06 ) OPUS 330 (-0,48 ) ORMESTER 10200 (4,08 ) OTP 15200 (0,60 ) OTT1 248 (-4,62 ) RICHTER 5925 (0,85 ) SET Group 102 (0,20 ) TAKAREK 560 (-0,71 ) ZWACK 17650 (0,28 )